Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-18 / 16. szám
1914. április 18. 7. oldal Evangélikus Lap. 16. sz. leányiskolát állított fel. Az egyház kebelében diakonissza-egyesület alakult, az egyház külön iskolai felügyelői állást szervezett. Több hagyomány és alapítvány is jutott az egyház részére. A lélekszáni 1665. A múlt évi számadás elfogadtatott. Loysch Mátyás, a régi érdemes gondnok korára való hivatkozással tisztéről lemondott. A gondnoki teendők végzésével ideiglenesen Kintzler Béla tanító bízatott meg. A nagyszombati ev. egyház állásfoglalása az u. n. discretionalis jog ellen. A nagyszombati ev. egyház 1914. márc. 25-én tartott közgyűlésében Farkas Géza lelkész indítványára a következő határozatot hozta: Tekintettel arra, hogy a zsinat alkotmányügyi bizottsága azon álláspontot foglalta el, mely szerint a lelkészválasztásoknál a püspöknek (esetleg a kér elnökségnek?) úgynevezettdiscretionálisjog adandó; tekintettel arra, hogy ezen jog megadása tág teret nyitna az önkény, a pillanatnyi szeszély, a bosszú, kedvezés, hatalmaskodás s egyéb emberi gyarlóságoknak, melyek a „lelkiismeret“ tág köpenyével lennének eltakarhatok, de egyúttal első lépés lenne akár a hierarchia, akár a kyriarchia kialakulása felé egyházunkban ; tekintettel arra, hogy az egyházközségnek minden külső bef dyástól ment szabad választási joga a reformátió óta egyházi alkotmányunknak teljesen bevált intézménye, de tekintettel legfőképen arra, hogy az úgynevezett discretionális jog a 400 éves gyakorlat és zsinati törvény által biztosított s Ö Felsége a király által szentesített alkotmányunkkal homlokegyenest ellenkezik: a közgyűlés a zsinati bizottság ezen állás- foglalása ellen a leghatározottabban tiltakozik, eddigi gyakorlaton és zsinati törvényen alapuló jogáról semmi körülmények között le nem mond s az egyházközség szabad választási jogának fentartása mellett az u. n. discretionális jogot senkinek — legyen az püspök, vagy kerületi elnökség — megadni nem kívánja, ellenkezőleg a Zsinatot bizalomteljes tisztelettel kéri, hogy az egyházközség szabad választási jogát, illetőleg annak csorbítatlan fentartását törvény útján továbbra is biztosítsa. Egyben felhívja a testvér-egyházakat, hogy hasonló értelmű határozatokat hozzanak s azt a zsinat elnökségével közöljék. Vallásos est. A szepesmerényi egyház virágvasárnapján vallásos estét rendezett a templomban, melyen Gura Jenő lelkész „Krisztus Pilátus előtt“ címén tartott felolvasást. A szép számmal megjelent hívek buzgó áhítattal hallgaták úgy a felolvasást, mint a szavalatokat és az iskolásgyermekek szép énekét. Nagy adományok. A segesvári két szász takarékpénztár 1913. évi tiszta nyereségéből 41,590 koronát adott evang. egyházi, iskolai célokra és jótékonysági intézményeknek. Ezenkívül is mindenfelé hasonló áldozatkészség nyilvánul meg kultúrcélok előmozdításában és istápolásában. — A mateóci evang. egyháznak a Scholtz család 2,000 korona értékű koronajáradékot adott az egyház szabad rendelkezésére. — Id. Demitter Guszt'iv leibici ev. egyháztanácsos, nyug. városi pénztárnok körülbelül százezer koronát tévő egész vagyonát a leibici evang. egyháznak ajándékozta. A leibici egyház e nemes lelkű jótevője leibici születésű (1843.) Életének nagy részét Leibicon töltötte, munkaerejét szülővárosa szolgálatába állította s a nyugalom esztendeit is Leibicon tölti. Feleségével sz. Lumtzer Amáliával együtt köztiszteletnek örvend s a világ zajától távol meleg érdeklődéssel viseltetik egyházunk ügyei iránt. Ezt bizonyítja nagylelkű adománya, illetve végrendelete, melyben egész vagyonát szülővárosa egyházának juttatta. Legyen az Úr áldása e nemes adakozón és nagylelkű adományán. Alapítvány után nem kell illetéket fizetni, hogyha az alapítványról oly okirat ki nem állíttatik, mely az alapító részére bizonyítékul szolgál. A lelkészi hivatal, egyházmegye stb. levéltárai részére hivatalból kiállított alapítólevelek csak illetékmentes belkezelési okmányok, ezért az ilyen alapítványok után illeték nem jár. Ezt a magyar kir. közigazgatási bíróságnak egy 1913. dec. 24-én tartott ülésén hozott Ítélete mondja ki, mely a bakonykoppányi róm. kath. plébánia illetékügyében hozatott. A lőcsei ev. egyház új orgonát rendelt, melyet villamos erő fog hajtani. Az orgonát Rieger Ottó orgonagyáros készíti s jövőre fogja Geduly Henrik tisza- kerűleti püspök a tervbevett egyházlátogatás alkalmával felavatni. Kinevezés. A horvát-szlavon kormány Bázlik Jánost újpázuai hitoktatóvá nevezte ki. Táncmulatság. A rákospalotai egyház könyvtárának a javára április 13-án jól sikerült zártkörű táncmulatságot rendezett. A szerzetes tanítórendek évenként átlag 15—16,000 gyermeket tanítanak középiskoláikban. Az 1909—1910. iskolai tanév adatai szerint elemi iskolákban 858, nép és más iskolákban összesen 1,289, polgári iskolákban 653 apáca tanított. Ha a népiskoláknál egy apácára az országos átlag alapján 60 gyermeket veszünk, úgy a mindennapi iskolákban 858X60 = 51,480, a nép és más iskolákban 1266X60 77,340, a polgáriban 30 gyermeket, 653 szór 30 19,490 gyermeket apácák tanítanak. A szerzetesek iskoláiban nevelt gyermekeknek a száma tehát a 100 —150,000-et alighanem meghaladja. Két új miniszteri rendelet. Gyurátz Ferencz dunántúli püspök körlevélben közli a kerületbeli egyházakkal a 21229/1914. és 188858/1913. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri rendeleteket. Az első arról szól, hogy az iskolafenntartók a tanítói fizetést pótló államsegély leszállításának a veszedelme nélkül kiegészíthetik az állami tanítók fizetésének az összegére, ugyancsak az áll. tanítók lakbérének megfelelő lakbért
