Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-30 / 22. szám
8. oldal. Evangélikus Lap. 22. sz. 1914. május 30. úttal bejelentette, hogy a volt növendékek által már eddig összegyűjtött 3000 koronás alapítványhoz további 1700 korona gyűlt össze. Ebből az összegből Brocskó Lajos alapítványt létesítenek. Nagy Ferenc a pesti ref. egyházmegye, Kaczián János'a budapesti ev. egyházmegye, Szőcs András szeretetházi igazgató, a fővárosi szeretetházak, Haypál Benő a Nagypénteki Ref. Társaság és rokonegyesületek nevében rakták le egymás után Brocskó Lajos elé az ércnél maradandóbb szeretet és elismerés ragyogó gyémántjait. Egy viruló leányka Bíró Izabella intézeti növendék — Ungváry Elemér árvaházi tanító alkalmi köszöntő versét mondta el szívből fakadólag, amely nem kevésbbé ragadta meg a szivek húrjait, mint Soós Károly bucsi ref. lelkész „Az árvák nem felednek“ című hatásos ódája, amelyet Jakab Gizella volt növendék adott elő már ismert szavaló művészettel, de egyúttal őt magát és mindnyájunkat könnyekre indítva. A mostani nevelőtársak megfestették Brocskó Lajos igazgató arcképét. Ennek a benső, családias, az általános ragaszkodásnak, rokonszenvnek, elismerésnek, hálának és szeretetnek tanujelei méltán hatották meg az ünnepeltet, a ki komoly és protestáns férfiúhoz illő felfogással a megbecsülésben és kitüntetésben rejlő benső, igazi értéket emelte ki, háláját fejezve ki mindazok iránt, akik neki ezt az örömnapot szerezték s készséggel ajánlva fel erejét, tudását, munkabírását továbbra is az árvanevelés nemzet és egyházerősitő fontos ügyének. Két lelkész, két.volt növendék vezette a sziveket az egek Urához. Benkö Viktor tekeházi ref. és Palásthy Árpád gömörhosszuszói ev. lelkész magas szárnyalásu imákban kezdették és végezték Isten nevében az árvaház meleg ünnepét. Végezetül az árvanövendékek vegyes kara Varpa József volt növendék, zenetanár ez alkalomra írt szép jubileumi dalát adta elő. A terített asztal mellett a késő éjjeli órákig ünnepelték tovább a szárnyrabocsátott volt növendékek és az összesereg- lett vendégek azt, aki már közel 800 árvát nevelt hazafias és egyházszerető szellemben hazánknak és a két protestáns egyháznak. Eljöttek sokan már őszülő fejjel és nagyon sokan családjukkal, feleségeikkel, férjeikkel, hogy osztozzanak a Papa örömében. Kívánjuk a Protestáns Arvaháznak, hogy még többször legyen alkalma a derék férfit jubilálni! Lelkészválasztási mozgalmak. Az üresedésben lévő lajoskomáromi lelkészi állásra megválasztott Szabó János izményi lelkész, a meghívást nem fogadván el — újabb választás eszközlendő. — A bikácsi gyülekezet két jelöltje: Ratz Károly kakaslomnici és 1Yágner József alsónánai lelkészek a jelöltségtől visz- szalépvén, itt is újra kezdődik a választási eljárás. Mozgalom tót iskolákért. A moslanában megjelenő sok tanügyi rendelet között olyan is akad, amely a mi egyházunknak több bajt és gondot fog okozni, mint amennyire nekünk okvetlen szükségünk van. Van nekünk ebből úgyis elég. A nemzetiségi nyelven való tanitás lehetősége egy pár nyugtalan vérű fanatikust megint nem hagy nyugodni. A „korponai választó- kerület polgárai“ között köröznek egy állítólag evangélikus papi kézből kikerült ivet, melyet kérvény formájában akarnak a képviselőház elé terjeszteni. A kérvény szövege igy hangzik: „Mi alulírottak, mint a korponai választókerület polgárai azon kérelemmel járulunk a magyar országgyűlés képviselőháza elé, hogy a tanszabadság elvéből kifolyólag ismertessék el a tótok azon joga, hogy a közoktatás minden Lkán úgy az állami, mint a községi és egyházi iskolákban saját anyanyelvükön művelődhessenek és tót anyanyelvű községi és egyházi iskolákat alapíthassanak. Ebből kifolyólag kérjük a közoktatásügyi minisztérium útján elrendelni, hogy a tót nyelv az összes tótlakta községekben létező elemi és polgári iskolákban, nem^ különben a Selmecbányái ág. hitv. ev. lyceumban, tanítóképzőben sár. kath. gymnasiumban kötelező tantárgyként már a legközelebbi iskolai évben vétessék fel.“ A tót érzelmű papok az aláírások gyűjtésében nagy buzgóságot fejtenek ki. Az aláírások gyűjtése nem jár bizonyos izgatottság előidézése és összeütközések előfordulása nélkül, mit egyházunk érdekében csak sajnálnunk lehet és mit ugyancsak egyházunk érdekében a legnagyobb aggodalommal kell látnunk. Templomrenoválás. A salgótarjáni egyház f. hó 17-ikén tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy templomát renováltatni, vakolni, festetni, fedni fogja s a munkát már ki is adta 10.000 korona árban Schmiedl Sándor losonci vállalkozónak. EvangelikusTeányintézet Teschenben. (Österreich. Schlesien.( Az intézetnek az a célja, hogy a szülőházat pótolja olyan evangélikus lányoknál, kik a tescheni tanintézetekbe járnak, vagy zenét, nyelveket, női kézimunkát akarnak tanulni. Az intézet az egész iskolai év alatt (szept. 15-től julius 25-ig) nyitva van. Tulajdonosa az evang. Gusztáv-Adolf nőegylet. Felszerelése teljesen megfelel a modern követelményeknek. A városi iskolák közvetlen közelében, az evang. templom mellett, a Rudolfsplatzon szép kertben fekszik. Evang. diakoniasszák és kiváló tanérők evangélikus szellemben nevelik benne a növendékeket. Olyan lányok, akik egyáltalán nem tudnak, vagy csak keveset beszélnek németül, a német nyelvet gyorsan és tökéletesen elsajátíthatják. Az egész évi ellátásért 500 koronát kell fizetni. Az érdeklődő szülők forduljanak az intézet igazgatónőjéhez, kinek cime: Oberschwester Susanna Roth Teschen (Oest.-Schlesien), ki szívesen szolgál felvilágosítással. Az intézetet melegen ajánljuk evang. családok leányai számára.
