Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-23 / 21. szám

1914. május 23. Evangélikus Lap. 21. sz. 4. oldal alapján felelősség terhe mellett intézkedni köteles. El­járásáról mindkét esetben a legközelebbi rendes egye­temes közgyűlésnek jelentést tenni köteles. Hát ez nem reform ! Az egyetemes felügyelő sür­gős és késedelmet nem tűrő ügyekben eddig is jogo­sítva volt felelősség terhe mellett intézkedni, tette is többnyire a bizottság meghallgatása mellett, a nélkül, hogy a 73~ad szótöbbséghez kötve lett volna, de azért az ügyek mégis utólag az egyetemes közgyűlés elé kerültek és ott újból igénybe vették a gyűlés munka­idejét. Nem arról van szó, hisz egyszerűsítést akarunk. Ha ezt akarjuk, akkor a kisebb jelentőségű és különös szakértelmet intéző ügyeket a közgyűlés rendes hatás­köréből ki kell kapcsolnunk és azokat a bizottságok hatáskörébe kell átutalnunk, még pedig az érdemleges elintézés hatalomkörével. A jelenlegi munkaidő és pénz- fecsérlésnek, amelynek folytán a theológiai akadémiai nagybizottság és a tanügyi bizottság jelentésének elin­tézése az egyetemes gyűlés munkaidejének felét igénybe veszik és a piripócsi kántor panasza, hogy hiványá- ban rövidségét szenvedett szintén az egyetemes gyűlés által tárgyaltatik, véget keli vetni az által, hogy a tör­vény vagy a törvény felhatalmazása alapján kibocsá­tott egyetemes szabályrendelet taxatíve megállapítja azokat az ügyeket, amelyek a bizottságok által érdem­ben elintézhetők. Ezen célt szolgálta Sztehlo Kornél indítványa, melyet a bizottság elvetett, de amelyet ő, amint értesülünk, a zsinat elé terjeszteni fog. A bizottság külömben utasította az előadókat, hogy mutassák ki a 242-ik §. mely pontjai maradja­nak meg okvetlenül az egyetemes gyűlés hatáskörében. Ennek az utasításnak azonban az előadók eleget nem tettek. Hogy miért akarnak az előadók és a bizottság egy egyetemes ügyész helyett több ügyészt, az nincs megindokolva. Remélhető, hogy az egyetemes gyűlés nem fogja az egyház kiadásait több ügyész állás szer­vezésével szaporítani, midőn az e. ügyészi hivatal teendőit egy ügyész is képes ellátni. Az egyetemes egyházi iroda és az egyházi ügy­vivői állás szervezését életrevaló eszmének tartjuk. A bizottság a szervezést az egyetemes gyűlésre akarja bízni. Szeberényi indítványát, amely szerint az egyház fizetett tisztviselői csakis evangélikus házasságban élhet­nek, a bizottság elvetette. Ezt a kérdést a bizottság e szerint úgy oldotta meg, hogy lelkésznek és tanítónak nem jelölhető, akinek nem protestáns neje van, de ha megválasztatása után nem protestáns nőt vesz el, nem bántják. Kimondotta azonban a bizottság: „Az evangéli­kus egyházban bármely fokozaton, elöljáróvá és tiszt­viselővé csakis evangélikus egyén választható meg, aki köteles gyermekeit az evang. vallásban nevelni“. Hát ezt talán nem is volt szükséges kimondani! De aztán kimondotta a bizottság: „Az evangélikus egyház fizetett tisztviselői és alkalmazottai minden fokozaton csakis protestáns val- lásu nővel léphetnek házasságra, kötelesek házassá­gukat megáldatni és gyermekeiket az evangélikus val­lásban nevelni. Sajátszerü, hogy csak a fizetett tisztviselőkkel bánik el a bizottság ily szigorúan, mintha a fizetést nem élvezőtől kevesebb egyháziasságot követelne. Nem veszik észre, hogy ennek a türelmetlen álláspont­nak hódolva esetleg legjobb munkaerőinktől fosztják meg egyházunkat. Az eskümintákat persze némi módosításokkal fenn­tartották. A legfurcsább az, hogy a legtöbb eskümin­tában benne van az, hogy az esküttevő a szentirásban foglalt tanokhoz szigorúan ragaszkodik, holott Krisz­tus urunk maga megtiltotta az eskütevést!-■ --i,—i- *»-irvT_r-ij —-n KÜLÖNFÉLE. Új esperes. A békési esperesi állásra Veres József utódjának Keviczky László kondorosi lelkészt választották meg. Felügyelőnek pedig Haviár Dánielt. Őszinte örömmel üdvözöljük az egyházmegyei elnök­séget. Az esperesnek adjon a Mindenható új munka­körében erőt és sok sikert. A protestáns közös bizottság Gr. Degenfeld József főgondnok és Baltik Frigyes püspök együttes elnöklete altt folyó hó 15-én Budapesten ülést tartott. Az elnök mindenekelőtt a két egyháznak az elmúlt évben elh lt nagyjairól emlékezett meg és azután a bizottság Sztehlo Kornél előadása alapján a következő határozatokat hozta. A protestáns közös bizottság a protestáns lelkészeknek az 1848: XX. törvényczikk alapján az állammal szemben támasztható igényeit sem az 1898. évi kongruatörvény, sem az 1913. évi kor- pótléktörvény által nem tekinti kielégítetteknek és fel- terjesztést intéz a kormányhoz, amelyben ezen jogos igények kielégítését, esetleg az 1848. évi XX. törvény­cikk alapján e célra adandó segély felemelése által sürgeti. Felkéri egyúttal a két egyház főhatóságait, hogy a szükségleteknek már elrendelt összeírását mielőbb fejezzék be és munkájuk eredményét a protestáns közös bizottsághoz terjesszék be, amely megbízza már most a kiküldött 9 tagú albizottságot, hogy ezen adatok alapján újabb memorandumot készítsen, amely a kor­mányhoz felterjesztetni fog. A vallásügyi ministert pedig felkérik, hogy az 1848: XX. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiküldött albizottsággal mielőbb tárgyaljon. Az alapítványok dolgában a közös bizottság ragasz­kodik ahhoz az elvi állásponthoz, hogy az egyházi alapítványok létesítéséhez nem szükségeltetik kormány­hatósági jóváhagyás és a vallásügyi minisztert kéri,

Next

/
Oldalképek
Tartalom