Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-14 / 11. szám

8. oldal, Evangélikus Lap. 11. sz. 1914. márczius 14. Tüdős István dr. püspök beiktatása. Febr. 9-én délután 3 órakor tartotta az ORLE. választ­mányi gyűlését, a melyben Dr Balthazár Dezső elnöklete alatt szép számú tagok gyűltek egybe az ország min­den részéből. Az alkalmat ama körülmény szülte, hogy az O. R. L. E. egyik illusztris alelnökét Dr Tüdős Istvánt a tiszáninneni kerület főpásztori méltóságába iktatta be. Az a meleg ünnepeltetés, mely az egyesü­let elnökét szinte kitüntetőleg s elemi erővel érte, nyil­ván tanúskodott az 0. R. L. E-ben rejlő hatalmas erő­ről, mely a szeretet fegyvereivel hódító munkájának zenitjét érte el, midőn alelnökét is püspöki méltóságba emelte. A gyűlés legkiemelkedőbb pontja a Kálvineum ügyei mellett ama határozat volt, hogy az O. R. L. E. választmánya testületileg belép az Orsz. Prot. Szövet­ségbe, egy minden prot. testületet egybeolvasztó szent szövetkezetbe. Másnap d. e. 9 órakor gyülekezett a tisztelgők tes­tületé. Dókus Ernő, Gyula és László, Domahidy Ele­mér Hajdu-vm. főispánja, Dr Tarnay Gyula Borsod- vm. főispánja, Dr Balthazár Dezső tiszántúli ref. püs­pök, Geduly Henrik tiszaker. ág. h. ev. püspök, Turóczy Pál hegyaljai főesperes, Beniczky Árpád dun. inneni kér. felügyelő, Csók György miskolci lelkész, a debreceni és sárospataki főiskolák képviselői a kon- vent, az összes e. kerületek a tiszáninneni e. megyék esperesei, főgondnokai, testületéi az 0. R. L. E. a ka­tonaság és számos lelkész és világi tag. A templom zsúfolásig megtelt a hivatalos szemé­lyiségekkel. Dókus Ernő főgondnok a gyülekezeti ének s a miskolczi polg. dalos egylet éneke után megnyit­ván az e. kér. közgyűlést, a jegyzőkönyv felolvasása után Dr Tüdős Istvánt 201 szótöbséggel megválasztott püspökké nyilvánította ki s kinevezte a bizottságot a megválasztott püspök meghívására. Az uj ifjú püspök megjelent a gyülekezet szine előtt, nyílt tekintete, egye­nes, bátor fellépése lenyűgözte még azok lelkét is, akik benne elvi ellenséget láttak. Néhány szó kíséretében át­vette hivatala jelvényét, a Miskolci Dalegylet ének­hangjai alatt a szószékre lépett. Aki kezét az eke szarvára veti, ne azokra nézzen a melyek hátul vannak, hanem amelyek előtte vannak, hangzott a beszéd textusa. A hagyományoktól való élés bizonytalanságot szül, a múltra való visszaemlékezésből nem fakad keresztyén élet, uj utakra, uj csapásokra van szükség, hogy az Is­ten országa megépítésének igazi munkásai legyünk. Súlyos és mély igazságok tárháza volt az a beszéd, mely mint főpásztori programm, uj irányt jelent a ti­száninneni ref. e. kerület életében. Ha kell szembe szállók az államhatalommal is, midőn prot. érde­keink megvédéséről lesz szó. S aki ismeri Dr Tüdős Istvánt, aki a tettek embere, tudja, hiszi, hogy meg is teszi. Csodálatos erő rejlett abban a beszédben, mely hol megnyugtatott, hol lángra gyújtott, hol könnyeket csalt a szemekbe. — A Hymnus hangjai mellett osz­lott szét a gyülekezet, hogy a további ünneplésből is kivegye a maga részét. A beiktatott püspök azután a városháza nagy­termébe vonult, hol a püspök a tisztelgéseket fogadta. A lelkes üdvözlések közül kiemelkedő volt Geduly Henrik tiszai evang. püspök magasszárnyalásu üdvöz­lése, az 1848. XX. c. végrehajtása tárgyában tett nyi­latkozata; ennek elérése érdekében a két testvér fele- kezetnek egyesült erővel, megértő szellemben való működésre való felhívása. Korunk szégyenének jelenti ki Geduly püspök, hogy egy törvény, mely szentesítve van, meghozatala után 40 év múlva sincs végrehajtva^ Hangsúlyozza, hogy ne csupán külsőleg, formaszerint, hanem benső, őszinte egyetértéssel kell a két protes­táns felekezetnek tömörülnie érdekeinek megóvására, a lelkiismereti szabadság közös elvi alapjának propa­gálására. Feltűnő volt a két fiatal püspöknek a test­véries együttérzésből fakadó ama kijelentése, hogy azonnal deklarálnák az uniót, ha egyedül tőlük függne a kérdés megoldása. Idők jele, hogy immár a hivata- talos vezérek is kezdenek a lényegi álláspontra he­lyezkedni. Az evangélikus testvérfelekezett után Dr Balthazár Dezső, az ORLE üdvözölte a beiktatott püspököt. Az üdvözlők közt ott voltak a Miskolc városi és politikai hatóságok, a helyőrség, a különböző felekezetek kül­döttjei, mindnyájan bizalmuknak és ragaszkodásuknak adva kifejezést az új püspök egyénisége és működése iránt. A küldöttségek tisztelgése után díszes közebéd volt a Korona szálloda nagytermében, melyen kép­viselve volt nem csupán a helyi, vármegyei érdekelt­ség, de a szomszédos kerületek is. A szebbnél-szebb felköszöntők között kiemelkedett Dr Tüdős felköszön­tője a királyra és a kér. főgondnokára, Dókus Gyula főrendiházi tagra, Dr Radácsy György sárospataki theol. tanáré az evang. testvér felekezet képviselőjére Geduly Henrik ev. püspökre, aki meleghangon kö­szönte meg az üdvözlést, kifejezve azt a reményét, hogy a protestantizmus céljainak munkálására hű és erős munkást nyert úgy a ref. kerület, mint a magyar protest, összessége az új püspökben. A díszes közönség egy lélekemelő ünnep emlékével oszlott szét az uj püspök ünnepeltetése után. Tóth József. KÜLÖNFÉLE. Törvényjavaslat a lelkészi fizetés rendezéséről. A zsinati pénzügyibizottság ál­tal, a lelkészi fizetés rendezéséről előadói ja­vaslat kidolgozásával megbízott Gyürky Pál e munkálatával elkészült, sőt azt már ki is nyo­matta: egyenlőre azonban csak a bizottsági tagok tanulmányozására szükséges példány­számban. A törvényjavaslat 35 szakaszból áll s terjedelmes indokolás támogatja, több sta­tisztikai táblázattal, továbbá a szükséglet ki­számításával és a fedezet kimutatásával. Mint­hogy a bizottság elnöke Sztehlo Kornél, ez idő szerint déli Franciaországban üdül, a bizottság csak a jövő hó közepén fogja a javaslatot tárgyalni. Mihelyt a bizottsági tárgyalás retor- táján keresztül ment, akkor aztán szélesebb körben kerül nyilvánosságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom