Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-22 / 47. szám
1913. november 22 Evangélikus Lap. 47. sz. 5. oldal. Jausz Vilmos. A dunántúli egyházkeiületnek és vele az egyetemes egyháznak valamint az ev Iheologiai tudománynak gyásza van. F. h. november 14 én meghalt Jausz Vilmos a soproni ev theol. akadémia tanártestületének oszlopos tagja, a dunántúli egyházkerület buzgó föszámvevője, életének 48 ik évében Szinte hihetetlen, hogy az életerős, javakorbeli férfiú nincsen többé, pedig mennyit dolgozhatott volna még egyházáért! Jausz főleg 2 minőségben szolgálta becsülettel egyházunkat, mint theologiai tanár és mint kerületi számvevő. Tudományos szakja először az egyháztörténet, később az ótestamentomi theologia volt. Mindkét téren becses tanulmányokat irt (Augustinus élete, tana és befolyása a tanfejlődésre Bpest 1895. Comenius: A főiskolai oktatásról, Prot. Szemle 1897. Adventi próféták. A biblia és a legújabb ásatások, Prot. Szemle 1904 ) Érdemes munkásságot fejtett ki mint előadó tanár és kerületi számvivó is Erősen küzdött a veszedelmes kórral, mely szervezetét megtámadta és erős akarattal teljesítette kötelességét mindaddig, míg a betegség végzetes fordulatot nem vett Utolsó tanítási órájában Jeremiás próféta 8 részének utolsó pontját magyarázta: nNincsen-e balzsamolaj Gileádban ? Nincsen e olt orvos ? Miért nem gyógyiitatott meg az én népem leánya ? . .“ A soproni társadalomban is tisztelt hely jutott egyéniségének, végtelenül rokonszenves, nyílt eszü és nyilt szívű ember volt, kinek társaságát mindenki szerette. szenvedéseitől való megváltás vágya, mint az indusoknál, de volt egészséges é etérzés, mely a munkában és harcban kereste élte célját. Amott a védák töméntelen istene, majd pedig egy abstract neutralis világelv (a Brahma-Atmam hirdetése, itt a jó, a rend eszméje dominál, mely Ahura Mazda mindenen fölemelkedő fenséges alakjában testesül meg. Amott számtalan, a határozatlanságba vesző énekes, itt a Zarathustra hatalmas alakja. És mégis a hindu nép körében támadt az a vallásrendszer, mely újabban mind tudatosabban a keresztyénség vetélytársa gyanánt kezd fellépni. Csakhogy sokáig tartott, mig az ind szellem ide eljutott, aztán pedig a már többször észlelt folyamat következik be: egy leníéges tan megtestesülve egy nagy személyiségben, utána az eredeti tan elhomályosulása, elfajulása, alapelveinek elgyengítése és ezen alakjában elterjedése a Keleten. Lagalább is három fokozaton kell áthaladnunk, hogy a buddhismusig eljussunk: ezek a vedisrnus, brahman- ismus és a heterodox philosophiai iskolák, csakis ezek alapján érthető meg Buddha tana. Idők jártával Buddha tana más alakot ölt {MahCiyána, Hinúyána, lamaismus) és kiszorul az anyaországból, hol helyét a hinduismus foglalja el. (Folyt, köv ) Temetése f. hó 16 án ment végbe. A végtisztesség tételen megjelentek a soproni ev. tanintézetek ifjúsága és tanárkarai, a soproni ev. társadalom szine-java, Gyurátz püspök, Scholtz Ödön esperes, az eperjesi és pozsonyi testvérintézetek küldöttségei stb. Az ev temető halottas csarnokában kartársa Stráner Vilmos búcsúztatta el a halottat, kiindulva Jerémiás próféta idézett soraiból. Beszéde szívének igaz érzéséből fakadt és mély hatást gyakorolt. A sírnál a Theol. akadémia egyik hallgatója búcsúzott a szeretett mestertől, majd Gyurátz püspök beszentelte, közben a theol. ifjúság, illetve a tanító képző ifjúsága gyászdalokat énekelt A kiváló tanár, a jó ember — aki bánatos özvegyet és 4 szomorú árvát hagyott maga után — az iskola szeretetével, férfias jellemével állandó emléket biztosított magának azok szivében, kik valaka barátjai, pályatársai vagy tanítványai voltak! Áldás emlékére! IRODALOM. Új könyvek. Ur. Zimányi Dániel: Egyháztörténet »tárnokban. A magyar birodalom népességének hitfelekezeti viszonyai 1840-1U1U. Ara t>0 fillér. Szintonidesz Lajos: A Jatho és Traub ügy. Ara 60 fillér. Kaphatók lapunk kiadóhivatalában (II., Fó-u. 4). Legközelebb megemlékezünk róluk. A vasárnapi iskola és a gyermeklstentisztelet. E címen olvasott fel Bobál Samu egyhá/.inaróti lelkész a nagyhonti egyházmegye lelkészt értekezletén megszí vlelésre méltó dolgokat. A felolvasás most füzet alakjában nyomtatásban is megjelent. A buzgó és áldozatrakész szerző szétküldötte lelkésztársai között, hogy a vasárnapi iskola fontos munkája számára megnyerje őket. Kimondja röviden a vasárnapi iskola keletkezésének történetét és terjedését a kér. országokban, méltatja jelentőségét az ifjúság vallási és erkölcsi nevelésében és arra az eredményre jut, hogy a vasárnapi iskola, ha vezetése alkalmas kezekre van bízva, komoly gondolkozása, tiszta S/ívő, istenfélő ifjúságot nevel s a szülőket is megnyeri az Istenországa számára. Napjainkban egyházi téren sokat halljuk a belmissiot hangoztatni : A legtöbb belmissiói intézmény azonban sok pénzbe kerül. A vasárnapi iskola is egyik hajtása, ága a bel- inissiói munkának, de azzal tűnik ki a többi fölött, hogy nem kerül pénzbe. Es olyan természetű munkásságot követel, amilyenre a lelkészeken és tanítókon kívül más munkaerőket is szerezhetünk. Egyházunk egyik sokat hangoztatott elve az egyetemes papság elve Sajnos, a gyakorlatban csak abban a formában nyer alkalmazást, hogy egyházi gyűléseinknek kettős elnöksége van, egyházi törvényszékeink felerészt lelkészekből, felerészt nem lelkész tagokból állanak. Más munkatereken tlem ig**n érvényesül nálunk az egyetemes papság eszméje. Pedig ha egyházunk a mai időkben és különösen a mi diasporalis helyzetünkben élni és hivatásának megfelelő munkát kifejteni akar, itt az ideje, hogy az egyetemes pap«ág gondolatát komolyan vegye. Ne elégedjék meg tehát a hivatásos lelkészek és tanítók munkásságával, hanem fogadja szívesen a más buzgó egyháztagok lelkes közreműködésé* is. Neveljen magának minden egyázközség egy törzskart buzgó és értelmes hívekből, akik a lelkészt munkásságában támogatják és különösen a vasárnapi iskola munkájában résztvesznek. Csak ezen az úton tudjuk híveinket még a kisebb szórványokban is gondozni és az egyház urának szeretetében nevelni. Tanuljunk e tekintetben más felekezetektöl, különösen a metodistáktól (lásd Ev. Lap
