Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-11 / 41. szám
1913. október 11 Evangélikus Lap. 41. sz. 3. oldal Nekünk magyar evangélikusoknak kétszeres érdekünk az egységet a reformátusokkal keresni és vétkes gondatlanság az ellenségeskedést szítani a mi helyzetünkben. Nem elég nekünk az, hogy a hódító római katholicismus terv szerint munkálkodik hazánkban a Protestantismus elnyomásán és évről-évre növekvő pusztítást visz véghez sorainkban? Ha valamikor úgy most és a közel jövőben szükséges, hogy a két protestáns egyház hazánkban összetartson és tartózkodjék attól, érzelmeket és keserűségeket, amelyek a köteléket lazítani képesek, felburjá- nozni engedni. Még nem késő! Tisztelet az ügyrendnek, de ahol az egyház magasabb érdekeiről van szó, ott ezt kell megvédeni az ügyrenddel szemben is. Az egyetemes gyűlést az ügyrend nem akadályozza abban, hogy a határozathozatalt elhalássza. Halassza el azt és kérdezze meg előbb a reformátusoktól nem volnának-e hajlandók a nagygerezsdi egyesség ütköző pontját, a kényszermegadóztatást elejteni? Ha erre igen- lőleg válaszolnának, újból lehet megkérdezni a kerületeket, vájjon a változott helyzet dacára ragaszkodnak-e véleményükhöz? és ezzel a formának is elég lesz téve. erőt fejezik ki. Jellemző, hogy az istenek nevét nem nevezik meg, hanem szent félelmükben körülírják. Az isten hatásköre csak egy bizonyos területre szorítkozik; így például Tyrus Baalja Miikart. Astarte az összes sémitáknál előforduló istennő, a szerelem és termékenység istennője, némely helyütt harci istennő is, érzéki, kicsapongó cultussal (Asera néven is szerepel, de ez eredetileg azt a szent cölöpöt jelentette, melyben az istennőt jelenvalónak gondolták.) Cultusával szorosan összefügg az Adonis cultus ’Adón). Emberáldozatok, körülmetélés itt is szokásban voltak. A kegyetlen jellegű isteneknek a legdrágábbat áldozták fel: az elsőszülött gyermeket. Az aram törzsek közül legtöbbet tudunk a syriaiak- ról. Isteneik: Hadad, El, Rescph. A syr Astart névformája ’Athar ( Atargitis), szeretője itt Attes, aki castratio által halt meg. Itt is babylonk (Sin, Samas, Bel, Marduk) és egyptomi (Horus, Isis, Osiris) hatás. Legfontosabb azonban a babyloniak és assyriaiak vallása. Történetük a perzsa hódítástól (Krisztus előtt 539) visszakísérhetö a negyedik évezredig, de e jelentékeny cultura korábbi hordozói vagy talán teremtői a sumirok. E népről ma az nézet, hogy az ural-altaji nyelvSzabályzat >v. .a . i . i‘\( a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház etemes lelkészsegélyezési alapja tárgyában. 1. Az ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyház 1911. évi november hóban tartott közgyűlésének 71. pontjában foglalt határozata értelmében egyetemes lelkészsegélyezési alapot létesít, mely az egyetemes gyűlés rendelkezése alatt az egyetemes pénztárban örök időkre, mint külön alap fog kezeltetni. 2. Ezen lelkészsegélyczési alap rendeltetése az ágostai hitvallású evangélikus lelkészek anyagi helyzetének javítása. Ezen célt az egyetemes gyűlés egyelőre a családos szegényebb lelkészeknek adandó nevelési pótlék által fogja megvalósítani, fentartja azonban magának a lehetőségei, a jövőben qz alapból a lelkészeket más címen is segélyezhetni. 3. A lelkészalap megteremtése céljából az egyetemes egyház a rendelkezésére álló készpénzből egyelőre az alapba 100.000 koronát beutal, amely óvadékképes értékpapírokban tőkésítendő. 4. : A V A lelkészalap jövedelmei egyelőre a következők lesznek; ^ 1. Magának az alaptőkének kamatjövedelmei. családhoz tartozott, nyelve, mint élő nyelv az ötödikhatodik évezredben kihalt, úgy hogy a történeti időben; midőn az ékirású források megszólalnak, a sumir nyelv már csak mint irodalmi nyelv volt használatban, akárcsak napjainkban a latin. A babyloniai culturának óriási a jelentősége Kelet történetében. Fényesen igazolták ezt az amarnai leletek (500 ékírásos agyagtábla, a két Anienhotep állami levéltárának egy része), melyekből kitűnt, hogy 1400 évvel Krisztus előtt a babyloniai nyelv volt a Kelet diplomáciai nyelve. A különböző kananita, syriai stb. helytartók e nyelven leveleztek a pharaókkal. . / bá T Babylonia és Assyria a Tigris és Euphrates mentén terült el. Babylonia a folyamok alsó folyásától, azoknak a tengerbe ömléséig, ettől északnyugatra pedig a Tigris balpartján terült el Assyria. Az ország sokban hasonlít Egyptomhoz, termékennyé az ikei folyók áradásai teszik. A folyók áradásait szabályozó nagy közmunkák csatornák, vízgyűjtő medencék korán szükségessé tette az állami szervezkedést. Nagyvárosok keletkeztek itt, de az épületek nem kőből, liánén; a napon szárított téglából készültek. Ez az oka, hogy a régi mesopotamiai városok helyeit ma csak óriási téglatörmelékek jelzik. i , i .< .
