Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-08 / 6. szám
1913. február 8 Evangélikus Lap. 6. sz. 3. oldal házi bíróság előtt akár mint fél, akár mint tanú hallgattatik ki, ha tót nyelvű beadványait az egyházi bíróság el nem fogadná. De a magyar hivatalos nyelv megállapítása nem azt jelenti Azt jelenti csupán, hogy az egyházi bíróság magyar nyelvben veszi fel jegyzőkönyveit és magyarnyelven hozza meg határozatait. A nyilatkozók maguk mondják, hogy ők visszautasítják azt a vádat, hogy a nyelvet célnak tekintik, „holott az csak eszköz.“ No hát ha az csak eszköz, amint csakugyan az, akkor megválasztásánál a célszerűségi szempont irányadó. A célszerűség pedig azt javasolja, hogy az egyházi bíróság hivatalos iratai oly nyelven legyenek szerkesztve, amelyet az egyházi bírák lehetőleg valamennyien értenek. A nyilatkozók fájdalmai dacára abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyházi bíráink, még a legkevésbé magyar egyházmegyében is a magyar nyelvet valamennyien értik, míg bizony az egyházi bírák többsége különösen a felsőfokon a tót nyelvet egyáltalában nem érti. Ha tehát a nyilatkozók szája ize szerint állapíttatnék meg a hivatalos nyelv, kénytelenek lennénk az egész fascikulust előbb magyar nyelvre lefordítani. Vájjon az a szegény tót lelkész vagy tanító, a kinek majd a perköltséget viselnie kell, nem-e szívesen mondana le a nemzetiségi irományról annak ellenében, hogy a fordítási költséget nem kell fizetnie ? Eltekintve ettől a hivatalos nyelvnek ez a sokfélesége annyira megakasztaná az eljárást, hogy az célszerűnek semmikép sem mondható. Ne emlegessék tehát minduntalan azt az elnyomatást, amelyben a tót nyelv részesül. Nagyon jól mondják, hogy a nyelv csak eszköz arra, hogy egymást megértsük. Panaszkodásuk hiábavalóságát leginkább bizonyítja az, hogy tótjaink ott is, ahol ehhez joguk van, például az egyetemes gyűlésen magyarul beszélnek. Miért? mert azt akarják, hogy őket megértsék. Ha pusztulunk, veszünk, hát bizonyára nem a nyelvi egység utáni törekvés okozza ezt, hanem más okokon kívül az a gyűlölködés és viszálykodás is, amely egységünket megbontja s amelynek szítására a nyilatkozók egy tüzes üsz- köt dobtak a már elhamvadni készülő parázs közé. Nyilatkozatukat azzal fejezik be, hogy Baltik Frigyes egy ifjúkori nyilatkozatát idézik (melynek valódiságát nem kutatjuk), amellyel a magyarhoni evang. egyházból való kiválásukat, illetve egy új nemzetiségi egyház alakításának jogosultságát megindokolhatni vélik. Hátha az ember Paulussal bizonyítani akar, ne hivatkozzék Saulusra és az eltévedt nyáj ne akarjon a hegytetőről a mélységbe ugorni, mert sok-sok év előtt a pásztor is azt vélte, hogy ez az ugrás neki üdvös lesz. A szétválással való fenyegetéstől különben meg nem ijedünk, mert eltekintve attól, hogy a szétválás csak a kilépőknek válnék nagy kárára, az zsinati törvény nélkül nem képzelhető és azt bizonyosra lehet venni, hogy nem akad magyar kormány, amely őfelségének az ily zsinati törvény szentesítését ajánlaná. A szétválasztást tehát arra az időre kell elhalasztaniok, amikor Magyarország muszka provincia lesz. Hátra van még, hogy nézetünket a buda pesti egyházak egyesítésére vonatkozó törvény- javaslatról röviden elmondjuk Ez ellen a javaslat ellen nem nemzetiségi, hanem elvi és célszerűségi okokból kifogásaink vannak, amelyek miatt ezt a javaslatot el nem fogadjuk. Elvi szempontból nem tartjuk megengedhetőnek két vagy több már létező gyülekezetét kényszeríteni, hogy azok egyesüljenek, ha csak egyikök is nem akar egyesülni. Az ilyen kényszer ellenkezik az E. A. 11. §-ában kimondott elvvel, hogy minden hatalom az egyházközségből ered Az ily kényszer csakis a kényszerített egyházak létérdeke okából és akkor és csak akkép engedhető meg, ha a zsinat amint ezt az E. A. 30. §-ában teszi, létminimum gyanánt megállapít bizonyos feltételeket, amelyek nemlétében az azokat teljesíteni nem képes egyházközség kénytelen más egyház- községhez csatlakozni. Az ily kényszerítéssel szemben a csatlakozást ellenző egyháznak azt kikerülni lehet azzal, hogy nagyobb erőfeszítéssel a létminimum eszközeit előteremti. Nem lehet azonban gyakorolni ezt a kényszert egy mindenképen consolidált, feladatát mindenben teljesítő egyházközséggel szemben, mint ez a javaslat az egyesítést ellenző pesti német és tót egyházakra nézve tervez/.
