Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-09 / 19. szám

1914. május 9. Evangélikus Lap. 19. sz 7. oldal választmányának nagy örömét e kitüntetés és elisme­rését Brocskó Lajos kiváló érdemei felett. — A választ­mány elhatározta, hogy a volt árvaházi növendékek­kel együttesen f. évi május ló 23-án a közgyűléssel kapcsolatban fogja Brocskó Lajos igazgatót ünnepelni és megállapította az ünnepély programmját. A volt növendékek részéről Főző Sándor közigazgatási bíró­sági tanácsjegyző vállalta a rendezést (II. Lövőház­utca 15.) és jelezte, hogy a volt növendékek a kilépő növendékek segítésére szolgáló 3.000 koronás alapít­ványt óhajtják nagyobbítani ezen alkalomból. — Igen megható és kiemelendő a volt növendékeknek komoly és őszinte ragaszkodása az árvaházhoz, amely épen Brocskó Lajos igazgató bevált és mindenütt elismert puritin és családias nevelésének tulajdonítható. Lelkészválasztás. A lajoskomáromi ev. gyüle­kezet a Dörmer Frigyes lelkésznek Pinkafőre távoztá- val megüresedett lelkészi állására szótöbbséggel meg­választotta Szabó János izményi lelkészt. Uj főgymnaslumi igazgató. A fasori evang.. főgymnasium igazgatójává Hittrich Ödön dr-t válasz­tották meg. Az állami és hittanmentes iskola. A Szabad­gondolkodók Magyarországi Egyesülete és az Új kor­szak lapbizottsága e hó 2-án Budapesten uépgyűlést tartott, melyen Apáthy István egyetemi és Ágoston Péter jogakadémiai tanárok előadása után a népok­tatás államosítását és a felekezeti vallásoktatásnak az iskolákból a felekezetek hatáskörébe való utalását szorgalmazó határozati javaslatot hoztak s üdvözölték a Budapesti Tanítótestület április 20-án hozott hasonló szellemű határozataiért. Ezzel szemben Jankovich Béla kultuszminiszter május 5-én a képviselőházban kijelen­tette, hogy „az egyházaknak annyi az érdemök a kul­túra terjesztése terén, hogy az állam a vallásoktatás mellőzéséhez nem járulhat hozzá. . Amennyiben ez a mozgalom erősödnék és tért igyekeznék nyerni az or­szágban, a kormány nevében kijelenti, hogy az ilyen törekvések meghiúsít isára teljes erejéből törekedni fog.“ A szabadgondolkodók és szocialisták ezen akciójának az éle a klerikaljzmus eljen irányul. Mivel azonban az ilyen nagyszabású akciók kicsire nem néznek és kel­lően distingnálnak, mi is megihatjuk a mesterségesen szított ellenszenv levét. Azért jó lesz, hogyha fent és lent egyformán figyelemmel kisérjük ezt a kérdést. Az európai keresztyén egyházakhoz intézett felhívás sorsáról Ryser E. berni lelkész úr volt szives a következő felvilágosítást adni: „Körlevelünkre (mely közölve volt az Ev. Lap 4. számában) elutasító, vára­kozó álláspontot elfoglaló és helyeslő válaszokat kap­tunk. Voltak olyan egyházak, melyek egyáltalán nem tartották szükségesnek a válaszadást. A katholikus egyház részéről nem kaptunk mást, mint a biboros-titkár értesitését, hogy a felhívást megkapta. A görög katholikus egyházak, sem az orosz- országi, sem a balkániak, eddig még nem válaszoltak. Németországban 31 egyházi hatóságnak küldöt­tük meg a felhívást. A „Deutsch-evang. Kirchenaus­schuss", a nagyobb német egyházak képviselete (mely­ben képviselve vannak Poroszország, Bajoroiszág, Würt­temberg, Baden, Hessen, Braunschweig, Gotha) el- utasitólag válaszolt, válaszát azonban meg nem indo­kolta. A többi egyházak nem válaszoltak. Csupán az Elsass-lotharingeni evang.-luth. egyház, mely hozzá­járul a felhíváshoz. Ausztria-Magyarországból: egy pár többé-kevésbé feltételes hozzájárulás magyarországi és cseh helv. hitv. egyházaktól. Svédország nem foglalhat a kérdésben állást, mert mostanában nem tart zsinatot. Norvégiából nem jött válasz. Dánia hozzájárul a kongresszushoz. Hollandia később foglal állást. Franciaországból igen különböző válaszok jöttek. Egyes egyházak hozzájárulnak az eszméhez, mások nagyon hidegen Írnak róla. Az angol püspöki egyház nem válaszolt. Skót­ország rokonszenvéről biztosított. Methodista és ókatholikus püspökök hozzájárulá­sukat jelentették ki. Eddig teh it nem nagyon kedvezőek a válaszok. Az idén aligha lesz a kongresszus megtartható. Az hogy az eszme Francia- és Németországban nem ta­lált helyeslésre, a legnagyobb akadály. Amerikából kéretlenül is nagyon sok helyeslő levél jött. Nem hiszem, hogy a kér. egyházak állás- foglalása Krisztus szellemének különösen megfeleljen. Sokkal többet vártam tőlük e tekintetben. i.ii_»_ii_»ii.)-|_Orn~«-|»' i iiiliii'it—rirm'ii írni—m— _~-i----~n~»~in»j~_rr»~i~ ~n K ÜLFÖLD. Új népvándorlás. Az idei húsvét nagyon szo­morú volt Konstantinápolyban. A görög ökumenikus patriarcha nem tartott fogadást, nem végezte el azokat a pompás ceremóniákat, melyek húsvétkor szokásosak s palotájának erkélyéről nem osztott áldást. A pátri- archa gyászol s vele gyászol keleten az egész görögség. A gyász a háború következménye. A háborúban a balkáni népek vadállati kegyetlenséggel tizedelték egymást, most a háború tanulságait vonják le. A győzők új birtokaikat igyekeznek benépesíteni és biztosítani. Thráciában a görög kormány ügynökei kivándorlásra csábítják a török uralom alatt élő görögöket, a törökök pedig a kivándorlást erőszakkal siettetik, hogy hábo­rúban megbízhatatlan alattvalóiktól minél hamarabb s minél tökéletesebben szabaduljanak. Kell a hely a Macedóniából kivándorló mohamedán lakosságnak, akik egyúttal a birodalom védbástyáját képeznék szük­ség esetén. Évszázadok óta egy helyben élő népek

Next

/
Oldalképek
Tartalom