Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-15 / 7. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 7. sz. 1913. február 15. között osztassák ki. Minthogy azonban nyugdíjas lelkész az esperesség kebelében ezidőszerint csak egy volt, természetes, hogy a kiosztandó segély egy százaléka is igen szép összeget tett ki s míg Horváth László ny. lelkész mintegy 275 korona segélyben részesült, a többi lelkészek egyenként 1912. évre 71 kor. 12 fillért kaptak. Szegényes papifizetésünk mellett nem tagadható, hogy e csekély összeg is jól esett a lelkészeknek s bizony, ha minden esperességben volna ily segélyegyesület, a teher könnyebben volna elviselhető. A választmányi ülést, majd pedig a közgyűlést elnök buzdító beszéde zárta be. A vallás- és közoktatásügyi ministeriumból. Egyik evangélikus gyülekezetünk benyújtott folyamodványára, melyben ez a betegség miatt szabadságolt helyettes kisegítő tanító javára fizetéskiegészítési államsegélyért folyamodott, a minister leiratában oda nyilatkozott, hogy „az 1907. XXVII. t.-c. alapján csupán rendes tanítók részére engedélyezhető államsegély s ez alól kivételt az idézett törvény 3. §. csak azon az egy esetre nézve állapít meg, midőn az elhalt rendes tanító özvegyet, vagy árvát hagyott hátra s midőn e körülmény a halálozástól számított félévig alkalmazott segédtanító fizetéséhez a megállapított fizetéskiegészítő államsegély aránylagos részének kiutalását lehetővé teszi.“ Ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi minis- tér 17.897 sz. a rendeletet adott ki, mely a községi és felekezeti iskoláknál előforduló tanítóváltozások alkalmával az államsegélynek mielőbb lehető kiutalását célozza. Felhívja a rendeletben az iskolaszékeket, hogy változás esetén az államsegély folyósítására irányuló kérvényhez csatolják a választási jegyzőkönyvet a tanító illetőségi bizonyítványát s tanképesítési oklevelét, szolgálati bizonyítványait és születési bizonyítványát. Tartozik ezenfelül az iskolaszék felettes hatóságának bejelenteni azt is, hogy az előbbeni tanító az államsegélyt mely időpontig vette fel s hogy az újonnan alkalmazott tanító mikor foglalta el állását. Katholikus Autonómia. A katholikus egyházi főhatóságok megkapták már a vallás- és közoktatásügyi ministeriumból az önkormányzatról szóló törvényjavaslatot hozzászólás céljából. A javaslatot, melyhez legközelebb mi is hozzászólunk a következőkben közöljük: A katholikus önkormányzat az 1848 évi XX. t.-c. 2. szakaszának elvi kijelentése alapján jelen törvényben becikke- lyeztetik a következőkben: 1. §. A magyarországi katholikus egyház önkormányzati jogánál fogva maga intézkedik a szervezetével, alkotmányával, valamint a főkegyúri jogintézmény sérthetetlenségével megegyező módon és a főfelügyeleti jog korlátain belül vallási, egyházi ügyeiben, kezeli egyházi, oktatási, nevelési, jótékonysági célokra szolgáló alapjait és alapítványait, szükségleteinek fedezésére vagyont gyűjthet, igénybe veheti híveinek — teherviselési képességük arányában — anyagi hozzájárulását, e célból egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat vethet ki, amelyek köz- igazgatási úton érvényesíthetők. 2. §. Az önkormányzati jog célszerűbb gyakorlása végett Őfelsége az apostoli király, mint főkegyur felhívása alapján, egyházi és világi férfiak bevonásával és azok közreműködésén nyugvó önkormányzati szervezet részletes szabályait az egyházi főhatóságok ‘hozzájárulásával és Őfelsége az apostoli király jóváhagyásával az Őfelsége által egybehivatott szervező gyűlés állapítja meg, a főkegyúri jog és a katholikus egyház hierarchikus szervezetének szem előtt tartása mellett és fennálló törvények, különösen pedig a jelen törvény korlátái közt. A javaslat következő rendelkezései kimondják, hogy a katholikus önkormányzatnak gondozásába adandók át a vallás- és tanulmányi alap és azokból fentartott vagy segélyezett közép- és főiskolák. Ez alapok kezelésénél Őfelsége elhatározásának ez idő szerint fentartott ügyekben a jövőben is Őfelsége döntését tartozik az autonómia a miniszter utján kieszközölni. A középiskolákkal szemben az autonómiát ugyanolyan hatáskör illeti meg, mint az erdélyi katholikus státust. Az egyetemi alap kezelésére vonatkozólag végleges meg? állapodás lesz létesítendő az autonómia és a kormány, illetve a törvényhozás között. Vitás kérdések esetében a királyi bíróságok döntenek. Születési évforduló. Bácsfalu egyházközség nyugalmazott lelkésze, Borcsa Mihály, február 12-ikén töltötte 'be születésének ÖO-ik évfordulóját a legjobb egészségben. Borcsa Mihály volt 48-as honvéd 53 évi szolgálat után ment nyugdíjba s már 8 év óta kapja nyugdíj járulékát. Van 12 unokája, 15 dédunokája s ő maga még most is leszedi nagykiterjedésü gyümölcsös kertjének legmagasabb fájáról is az almát. Családjában 3 evangélikus lelkész van. Isten áldása legyen az ősz patriarchán. Egyházmegyei alapok számvizsgálata. A zólyomi ev. egyházmegye pénztári vagyonkezelését és alapjainak 1912-ik évi zárszámadásait január hó 27 én megvizsgálta a számvizsgáló bizottság. Sztehlo Gerő besztercebányai lelkész s egyházmegyei pénztáros által készített s teljes rendben talált számadások alapján a számvizsgáló bizottság az egyes alapok vagyoni állását a következőkben állapította meg: 1. Egyhm. közigazgatási pénztár . 10,338 K 2. Egyhm. rendelkezési alap . . . 4,299 „ 3. Egyhm. segélyző intézet . . . 56,801 „ 4. Grenczner-féle segélyalap . . . 17,666 „ 5. Luther-árvaalap ........................ 3 6,343 „ 6. Iskola-tanács pénztára .... 6,121 „ 7. Gyámintézet vagyona .... 1.331 „ 8. Lelkész-értekezleti pénztár . . 808 „ 9. Pozsonyi theol. otthon alapítvány 4,000 „ 10. Eperjesi theol. otthon alapítvány 4,240 „ 11. Sárkány Sámuel-féle alap . . . 461 „ 12. Halassy-féle alapítvány .... 1,139 „ Összesen . . 143,547 K Az alapok múlt évi gyarapodása 5816 K. Ezenkívül átmenetileg az egyházmegyei pénztárba beszolgáltatott egyet, nyugdíjintézetre 4815 K, gyámintézetre 1679 K, a reformáció jubiláns alapjára 365 K, szarvasi
