Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-19 / 29. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 29. sz. 1913. julius 19. tudnak ellentállani, mint a jól fegyelmezett katholikus nők Az talán mégsem járja, hogy a Luther Márton nevét viselő társaság lapja katholikus eszméket propagáljon. Ugyanebben a dologban papi körökből a következő cikket vettük : Az Ösvény egyik cikkéhez. A Luther Társaság legújabb alkotásának, az Ösvény című lapnak, illetve folyóiratnak utolsóelőtti számában Kovács Sándor theol. tanár tollából jelent meg Máriáról, Jézus anyjáról valami tanulmány vagy elmefuttatás-féle, valami prózában irt óda-, himnusz- vagy ditbyramb-féle. Az Evang. Lap nem sok jót mondott erről a valamiről. Erre viszont az Ösvény ugyancsak odamondogatott az Evang. Lap szerkesztőjének. Hát ami engem illet, én papi ember vagyok Szerény tehetségemhez képest szakszerűen foglalkozom a theológiával is. S azzal az irányzattal sem szimpatizálok, amit az Evang. Lap képvisel nálunk. De azért — engedelmet kérek — mikor az Ösvény irományát Máriáról olvastam, azonnal kedvem lett volna tollat ragadni s Ösvény szerkesztőjének irányzata és Ízlése ellen is tiltakozni. S jól esett, mikor az Evang. Lap ezt megcsele- kedte Csodálkoztam azon, hogy a többi egyházi lapunk néma maradt. Méitóztassék csak az Ösvényt előkeresni és azt a cikket elolvasni. Lehetetlen, hogy az egészséges lutheeredőjének tekintendő és mint ilyen felette nagy hatalmat gyakorol az alany fölött. Ezt vallja a valláslélektannak positiv (supranaturalistikus) iránya. Ellene fordul egy másik, melyet antropistikusnak nevezünk és mely elfogadja a vallást tapasztalati ténynek, de olyannak, mely korszerűtlenné vált és idők jártával meg fog szűnni. (Pd. Rubin László: A vallás keletkezése. Budapest, 1912. Közel áll ehhez Huxley és Spenler naturalizmusa.) Ez iránnyal azonban (melyet nálunk kivált a Huszadik Század című folyóirat képvisel) e helyen nem foglalkozhatunk, csak annyit jegyzünk meg, hogy ez irány csak a vallás emberi oldalával akar foglalkozni és az általános lélektannak tudományos területét semmikép sem akarja elhagyni, már pedig ez utón a vallásos kérdés el nem dönthető. Hozzá kell járulni az ismeretelméleti és methaphysikai vizsgálódásnak, vagyis a vallás igazságát és a vallás végső, transcendens alapját kutató munkának. Már pedig ennek a feladatnak (Wobber- nin transcendentális-psychologiai módszere ellenére!) elvégzése már nem a valláslélektan tiszte. (Giesswein S.: A vallás alapja és eredete. Wiedermann K.: A vallás lélektana. Budapest, 1911. Lánczi I.: A valláslélektan mai problémái. Uj élet. 1912. Krausz I.: A néplélektan utjai, céljai és problémái. Budapest, 1912.) (Foly. köv.) ránus gyomor émelygést ne kapjon. Ahogy ott Máriáról szó van, aminő epithenokkal s érzelgős megállapításokkal glorifikáltatik, azon nem enyhít egy-egy mérséklést célzó közbeszúrás. Az a cikk nem nekünk való. Akit csak tisztelni és nem térden állva imádni óhajtunk, arról úgy nem beszélhetünk. Természetes, hogy akit meg nemcsak tisztelek, de imádok, arról meg épen- séggel nem vagyok hajlandó oly erőltetett édeskésen beszélni az igaz beszéd méltóságának és komolyságának rovására. Megengedem, hogy Kovács Sándornak néha egyik természete ez a beszédmód. Irodalomtörténeti tanulmányaiban (pl, a XVII. sz. költészetéről) már ezelőtt is tapasztalható volt. Ami azonban még megengedhető egy irodalomtörténeti valóság kidomborítására, nem engedhető meg egy evangéliomi igazságnak, még ha öntudatlanul és akaratlanul is, de helytelen beállithatása céljából. Nem kérünk több ily cikket az Ösvénytől. Katholikus lapban van az ilyennek a helye. Kovács Sándortól mást is kaphatunk. Ebben az esetben azonban nem adott jót s az Ösvény létrejötte körüli kulisszatitkok indokolatlan leleplezése után is az Evang. Lapnak van itt igaza Szentlőrinci. IRODALOM Beküldetett: Olvasókönyv az evangélikus népiskola IV. osztálya számára. Szerkesztették Kapi Gyula és Papp József. 319 oldal. Budapest, Franklin-Társulat. Ára kötve 1 K 30 f. Az Ösvény 3. füzete junius hó végén megjelent. Tartalma: Krisztus a gyárban, sikerült költemény Kozma Andortól. Hange norvég prófétáról, aki mint egyszerű földműves küzdött sikerrel a rationalizmus ellen, érdekes ismertetést ír dr. Szeberényi Lajos Zs. a skandináv egyházi és társadalmi élet alapos ismerője. A liberális táborból Szimonidesz Lajos ír a Jatho- és Traub-ügyről, amelyből azok, akik Jathoban és Traubban csak istentagadókat látnak, megtanulhatják, hogy az igazi vallásosság nem azonos a dogmákban való feltétlen hittel. Szimonidesz ezen cikkében még nem mond Ítéletet Jatho iránya felett, de a cikknek még folytatása lesz. További tartalom: Tükördarabok, Alfölditől. Az eperjesi evangélikus templom pusztulása, dr. Bruckner Győzőtől, és az irodalmi rovatban Alexander Bám: Neveléstudományának ismertetése, dr. Szelényi Ödöntől. A sikerült füzetnek gyöngébb része a szerkesztő munkáját képező „Szemle“.
