Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-25 / 17. szám
1914. április 25. Evangélikus Lap. 17. sz. 7. oldal. város, illetve polit, község járuléka és a hívek önkény- tes egyházi járuléka a felmerülő szükségletek fedezésére elégtelen. 2. Ha valamely egyházközségben önkénytes egyházi adózás dívik s valamely egyháztag önkénytes járulékot vállalni vonakodik, akkor az egyházközség ró az illetőre vagyoni viszonyainak megfelelő egyházi járulékot. 3. Kétféle egyházi adónem állapítandó meg: a) Személyadó, b) állami adó alapjáni pótadó. 4. Személyadónál, személy alatt a családfő értetvén, a minimum 1 korona, a maximum 200 korona, de ez utóbbi csak a szükséglethez mérten. Személyadó vetendő minden önálló és keresettel bíró egyháztagra, ha legalább 18 évet betöltött. 5. Ha a személyadóból befolyó jövedelem elégtelen a szükségletek fedezésére, akkor a egyházközség köteles az állami adó alapjáni kivetési eljárást is igénybe venni. 6. Amely jövedelmi adóra az állam pótlékot vet, az a jövedelmi adó egyházi adókivetés alapját képezi. Első osztályú kereseti adóraegyh zi adónem vethető ki. 7. Aki az egyházközség területén lakik s állami adóval van megróva, azt teljes állami adója után adóztatja meg az egyházközség. 8. Ha a birtok, illetve ingatlantulajdonos nem lakik az egyházközség területén, birtoka utáni állami adója alapján megadóztatandó, de csak oly mértékben, mint a most érvényben levő egyházi alkotmány rendeli. 9. Birtok, illetve ingatlan utáni egyházi adózásnál megállapítandó a maximális határ. E határ rendkívüli szükségletek fedezése céljára szolgáló kivetésekre nem vonatkozik. 10. Vegyes házasoknál az evang. fél teljes állami adója kipuhatolandó s az képezi kivetés alapját. 11. Az egyházközségek a kivetésnél fentarthatják eddigi gyakorlataikat, de ha a tagok '/3 része ezt sérelemnek tartja, az egyházmegyei számvevőszékhez folyamodhatik, amely ha alaposnak találja a kérelmet, köteles az uj egyházi törvény alapján kivetést foganatosíttatni. 12. Adócsökkentési segélyben részesülő egyházközségek az adósegély elvesztésének terhe alatt kötelesek az életbe lépett uj egyházi törvény alapjáni egyházi adózást behozni. A bizottság másnap folytatólag ülésezett és Gyürky Pál ismert [javaslatát a lelkészfizetésrendezése tárgyában tárgyalta. A bizottság minden egyes tagja nagy elösmeréssel adózott az előadónak értékes, nagy gonddal és körültekintéssel elkészített javaslatáért és általánosságban el is fogadták a tárgyalás alapjául. Arra nézve, hogy a segély családi pótlék címén adassék -meg, nem volt nézeteltérés. Az indítvány, hogy a nőtlen lelkészek is részesítessenek a pótlékban, háztartási segély címén, kisebbségben maradt, azonban elhatároztatott, hogy az özvegységre jutott lelkész az özvegysége idejében is megkapja a családi pótlékot. A gyermekek után adandó segélyre nézve megállapíttatott, hogy az minden 10 évet betöltött gyermek után jár, míg a nagykorúságát el nem éri, vagy önálló keresetre nem tesz szert. Az iskoláztatási költségre határoztatok hogy az az egyetemes gyűlés által már megalkotott lelkészsegélyezési alapból fog fedeztetni, ezen alapot a zsinat érintetlenül hagyja. A fedezet kérdésénél élénk vita után szavazásra került a dolog és 6 szavazattal 5 ellen lett döntve, hogy az adócsökkentési alap erre a célra igénybe nem vehető. Miután az előadó kijelentette, hogy ezen fedezet igénybe vétele nélkül az egész javaslat uj források megjelölése nélkül keresztül nem vihető, a bizottság folyó évi május végére halasztotta e! a tárgyalást, a mikor azok részéről, a kik Gyürky indítványát leszavazták, megfelelő indítványt \ár. A bizottság többsége abban a nézetben volt, hogy a lelkészt javadalmaknak bármi módon való javítását uj adó kivetési vagy az adócsökkentési alap igénybevétele által keresztülvinni akarni nem tanácsos, mert ez a hívekben nagy visszatetszést keltene. Szerintük elégedjünk meg a inár létesített lelkészsegélyezési alappal és ezt fejlesszük minden tőlünk kitelhető erővel. KÜLÖNFÉLE. Zsinati bizottsági ülés. Sztchlo Kornél elnöklete alatt a háztartási és lelkészfizetésrendezési törvények előkészítésére kiküldött zsinati bizottság f. hó 20-án tartotta meg első ülését Budapesten. Miután Gyürky Pál a lelkészfizetésrendezési törvényjavaslat előállója hivatalos elfoglaltsága által akadályozva volt a megjelenésben, elnök felkérte Dr Flórián Károlyt a háztartási törvényjavaslat előadóját, hogy jelölje meg azon elvi kérdéseket, amelyekre nézve a bizottság részéről előzetes állásfoglalást kíván, hogy ennek alapján külömben már elkészült javaslatát végleg elkészítve az kinyomatható és szövege egy később megtartandó ülésen végleg megállapítható legyen. Dr Flórián ezután a háztartásra és különösen az adózási részre vonatkozó több elvi kérdést vetett fel, a melyekre nézve a bizottság beható eszmecsere után elvi kijelentéseket tett, melyeket közlünk. Az ülésen mint benevolus auditor részt vett Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő is. A bizottság tárgyalását április 21-én folytatta, amikor Gyürky Pál ismert javaslata a lelkészi fizetésrendezésről tárgyaltatott. Egyházfelügyelő-beiktatás. Megírtuk annak idején, hogy a budai egyház Sztehlo Kornél visszavonulása folytán egyhangú lelkesedéssel Báró Feilitzsch Berthold közigazgatási bírót választotta felügyelővé, a másodfelügyelöi tisztbe pedig Dr Zelenka Lajost emelte a közbizalom. Az uj felügyelőket valamint a 60 tagra
