Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-04 / 40. szám
1913. október 4. Evangélikus Lap. 40. sz 3. oldal tunk, különösen nem a központi igazgatás terén. Az egyházi közigazgatás mai napság annyira complikált és oly sok fáradtsággal és munkával jár, hogy nem látszik többé célszerűnek, hogy az egyházi önkormányzat legfőbb végrehajtó hatalma tiszteletbeli állásban lévő férfiúra bizas- sék. Szükségünk van egy központi irodára és annak élén egy tisztviselőre, aki szélesebb hatáskörrel felruházva felelősség terhe mellett a közegyház halasztást nem tűrő dolgait elintézi és akit — miután fizetve lesz, — ha mulasztást követ el, könyebben felelőségre lehetne vonni. Örömmel láttuk, hogy az egyház vezető körei ily központi irodának felállítását már komolyan tervbe vették, amennyiben a jövő évi költség- vetésben már egy bizonyos összeget erre előirányoztak. A közp. iroda teendőinek és hatáskörének megállapítása, az egész intézmény szervezése azonban a zsinat dolga. Megfontolás tárgyát képezheti, hogy ezen központi iroda mellett megmaradhatna-e az egyetemes felügyelői állás, mint az egyetemes egyház rcp- resentativ közege. Mi azt hisszük, hogy igen, s ha a jelenlegi egyetemes felügyelő meg akarna maradni, őt ezen állásban szívesen látnok. Távozása után az egyetemes felügyelői állást megsziintetendőa Maháyáa dominál, amely tulajdonkép a brahman- jsmus, buddhismus és ind népvallás keveréke rengeteg istennel és bálvánnyal. Középpontja az a tan, hogy a földön megjelent Buddha, egy örök elvnek, az eszmei Buddhának az emanátiója és hogy előtte már sok ilyen Buddha volt. így vált az önmegváltás ethikája polythe- istikus vallássá, a főisten Amida. Ezenkívül nagy szerepet játszik a bodhiszattva tana, (ezek kiváltságos személyek, leendő Buddhák) Mint Chinában, itt is sok szekta alakult. Fontosabb ránk nézve a shinthoismus, mely lényege szerint a természet és őscultusnak a synthesise (shin-to chinai szó = Istennek útja, ezt pótolták a japán Kami-no-michi-val, hol Kami = főnt, istenség). FejlődéI sében három korszakot lehet megkülönböztetni: 1. Tiszta shinthoismus a Krisztus utáni VI. századig, főforrása a Kojiki nevű könyv. 2. A shinthoismus és buddhismus összeolvadása. 3. shinthoismus megújhodása a császári hatalom helyreállításától vagyis 1868-tól kezdve. Ma úgyszólván csak a mikádó és udvara tartja be a nemzeti vallás rítusait, de a nép zöme mind a két valláshoz húz, melyeket elválasztani is alig lehet. A mai shinthoismus a japán mythologia számos istenének (a nek véljük, teendőit a központi iroda mellett úgy mint a reformátusoknál, a legidősb kerületi felügyelő végezhetné. Methodista propaganda Magyarországon. Ilyen is van? kérdezi bizonyára az olvasó, aki ismeri egyházunk életét az utolsó években és tudja, hogy némely vidéken mily sok gondot okoznak a lelkészeknek a különböző „secták“. Magam is tudtam, hogy a baptisták igen élénken mozgolóunak nemcsak a vidéken, hanem a fővárosban is. A csendes Budán már két ízben is tanúja voltam, például a „Városmajoriban, egy-egy nyilvános fellépésüknek, amely a hallgatókra igen jó benyomást tett és engem erősen emlékeztetett az „üdv hadseregéinek egy fellépésére, amelyet Kristiániában láttam. Az adventisták is felütötték a szó szoros értelmében vett sátorukat Budapesten és igyekeznek híveket szerezni sajátos felfogásuknak, egyelőre azonban csekély eredménnyel. A methodisták nevét azonban még nem hallottam Budapesten emlegetni s azért igen meglepődtem, mikor azt a szerényen meghúzódó hirecskét olvastam napi lapjainkban, hogy a püspöki methodista egyház ausztriai és magyarországi prédikátorai Budapesten tartják évi konferenciájukat s ez alkalomból folyó évi szeptember hó 12-éri este nyolc órakor püspökük dr. J. L. Nuelsen a régi országházban előadást tart a .Methodismus és a socialis kérdések" címen. Kíváncsi teremtő pár Izanagi és Izanami, továbbá Onmuji ( első uralkodó) Susanoo(= vihar),'a nap, a hold, a rizs istene stb.) és főleg a császári ház őseinek tiszteletében áll. A felkelő nap országában a császára „Kami“ megtestesülése, azért föltétien engedelmesség és tisztelet illeti meg. Japán kormánya mintegy Isten uralma, mely teljes odaadást követel mindenkitől. E szempontból a shinthoismus a hazaszeretet vallásának nevezhető. A mythologia a mindenség és a japán szigetvilág teremtését, továbbá a sok isten és istennő viselt dolgait tartalmazza. Az istentisztelet ételáldozatok kiszolgáltatásában áll A shintho ethika főfogalma pedig a tisztaság és tisztátalanság. Az istentisztelet végrehajtója a patriarchális korban a császár (törzsfőnöki, később külön papirend fejlődik. A legfőbb istenség a nap istennője, melynek symboluma a tükör, később a többi isten jelképe is lett. Némi jel arra enged következtetni, hogy eredetileg a shinthoismusnak bizonyos összefüggése volt a phallos-cultusszal. A halotti cultus (temetés) kétféle, shinto- és buddhista-ritus szerint végezhető. Ünnepek nagyszámmal vannak, körmenetekkel és pantho- mimikus előadásokkal. [Lónyai L.: „A mennyei birodalom története“. 1910.
