Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-30 / 35. szám

4. oldal. Evangélikus Lap. 35. sz. 1913. augusztus 30. Ennél az ő egész életét átható érzésnél szítjuk magasra szívünkben mi is a tiszta szeretet lángját, ez világít számunkra az élet, az erkölcs, a kegyesség útvesztői­ben, ez ad szárnyakat áhítatunknak, hogy felemelkedve a földnek porából, önfeledten sóhajthassunk hozzá: Tiszta szeretet, imádom nevedet!... Törvények sokaságában elvesző parancs, földnek mélyébe temetett aranyszarvas nem kell nekünk! Minek is járnánk utána, minek szállnánk le érte a föld mélyébe, mikor Jézus napfényre hozta a törvényből az elvet s a kincsből azt, ami számunkra mindnyájunk számára hozzáférhető, mikor Jézus feltárta a mi lelkünk kin­cseit, köztük a legdrágábbat és a legnagyobbat: a sze- retetet. Ezzel akart rajtunk segíteni s azzal, hogy ő utat mutatott, előttünk járt, hogy őt kövessük. Nem elég leborulnunk az ő nagysága előtt, áldanunk őt szaba­dító tényeért s azért, hogy a világ számára megmutatta a boldogság forrását. Az a mi igazi feladatunk, hogy mi is leszálljunk szivünk mélyébe s onnan utat nyis­sunk, napfényre hozzuk mi is és érvényesülni engedjük szívünk nemesebb érzéseit. Fel kell tárnunk szívünk ara­nyát, forgalomba kell hoznunk, a mi gazdagságunkat, mely olyan gazdagság és kincs, hogy minél tovább zsugorgatjuk annál többet veszít értékéből és súlyából. Ellenben akkor növekszik, ha piacra dobjuk kamatoz­tatjuk, ha pazaroljuk és sugárzunk a szeretettől. Szimonidesz Lajos, Iskoláink értesítői. II. Már részben említettük, hogy az iskolák fejlesz­tése, fölszerelése, új épületek emelése és tervezése ez évben újabb lendületet vett. így lélekemelő ünnepség keretében avatták föl az eperjesi I. anyaegyház elemi nép- és polgári leányiskolájának új épületét, új épületbe költözött a „Csemez“ tanítóképzőintézet is. Új, minta­szerű épület emelése tekintetében megtörténtek a szük­séges lépések az iglói elemi nép- és polgári leányiskola fentartó hatósága részéről, melynek fáradozását siker is kísérte, amennyiben a V. K. A. az iskolafentartó egy­ház által felveendő 131.000 koronás törlesztéses köl­csönnek évi törlesztési részleteire az 1913. évtől kez- dődőleg évenként 8000 koronás építési államsegélyt engedélyezett. Középiskoláink ez évi történetének érdekes moz­zanata, hogy életbe lépett az egyetemes közgyűlés ama határozata, mely szerint a gymnasiumokba leányok is felvehetők rendesen bejáró és az év végén vizsgázó magántanulóknak. Legtöbb leány (összesen 10) jelent­kezett Nyíregyházán, számukra itt — igen helyesen női felügyeletről is gondoskodtak. Az ifjúság a különböző körökben ez évben is szorgalmas működést fejtettek ki és különösen figye­lemreméltó nagy érdeklődése a kirándulások, test­gyakorlati versenyek, sport és céllövés iránt. Már nem kell rászorítani, hanem maga várja, kívánja. A cserké­szet-mozgalomnak a budapesti főgymnasiumban talál­tam nyomát. Figyelmet érdemelnek a több helyütt (Budapest, Eperjes, Selmecbányán) felkarolt természet- tudományi gyakorlatok és az iglói történelmi semi­narium. Megfelelő eredménnyel folyt a gyűjtés az evangé­likus gyámintézet javára. Illustrálásul álljanak itt a követ­kező adatok a középiskolák és leányiskolák köréből: Budapest gyűjtött: 379, Békéscsaba 125’02, Szarvas 144-22, Aszód 56 69, Rimaszombat 211 78, Eperjes 40, Selmecbánya 250 50, Felsőlövő 30'42, Sopron 205-10, Késmárk 114 67, Rozsnyó 177 93, Pozsony 270 34, Nyíregyháza 63*31, Besztercebánya 2T83 koronát. Leányiskolák: Kassa 30, Eperjes 30, Kőszeg 62 98, Igló 56 60, Rozsnyó 182 61, Aszód 19‘82 koronát stb. Némely intézet tehát ritka szép eredményt ért el. A be­gyült tekintélyes összeg pedig arra mutat, hogy iskoláink anyagi szempontból és nem megvetendő támogatásban részesítik az egyházat. A rendelkezésünkre álló (az ifjúságra vonatkozó) statisztikai adatokból a következőket közöljük. Főisko­láink népessége a lefolyt tanévben a következő volt: az eperjesi jogakadémia 301, az ottani theologiaí academia 54, soproni teológiai academia 36, a pozsonyi 62 hall­gatót számlált év elején. Gymnasiumaink a népesség szempontjából a következő sorrendet tüntetik fel : Budapest 637, Pozsony 547, Nyíregyháza 530, Igló 438, Szarvas 385, Bonyhád 377, Eperjes 376, Rima­szombat 352, Sopron 347, Békéscsaba 308, Késmárk 286, Selmecbánya 266, Rozsnyó 252, Felsőlövő 175, Aszód 154, Besztercebánya 94. Vagyis a sorrend az „Evangélikus Őrálló“ 1910. évfolyamában közölt kimu­tatásunkhoz képest annyiban változott meg, hogy Rima­szombat, Sopron, Selmecbánya valamivel hátrább, Bony­hád, Eperjes és Késmárk pedig előbbre kerültek. Azzal a feltűnő jelenséggel, hogy egyes intézeteinkben (Buda­pest, Eperjes, Nyíregyháza stb.) meglehetős kedvezőtlen az evangélikus tanulók arányszáma az összes létszám­hoz képest, e lap hasábjain már ismételten foglalkozott nagy hozzáértéssel dr. Zimányi. Internátusainkban volt: Pozsonyban 122, Bonyhádon 79, Lövőn? az eperjesi Theologiai Othonban 46, a pozsonyiban 27. Leány­iskoláink a következő népességet tüntették fel: Buda­pest 222, Eperjes 219, Kassa 204, Igló 186, Késmárk 181, Aszód 155, Rozsnyó 117, Kőszeg 112, Modor 95. Tanítóképzőink: Eperjes 94, Szarvas 59, Sopron 51, Felsőlövő 49, Selmecbánya 43. A sajógömöri polgári fiúiskola beírt tanulóinak száma 189 volt. Az értesítőt kiadó elemi iskolák népessége pedig ez volt: Buda­pesten 224 fiú és 187 leány; Pozsonyban 554 fiú és 548 leány, Iglón 100 fiú és 81 leány, Eperjesen 64 fiú

Next

/
Oldalképek
Tartalom