Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-06 / 49. szám

8. oldal. Evangélikus Lap. 49. sz. 1913. december 6. Liptói hírek. Lelketemelő ünnepély folyt le f. évi november hó 30 án a hybbei ág. h. ev artikuláris egy­házban. Az egyház ugyanis jubiláris ünnepélyt rendezett lelkésze, Simkovic János liptói esperes tiszteletére, ezen egyházban végzett 25 éves működésének évfordulója alkalmából. Az egyház az ünnepélyhez való előkészületeket a lelkész előtt a legnagyobb titokban tartotta, aki az utolsó órákban csak véletlenül szerzett tudomást egy­háza szándékáról, úgy, hogy meglepetésszerűen hatott reá az a pillanat, amidőn az első adventvasárnapi istentisztelet elvégzése után az oltárból kilépő lelkészt az egyház presbyteriuma az oltár előtt körülállotta, hozzá az egész nagy számban összegyűlt hívek előtt az egyházfelügyelő, Ruziák János, volt országgyűlési kép­viselő, a szervező munkában 25 éven keresztül hű, kitartó munkatársa, megható, a lelkész munkásságát méltató beszédet intézett és az egyház gondnoka neki az egyház ajándékát, egy gyönyörű, nagy, dedikatioval ellátott ezüstserleget átnyújtotta. A lelkész a meghatottságtól el-elcsukló hangon elhárított magától minden érdemet s buzdítva a híveket a még reájuk váró feladatok áldozatkész megoldására, mondott az egyháznak köszönetét a hála és bizalom ilyen megnyilatkozásáért. Az ünnepély befejezést nyert a lelkész asztalánál, családi körben, az egyház, politikai község, úrbéri köz­birtokosság nehány főbb tényezője és helybeli személyes barátja közötti bizalmas eszmecserében. Folyó évi november hó 23-án délután 2 órakor tartotta Kisporuba ág. h. ev. önállósított egyház, az esperességi elnökség, dr. Burján József esperességi fel­ügyelő és Simkovic János esperes elnöklete alatt, tör­ténelmi nevezetességű közgyűlését. Ezen a gyűlésen megválasztotta ugyanis az új anyaegyház első rendes lelkészét Sensel Lajos személyében, aki eddig a pribóczi ág. h. ev. egyházban Klimo Vilmos lelkész oldala mellett mint segédlelkész működött. A fiatal lelkészre nehéz feladat vár a keletkezett új egyház szervezése, a lelkészlak és az új templom építése körül, amely építések nagy anyagi áldozatokat fognak követelni a hívektől. Elszomorító azon körülmény, hogy a egyház- megyei elnökségnek minden kifejtett igyekezete dacára nem sikerült az önállósításból kifolyólag felmerült anyagi kérdések rendezésében a békés megegyezést el­érni a két egyház között, pedig per esetén, egyházi bíráskodásunk ismert nagyon késedelmes eljárása mel­lett, úgy a felperes szentiváni, mint az alperes kis- porubai egyház csak kárt fog vallani. . ­Halálozások. Fejes István ref. püspök, f A hazai ref. testvéregyháznak nagy gyásza van: Fejes István, a tiszáninneni ref. egyházkerületnek ősz püspöke, decem­ber hó 1-én 79 éves korában, hosszas szenvedés után meghalt. Fejes István halála nagy veszteséget jelent a hazai protestáns egyházakra. A református egyház leg­kiválóbb vezérférfiainak egyikét vesztette el benne, aki egyházának körén kívül is osztatlan elismerést vívott ki magának társadalmi s irodalmi tevékenységével is. Temetése f. hó 3-án d. u óriási részvét mellett ment végbe a sátoraljaújhelyi ref. templomból. A végső tisz­tességtételnél az ezrekre menő néptömeg élén megjelent a két protestáns egyháznak csaknem valamennyi főbb képviselője. Ott volt a kultuszkormány képviseletében Benedek Sándor államtitkár, Miklóssy István hajdú- dorogi görög katholikus püspök, Balthazár Dezső tiszántúli püspök, Degenfeld József gróf főgondnok, az egyházkerület esperesi kara, sok lelkész s az egyes egyházközségek küldöttségei A temetés előtt a tiszán­inneni egyházkerület rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya Fejes István püspök halálá­nak bejelentése volt. A gyászszertartás három órakor kezdődött. A sárospataki kántus éneke után Vadászy Pál rangidős esperes imádkozott, majd Novák Lajos, a pataki főiskola tanára mondott gyászbeszédet. A temetőben Papp József s.-újhelyi lelkész búcsúbeszéde után elhantolták a koporsót. Az elhunyt püspök özvegyé­nek részvéttáviratot küldött a többi közt Tisza István gróf miniszterelnök, Jankovich Béla kultuszminiszter, Fischer-Colbrie Ágost dr. kassai megyéspüspök, Vadász Lipót államtitkár, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Andrássy Gyula gróf, Andrássy Géza gróf, Darányi Ignác, Kossuth Ferené, Gyurátz Ferenc, Baltik Frigyes, Geduly Henrik, Scholtz Gusztáv, Antal Gábor és Baksay Sándor püspökök. Egy csendes, zavartalanul, de buzgón munkálkodó szolgáját szólította el az élők sorából a Mindenható november hó 23-án Horváth Károly hántai lelkész sze­mélyében. Halálát hosszas betegség előzte meg, mely a gyenge szervezetet végre is letörte. Horváth Károly 1847 ben Nagyacsádon született, Karsay Sándor püs­pöktől felavattatva elsőben Nagyalásonyban, később Székács József püskök mellett Budapesten is káplános- kodott. A hántai lelkészi állást 1880-tól fogva töltötte be mindenkitől tisztelve, szeretve. Temetése nov. 25-én ment végbe a hívek és lelkésztársainak nagy részvéte mellett. Nyugodjanak békében! Ideiglenes kisegítés. A soproni egyet, theol. akadémián a Jausz Vilmos tanár halálával árvaságra jutott tanszéket ideiglenes minőségben Kiss Jenő szom­bathelyi jeles képzettségű fiatal segédlelkész foglalta el. Az állás végleges betöltése az egyet, egyház fel­adata. Az egyházker. főszámvevői teendőket Szabó Kálmán főgymn. tanár, alszámvevő végzi rendes főszám­vevő választásáig. Protestáns Esték. A „MPIT.“ pozsonyi köre az idei ádventen 32 ik sorozatát kezdte meg a „Protestáns Estékének, miket évekkel ezelőtt az pozsonyi ev. theol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom