Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-25 / 43. szám
1913. október 25. 5. oldal Evangélikus Lap. 43. sz. A lelkészsegélyezési alap bizottságba ezután Zsigmondy elnöklete alait: Scholtz, Sztehlo, Szelényi, Bendl, Gyürky és Raffay választattak meg. Az államtól kapott 172 400 korona pótsegély a következőleg osztatott fel. Kapott: A lelkészalap .... 16 415 — koronát A nyugdíjalap .... 30 000 — n Az adóalap .................... 1 4 600 — n A négy kerület közigazgatási célra .... 80 000 — Tlieol. tanárok .... 7.003 — n Zsinati költség.... 50O0 — n Egyet tartalékalap . . 19.384*20 ff Több kevésbé fontos figy elintézése után a gyfilés a negyedik napon délután egy órakor berekesztetelt. Az egyetemes gyűlés miután a bizottságok egy héten keresztül tanácskoztak, 20 órát vett igénybe. Az egyetemes bizottságok költségei 3165 korona 90 fillérre rúgtak. A bányakerület kiküldötteinek 492 korona 20 fillért fizetett. A többi kerület költségeit nem tudjuk. Ha még fontolóra vesszük. hogy a bányakerület idei közgyűlése maga 4000 koronába került, bízvást mondhatjuk, hogy a mi közigazgatásunk nem a legtökéletesebb ugyan, de olcsónak, nem olcsó kletos stb.). Az V. és IV. század folyamán azonban lassan-lassan meginog a régi hit. Egyfelől a philosophia teszi a mythologiát kritika tárgyává, a felvilágosodás (sophistika) pedig egyenesen támadásba megy át. Másfelől a nagy mértékben terjedő barbár cultusok a maga lényegéből vetkőztetik ki a „művészet vallását“. A hellenismus kora tehát a görög vallás feloszlásának a kora, a görög vallás, mint az egész görög cultura elveszíti nemzeti jellegét és eclectikussá, syncretikussá lesz. Legmagasabbra emelkedett a görög vallási gondolat egyes philosophusoknál, így Platon és Aristotelesnél, hogy azonban a monotheismust még sem tőlük, hanem a héberektől vették a Nyugat népei, annak oka, hogy azok speculatio utján jutottak el odáig, holott Israel prófétáinak a hite vallásos élményeken alapult. Két pontban azonban a görög philosophia kétségkívül hozzájárult az istenfogalom tisztázásához és ezzel a keresztyénség előkészítéséhez: az első, hogy az istent tiszta szellemnek fogta fel, a másik, hogy az emberi léleknek Istennel való rokonságát kiemelte. [,Képes Világtörténet“ II. Füstéi de Coulange: „Az ókori község *. Scliuchardt: „Schliermann ásatásai“. Petz: „Ókori lexikon". Csengery János: „Honierosi világ“. Geréb: „Görög vallás és művészet“.Hornyánszky Gyula: „A görög felvilágosodás“. Hittrich: „Görög régiségek“. 1912.] (Folyt, köv) IRODALOM. Festschrift zur Jahrhundertfeier der privileg. Württembergischen Biebelanstalt Stuttgart. Von Pfarrer Adolf Risch. Stuttgart, 1912. Ara 1 márka 1*20 korona. A stuttgarti bibliaterjesztő társulat tavaly érte meg fennállásának századik esztendejét 8 erre az alkalomra emlékül készült ez a „Festschrift“. Henne nemcsak a stuttgarti bibliatársulat történetét találjuk meg, hanem nagyjában az egész német bibliáét. A bibliát azzá, ami eredetileg volt, a nép könyvévé Luther geniális fordítása tette. Luther bibliafordításának a keletkezését és terjedését írja le tehát először elég részletesen és érdekesen, azután a hallei árvaház és Canstein F. bibliatársulat bibliaterjesztő muukáját vázolja s a britt és külföldi bibliatársulat történetét mondja el. Csak ezen történeti előzmények után kerül rá a sor magának a stuttgarti társulatnak a történetére s munkájának a jellemzésére. Az egyszerű, világos és igen szemlélétes leírást érdekes és szép bibiia- fascimile és egyéb illustratio egészíti ki. Azt hiszem, mindazok számára, akik a biblia elterjedéséről, terjesztésének módjairól, szinte hihetetlen olcsóságának a titkáról tudni szeretnének valamit, ennél a Festschriftnél alkalmasabb munkát aligha lehetne ajánlani Kitünően fel lehet a füzet egész anyagát úgy a vallásoktatásnál, mint például vallásos estéken használni. Kmellett a füzet igen szép kiállítású és nagyon olcsó. A stuttgarti bibliatársulat amúgy is megérdemli nemcsak a támogatást és a pártfogást, hanem az érdeklődést is, mert a bibliatársulatok között — hogy úgy mondjam — a legmozgékonyabb és igazi német alapossággal és igazságszeretettel dolgozik. A Luther-féle és a revideált szöveg mellett egy új német bibliafordítást, a Wiese-félét is terjeszteni fogja, mely „tudományos tekintetben is megbízható lesz s mai nyelven lesz írva14. Kmellett nem szabad elfelednünk a bibliatársaságnak azt az érdemét, hogy igen olcsó és tudományos tekintetben bevett görög szöveghez viszonyítva óriási haladást jelentő AVz/íe féle szöveget is sikeresen terjeszti, mely a legújabb kritikai kiadások összhangzásának az elvén alapszik Ugyanilyen szövegkritikai apparátussal ellátott ótestamentumot is készült kiadni a társaság. Azonban Nestle meghalt s ha a munkájával el nem készült, kérdés, akad-e aki a Nestlééhez hasonló aprólékos pontossággal és önmegtagadással befejezze rzi az alkotást. Kbböl is látható, hogy ez a bibliatársulat a bibliatudománnyal való coutactusát igyekszik fentartani s a conserva- tivismus tekintetében nem igyekszik recordok elérésére Egy nagy lépést jelent előre a társaság jubileumi bibliája is, amely a revideált Luther-Szöveget nyújtja, ezenfelül azonban minden bibliai könyvhöz bevezetéseket és magyarázatokat is tartalmaz. , A stuttgarti bibliatársulat ezzel új útra lépett, l’gy a biblia tudós lelkiismeretességgel készült szövegkiadásainak és fordításainak, mint a biblia megértését munkáló magyarázatos kiadásoknak minél nagyobb sikert és eredményt kívánunk. Ez a siker pedig nemcsak abban áll, hogy minél többen megvegyék a társulat kiadványait, hanem abban, hogy akik megveszik, olvassák, beléjük mélyedjenek és a biblia helyes megértéséhez jussanak. Sz. L.
