Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-11 / 41. szám
III. évfolyam. 41. szám. Budapest, 1913. október 11. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZTEHI O KORNÉL TAraszcrkesxtók: SZOTS GÁBOR és SZIMÜNIDESZ LAJOS FóniunkaUnuk: HOKNYÁNSZKY ALADÁR és SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA KéthasAbos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., léloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Tóbto- szörós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Sz—o.: Egyetemes gyűlés előtt. — Tárca: dr. Szelényi Ödön: A modern vallástudomány. — Szabályzat a lelkészsegélyezési alap tárgyában. — Az egyet ev. egyházi gyámintézet új elnöke. — Külföld. — Különféle. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Az egyetemes gyűlés előtt. II. (Sz—o.) Tévedtünk, midőn első cikkünkben mondottuk, hogy az idei egyetemes gyűlés aligha fog valami érdemleges munkát végezni. Mert íme itt kísért a nagygerezsdi egyesség megszüntetése, amely a kerületek véleményei alapján ezen az egyetemes gyűlésen tárgyaltatni fog. Ez az ügy már a múlt egyetemes gyűlésen szóba került, midőn Kéler Zoltán az egyetemes gyűlés harmadik napján a számszerint 25 tag ból álló gyülekezetben a nagygerezsdi egyesség azonnali megszüntetését indítványozta. Egy nagyon izgalmas jelenet után az egyetemes felügyelő indítványa folytán azt határozták, kér- deztessenek meg a kerületek vájjon kívánják-e a megszüntetést? A kerületek nyilatkoztak, három’ kerület feltétlenül kívánja azt, a dunántúli a megszüntetés kifejezést nem használja, de határozata körülbelül szintén odalyukad ki. Miután az ügyrend szerint abban az esetben, ha a kerületek az egyetemes gyűlés által valami iránt megkérdeztettek, az egyetemes gyűlés a kerületek szavazatához kötve van a nagygerezsdi egyesség sorsa a mi részünkről tulajdonképen el volna döntve és a szakítás a mi részünkről befejezett dolognak lenne tekinthető. Az a körülmény, hogy mind a négy kerület hajlandó a reformátusokkal új megállapodásra lépni, amely szerint egyes községek szabadon egyesülhetnek az egyházmegyei hatóság jóváhagyása mellett, nem változtat azon a tényen, hogy a szakítás megtörtént és hogy ezen szakításnak az ág. hitv. evang. egyház a kezdeményezője. Ezen sorok írója a jogügyi bizottságban iparkodott a bizottságot arról meggyőzni, hogy a nagygerezsdi egyesség alapján panaszolt sérelmek mind a kényszermegadóztatásból erednek, elég lenne tehát az egyességnek azt a rende'kezését, hogy a testvéregyház híveire kötelező adót lehet kivetni, megváltoztatni és a csatlakozók önkéntes adományaival beérni, Kéler Zoltán „bestand auf seinem Schein“ és az ügyrend alapján követelte az egyesség azonnali megszüntetését. Nem szenved kétséget, hogy a kerületek döntése az egyházi ügyekkel érdeklődők psyché- jének a kifolyása, nem az evangélikus lakosság többségének, mert ez a többség, mint az evangélikusok általában, eJ van világiasodva. Az eJ- világiasodott müveit embernek pedig nincs érzéke azok iránt a theologiai subtilitások iránt, amelyek a két protestáns egyház között a szakítást előidézték, annál kevésbé, mert mai nap- ság tulajdonképen nem is azok a theologiai nézeteltérések képezik a két testvéregyház között, a válaszfalat. Kit érdekel ma az a lényeges különbség, amely Luther és Kálvin felfogásában a keresztyén életről megállapítható?
