Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-04 / 14. szám
1914. április 4. Evangélikus Lap. 13. sz. 7. oldal. nyékről (vasárnapi iskola, gyermekistentiszt., legény és leány egyletek). Délután Petrovics Pál fürészmezei lelkész tartott egyházi beszédet és katechizációt. Az istentiszteleteken az állami el. isk. növendékei Horváth Gyula vezetése alatt szebbnél szebb egyházi énekeket adtak elő. A kitünően sikerült ünnepély Bohus Pál esperes buzgólkodásának az eredménye. A jelentős kezdetnek folytatása Csernátfalun lesz, ahol Péter és Pál napján tart az esperesség lelkészi kara megint ilyen ünnepélyt. Az Országos Magyar Iskola-Egyesület pozsonyi ingyenes magyar tanfolyamának ezidei vizsgája f. hó 16-án este 8 órakor folyt le a theol. akadémia épületében. A vizsgát szép közönség hallgatta végig, ami arra mutat, hogy a társadalomnak már e tanfolyamban közvetlenül nem érdékelt rétegei is kezdenek e munkának nagyobb figyelmet szentelni. A nagy érdeklődés megtalálta a kellő ellenértéket abban a sok meleg érzésben, amely át meg átjárta az ember szivét, mikor látta, hogy az az oly vegyeskorú sereg, őszülő, nagyszakáilú emberek s kis leányok együtt, mint melegedett fel kis diákos szorongásából s forr eggyé a lelkesedésben. A vizsgálaton három csoport vett részt: a német női csoport (tanitó Szántó Róbert IV. é. theol.), a német férfi csoport (tanító Müller Keresztély 1. é. theol.) s a tót csoport (tanitó Reken János 111. é. theol.). A feleletek arról tettek bizonyságot, hogy a tanitó theológusok nem elégedtek meg a magyar nyelvnek csak a gyakorlati haszon szempontjából való tanításával, hanem általános műveltséget is igyekeztek nyújtani tanítványaiknak s a földrajz, természetrajz, történelem, de különösen az irodalomtörténet terén elismerésre méltó eredményt értek is el. A tanfolyamnak 118 hallgatója volt, 109 német és 9 tót anyanyelvű. Vizsgálatot tett 24; német 2?, tót 2. Maga a szám nem nagy, de az eléri eredmény • a lelkek magyarrá formálása bámulatot érdemel. A theol ifjúság e munkájával is rászolgált a közönség elismerésére. Belmissziói vándorszónoklatok A veszprémi ev. egyházmegyei belmissziói egylet céljának megvalósítására feladatai közé felvette belmissziói vándorszónoklatok tartását is. A böjti időszakban március hó 19-én kiszállt Kertára Horváth Dezső veszprémi lelkész, 24-én pedig Sárra Ihász Mihály kertai lelkész. Mindkét helyen a hivek nagy számban vettek részt a böjti istentiszteleten. A jövő befogja igazolni, hogy e nagy áldozattal járó egyházépítő munka meg fogja teremni gyümölcsét Isten országa javára. Lelkészválasztás. Klaár Vilmos losonci hitoktatót a titeli egyház egyhangúlag lelkészévé választotta. A szepesváraljai zsinat 300 éves jubileumát nagy ünnepségek között fogja egyházunk ez évben megünnepelni. Ez a zsinat 1614. január 22—24. napjain tartatott, resztvettek rajta Ihurzó Kristóf szepesi főispán, a szepesi vár birtokosa, Szepes- és Sárosvármegyék, valamint az öt szabad királyi város (Bártfa, Kassa, Kisszeben, Lőcse és Eperjes) evangélikusainak a képviselői. A zsinat a meglévő superintendenda mellé két újat szervezett, ezekből lett a tiszai kerület. A zsinat nagyjában a zsolnai zsinat kánonait fogadta el, emellett rendezte a felsőmagyarországi evang. egyházak viszonyait, hitéletét s nagy hatással volt a későbbi fejlődés irányítására. A jubileumi ünnepségeken részt vesz a tiszai kerület is. A kerületi gyűlés Iglón lesz. Augusztus 25-én a kerületi gyűlés átmegy Iglóról Szepesváraljára. A szepesváraljaijlelkész-alesperes elnöklete alatt álló bizottság vette a kezébe a rendezést. Az ünnepélyen valószínűleg ott lesz az egyetemes felügyelő, mind a négy püspök, az országgyűlés mindkét házának a képviselői, Sáros- és Szepesvármegye küldöttsége. A sárospataki református főiskola könyvtárában Harsányi István, Pilarik Jeremiás evang. lelkész és tanár (1647. született) eddig ismeretlen, igen figyelemre méltó munkáját fedezte fel. A 12 r alakú 213 lapból álló és 48 szerzetesrend prélátusainak, atyáinak és többi lelkészeinek, különösen pedig a jezsuitáknak és a bartholomitáknak ajánlott munkácska cime: „Ana- torni Desz von den Ungarischen Jesuiten gestellten Glaubensbeköntniss, In 22 Articuln bestehende; So Denen zum RömischCatholischen Glauben gezwungenen Evangelischen Christen daselbsten zu bekennen, vorgehalten worden; Nebst einem nachdenklichen Anhang, Zergliedert durch I. P. L. W. Gedruckt im Jahr Christi 1686. Harsányi István a „Sárospataki Ref. Lapok“ 13. számában ismerteti e munka tartalmát s meggyőző okokkal igazolja, hogy e mü szerzője Pilárik Jeremiás. A „könnyelmű elválások“ statisztikája is elkészült immár. Ezt a statisztikát Búd János miniszteri titkár állította össze. A számok a válások ijesztő progresszivitását mutatják. Mig 1881—85-ben átlag évenként 999, 1886—90-ben 1048, 1891—95-ben 1288, 1896—900-ban 1278 volt a válások száma addig az 1900—1912. évek között levő időszakban 2095, 3561, 3827, 7054, 6157, 6294, 6880, 7404, 8132 válás esett egy évre. A legnagyobb emelkedés 1907-ben konstatálható, mikor több mint háromezerrel lett több a válások száma, mint 1906-ban. 1906-tól 1912-ig 112°/0 az emelkedés. A folyamatba tett válóperek száma természetesen nagyobb. 1906-ban 7117, 1910-ben 10953, 1911-ben 10774, 1912-ben 12580 volt a válóperek száma. A legtöbb házasságot a „hűtlen elhagyás“ miatt bontották fel (6977,, 1912-ben.) A házastársi kötelességek súlyos megszegése volt az ok az esetek 18 6 '/„-ában. A fel bontott házasságok 56*67, ,-a (1912-ben) gyermektelen volt, másrészt az 1912-ben felbontott házasságokban 4934 életben levő, még kiskorú gyermek volt. 1912-ben felbontott 8132 házasság közül a férj csak 202 esetben tartozik jogerős ítélettel megállapított tartásdijat fizetni. Az egymástól elválasztott házastársak 32'/„-a katholikus, 2370-a református, 21„/,-a gör. kel., 8°/ft- evangélikus, 677,»-a izraelita. Az elválások gyakorisága tekintetében Magyarország elég „előkelő helyet“ foglal el az európai államokban, ötéves átlagban (1906—1910.) minden 10,000 házas- s igkötésre 330 válás esik. (Az előző ötéves lustáimban csak 180!!) Ugyanakkor Svájcban 450, Francia- országban 380, Németországban 270, Ausztriában 100, Olaszországban pedig 34 válás esik tízezer házasságkötésre. Mi Svájc és Franciaország mögött a harmadik helyen állunk. A lovászpatonai egyháznak a nagydémi fili- ával együtt nincs több híve 1330-nál. Az évköny 33 gyermek születéséről, 21 konfirmálásáról, 6 esküvőről és 21 temetésről számol be. Annál többet beszél igazán ékesen szóló számokban az évkönyv arról az adakozó és páratlanul áldozatkész szellemről, mely a lovászpatonai hívekben honol, melynek ápolása és fejlesztése bizonyára az egyet. egyh. gyámintézet elnökének Bognár Endrének a nagy érdeme. Alapítványokra 50, az évkönyvre 20, a temetőkerítésre 497 78, toronyóra alapra 125, szegény gyermekek javára 48*50, legény
