Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-21 / 12. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 12. sz. 1914 március 21 legjobban megfelel annak a benső viszonynak, mely a konfirmáló lelkész és tanítványa között van. A képek kifogástalan kivitelét R. Keutel stuttgarti müinté- zete garantálja. Tömeges vételnél az áruk kb. 30 fillér lesz. Az egyik kép fiúknak, a másik leányoknak lesz kedves ajándék. Ezen a kettőn kívül Gebhardtnak az „Utolsó vacsora“ cimü képét is ki szándékozom az „Evang. Lap“ kiadásában adni,; azok számára, akik Burnand sajátos művészetével nem tudnának megbarátkozni. Ez azonban még nem kész. Ha a képek kész lesznek, darabonként 50 fillérért, levélbélyeg ellenében megküldöm őket azoknak, akik irántuk érdeklődnek. Szimonides Lajos. Die Gleichnisse Jesu, illustriert von Eugene Burnand, Mit Vorwort u. Bilderklärungen von Pfarrer D. theol. David- Koch. Verlag für Volkskunst (R. Keutel) Stuttgart. Második kiadás. Ára 15 Mk. = 18 kor. Burnand megpróbálkozott a nagy feladattal s az sikerült is neki. Hat évi visszavonultságban töltött művészi alkotó munkába került, míg bele tudott merülni Jézus példázataiba s azokból az érzékelhetőt papirra vetette, száz kartonon megteremtette gyönyörű példázat illusztrációit. A feladat nehéz. Egy képben a példázat realisztikus felének is csak egy mozzanatát lehet megrögzíteni. Hol marad az istenországa, amit a bevezetésül előrebocsátott jelenet, esemény vagy történet példáz és a kettőnek a hasonlatossága, közös vonása, mely a két egymástól különben távol álló világ között a kapcsolatot megteremti. A festőnek, az ábrázoló művészetnek nem állanak a rendelkezésére azok az eszközök, melyek képessé tennék a példázatokba rejtett igazságok teljes érzékeltetésére. Jézus példázatainak egyik fele azonban egyszerű, igen könnyen megrajzolható kép: egy magvető, konkolyhintő, kincskereső, gyöngyhalász, pásztor, egy vérbefagyott emberen megkönyörülő szamaritánus, a rongyokban járó Lázár és a vígan lakmározó gazdag, nagyszerű lakodalom, virrasztó lányok és több efféle, a mindennapi életből vett ember és történet. Ezeket nagyszerűen meg lehet rajzolni. A megrajzolt emberek karakterét is kifejezésre lehet juttatni. Jézus példázatának ezt a felét Burnand mesterien vetette papirra. Egy pár abszolút megrajzolhatatlan példázat („hasonlatos a mennyek országa a mustármaghoz“ . . .) mellett vannak remek, illusztrációi. Ezek között feltűnnek az irgalmas szamaritánus, a talentumokról, a gyilkos szőlőmivesekről, a gazdag és Lázárról szóló példázatok és történetekhez rajzolt képek. Koch Dávid ezekhez a képekhez bevezetést irt, a képeket egy pár szóval magyarázta s mindegyik kép mellé lenyomatta a példázat szövegét. A könyv kiállítása kifogástalan. A közölt képek mind igen jól sikerültek. A könyv nagyon alkalmas ünnepi ajándék bárki számára. Megszerzését, a Burnand képekkel való megismerkedést lapunk olvasóinak a legmelegebben ajánlhatjuk. Sz. L. Felhívás és kérelem lapunk valamennyi olvasójához! Dr W. Stähl in egloffsteini lelkész, az „Rrchiv fűr Religionspsychologie“ szerkesztője a protestáns énekeskönyvekről nagyobb szabású tanulmányt ir. Ehhez a tanulmányhoz adatokat gyűjt s arra kér mindenkit, aki őt céljának elérésében támogatni akarja, hogy közölje vele, melyik az az öt egyházi ének, melyet legjobban s melyik az az öt, amelyet legkevésbé szeret, R válaszok egy darab papirosra Írandók, Minden feleletet adó legyen szives erre a papirosra korát, nemét, foglalkozását, állását és vallását ráirni és azt, hogy milyen énekeskönyvet használ, Rz énekeket lehetőleg emlékezetből kell összeválogatni s igen fontos az, hogy mindenki egy pár egyszerű és mindenekfelett őszinte szóval meg is okolja, hogy mit szeret a felsorolt énekeken, (Minő szerepet játszanak Ítéletében az ének formája, egyes helyei, tartalma, dallama, emlékei stb. Minél többen lesznek szívesek erre a kérdésre válaszolni, annál megbízhatóbb és értékesebb lesz a tanulmány. Rzért különösen a lelkész, vallástanár és tanitó urakat, nőegyletek és ifjúsági egyletek vezetőit kérjük bizalommal minél több adat gyűjtésére, R válaszokban elég az énekek első sorának a közlése.. Természetes, hogy a tanulmány nem csupán német énekekkel foglalkozik, hanem ha sikerül elegendő adatot összegyűjtenünk ki fog terjeszkedni a magyar evang. és református és a tót énekekre is. Rz összegyűjtött adatokat mielőbb kérjük az alulírottak cimére beküldeni, R válaszokat csak tudományos célra fogjuk felhasználni. 1914. március 15. 5ZIMONIDESZ L/TJOS ev. lelkész Nagybörzsöny (Hont-m.) CZEGLÉDY SÁNDOR ref. lelkész Nagysalló (Bars-m ) KÜLÖNFÉLE. Nőegyleti estély. Erkölcsi és anyagi sikerekben egyaránt gazdag, tárgysorsjátékkal egybekötött hangversenyt rendezett f. hó 7-én a Losonci Evang. Nőegylet. A műsor, mely minden izében magas művészi színvonalon állott, mintegy 600 főnyi előkelő közönség előtt 50 műkedvelő közreműködésével folyt le. Előadásra kerültek: 1. a) Schumann: Liebesgarten. b) Mendels- son: Lied ohne Worte, c) Mozart: Menuetto. Előadták: Fözmayer József (hegedűn), Riszner Ede (gordonkán), Radványi Blanka (zongorán). 2. a) Csiky J: Csalogató, b) Tosti: Ninon, c) Hildach: Lenz. Énekelte: Pisznerné, Congedi Adrienne, Riszner Ede zon- gorakiséretével. 3. Wildenbruch-Ábrányi E.: A boszorkány dala. (melodráma). Zenéjét szerezte: Schillinge Előadta: Somló Károlyné zongorakisérete mellett Koz- lay Kálmán. 4 Izisz ünnep, (daljáték-részlet) Irta: Wolf József, zenéjét szerezte: Grillné, Wohlfahrt Annna. A templom részére beszerzendő drágamüvű orgonára fordított tiszta jövedelem meghaladja az 1500 koronát, dacára a nagy kiadásoknak. — Messze vezetne felsorolni az összes egyéneket, csak névleg is, akik az estély létrehozatalában mint rendezők illetve szereplők szép érdemeket szereztek, annyi azonban általában elmondható, hogy a nemes idealizmustól sarkalt vezetőség ezúttal is megerősítette a közvéleményt, hogy az Ev. Nőegylet estélyei megérdemlik a közönség páratlanul álló érdeklődését és céljai elősegítését.