Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 33. sz. 1913. augusztus 16. Magyar istentisztelet után megtartatott az egyesület közgyűlése. Steltzer vil. elnök nyitotta meg. Az egyesületet először Krizsán Zsigmond trencséni lelkész és főesperes az egyház és esperesség nevében, azután báró Podmaniczky F. szelii lelkészt üdvözölték. Mindkettőre Scholtz egyh. elnök szépen és köszönettel válaszolt. Scholtz elnök beterjesztette évi jelentését, amelyben különösen megemlékezett a lévai „Füzérke“ leányegylet működéséről. Ezen leányegylet a gyűlésen két hölgy által volt képviselve, akiknek egyike Czibulka űrhölgy szép szabad előadást tartott a leányegylet áldásos működéséről s a gyűlésen jelen volt hölgyekhez fordulva, meghatoítan buzdította és lelkesítette őket hasonló missziói leányegyletek alakítására. Bizony követésre méltó példa. A missziói tanács egyik tagjává Bárdy Ernő mezőberényi lelkész lett megválasztva. Az elnök jelentése szerint múlt év óta a pártoló tagok száma nem szaporodott. Scholtz elnök, aki esperes lett, lemondott elnöki tisztéről, de a gyűlés a lemondást el nem fogadta. Az egyesületi titkár megválasztása után a „Missziói Lapok“ szerkesztése Pröhle Károly theol. akad. tanárra bízatott. A lap szerkesztése ezzel jó kezekbe került. Az elnök kiemelte, hogy a trencséni ünnepség biztosító jel a missziói ügy fellendülésére Trencsénben s általában a felvidéken. Buzdította is az egyesület felvidéki tagjait és a jelenvoltakat az együttmunkálkodásra. Erre Hlavács mosóczi lelkész, aki ismeretes mint tót nyelvű missziói lap szerkesztője is, kijelentette, hogy készek és hajlandók az együttműködésre, ha az egyesület a tót anyanyelvüekkel tót nyelven is fog érintkezni. Hát hiszen ez mind szép dolog, de hát mégse feledjük, hogy a magyarhoni ág. h. ev. egyház mindenütt és minden téren hivatalos nyelve a magyar. A gyűlés ezen kissé kényes kérdést nagyon helyesen és bölcsen az elnökségre bizta. Broschko lelkész és egyesületi pénztáros számadásai rendben találtattak. A gyűlés hű és lelkiismeretes kezelésért hálás köszönetét szavazott neki. Hasonlóképen hálás köszönetét szavazott Krizsán esperesnek, akinek kiváló érdeme van a gyűlés és ünnepségek sikerében. Az egyesület a jövő évre meghívást sehonnét se kapván, az elnökségre bízza a jövő évi gyűlés helyének kitűzését. Ezzel a szép missziói gyűlés berekeszte- tett, kiki ment vissza kedves otthonába azon tudatban, hogy jó, szép és hasznos munkát végeztünk Istenünk dicsőségére. Vitéz Lajos ev. lelkész. Luther-Társasági értesítés. Tisztelettel értesítem a Luther-Társaság t. tagjait, hogy rendes közgyűlésünk az egyetemes'jközgyülés alkalmával október 14-én d. u. 3 órakor Budapesten lesz megtartva. Vasúti igazolványról gondoskodunk. Egyben igen kérjük tagtársainkat, szíveskedjenek a kerületi közgyűlés alkalmával az ifjúsági könyvtár kötelező elrendelése ügyében síkra szállani. Szives tudomásukra hozom továbbá, hogy Rotten- biller-utcai lakásomból Budapest, X., Simor-utca 9. sz. alá hurcolkodtam. A leveleket és ügyiratokat kérem a lelkészi irodámba Budapest, X, Ihász-utca 5. sz. alá küldeni Augusztus 11—30-ig külföldi tanulmányúton vagyok. Hitrokoni üdvözlettel Budapest, 1913 aug. 11. Majba Vilmos L.-T. főtitkár. Lelkészválasztás. A surdi (Somogymegye) ev. gyülekezet egyhangúlag lelkészül választotta Kiss József segédlelkészt. f Zábrák Dénes. Még alig némultak el a soproni gyülekezet harangjai, melyek zokogva hirdették egyik nagy papjuknak halálát, még meg sem nyugodhatott a hívek fájdalma, amit nekik Brunner Jánosnak tőlük való elköltözése okozott, rá egy hétre, újból gyászosan zonganak a soproni templom harangjai s megdöbbenve értesülnek az egyháztagok, hogy a másik szeretett papjuk: Zábrák Dénes is kilehelte lelkét. Vele egyházunknak ismét egyik kiváló talentumokkal megáldott férfia hanyatlott a sírba, akit országszerte ismertek különösen irodalmi munkásságáról és mint ev. egyházunknak egyik leghíresebb szónokát. Irodalmilag úgy a széppróza valamint a versköltészet terén szép alkotásokkal gazdagította szegény prot. irodalmunkat. Különösen elismerésre méltók elbeszélései (színdarab Írásával is megpróbálkozott, „Salamon“ c. drámája a soproni színpadon elő is adatott) versei, templomi előfohászai és énekei, melyekből a dunántúli új énekeskönyvben közel száz eredeti, illetve fordított és átdolgozott éneke tanúskodik avatott tolla mellett. Mint egyházi szónok úgy a szónoki előadást mint a nyomtatásban megjelent egyházi beszédgyüjte- ményeit tekintve — két kötetben megjelent „Krisztus az én életem“ c. egyházi beszédei és az Igehirdetőben majd minden számban közölt érdekes predikatiót — egyházunk elsőrangú szónokának hírnevét vívta ki. Az elhunyt 1878—1884-ig a nagynémetszentmihályi gyülekezetnek lelkésze volt, ahonnan Sopronba hivatott. F. évi május hó l-én gyengélkedő állapota miatt nyugalomba vonult. F. évi augusztus 3-án halt meg ábrahámhegyi birtokán, honnan tetemei Sopronba hozattak, ahol impozáns részvét mellett f. hó 7-én helyezték örök nyugalomra. Nyugodjék békében, — áldott emléke fenmarad közöttünk! Alapítvány. A folyó évben Zay-Ugrócon elhunyt Vargha János volt besnyői nyugalmazott lelkész János és Gyula fiainak emlékére az eperjesi kollégiumnál végrendeletileg 2000 koronás alapítványt tett olykép, hogy ennek kamatai az alapító legközelebbi rokonai fiainak, ilyenek nemlétében az eperjesi lelkészek fiainak, akik az eperjesi kollégiumban tanulnak, segélyezésére fordítandók. Szerkesztői üzenet: P. P. urnák. Köszönjük a verseket, az egyiket a legközelebbi számban közöljük.
