Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-19 / 29. szám

2. oldal.

1913. julius 19

Evangélikus Lap. 29. sz.

szertartásu katolikusoknál; a görög katholikusok ugyan kevesebben vannak a reformátusoknál (körülbelül 440 ezerrel), de gyarapodásuk fölölmúlta emezekét (10 ezerrel). A görög keletiek ezúttal elmaradtak, növekedésük absolut számokban mögötte áll az izraelitákénak, noha majdnem hatszor annyian voltak. A három protestáns felekezet körülbelül egyformán erősbödött, legkevésbé persze a mi egyházunk. Együttes arányszámuk már csak 20-68%, tíz év előtt 21 * 12.

A birodalom lakossága 12-80°/o*-kal nőtt, ezzel szemben a hitfelekezetek következőképen (+ kedvezőbb, — kedvezőtlenebb):

Evangélikusok gyarapodása

9 99°/o, a bir.

átl. képest- 2-8170

Reformátusok „

10*74°/o,

11 11

— 2-067o

Unitáriusok „

11-0170,

11 11

— 1-797«

Római katholikusok „

14-787«, „

n ii

+ 1-987«

Görög katholikusok „

14-9570, „

n ff

+ 2-157°

Görög keletiek „

5-4570,

ii ii

— 7-357«

Izraeliták „

33-7870,

ii ii

+21-0270

Ez a kimutatás is ugyanazt tünteti föl összehasonlításra alkalmasabb formában, mint az előtte való áttekintés.

A hitfelekezetek térveszteségét vagy nyereségét az arányszámok eltolódása mutatja. Még pedig:

Evangélikusok arányszáma 7‘38-ról 7 200/o-ra esett (—018)

Reformátusok „ 1338-ról 1313°/o-ra „ (—025)

Unitáriusok „ 036-ról 0-35°/o-ra „ (—0 01)

Róm. katholikusok „ 47'48-ról 48'66%-ra emelkedett (-|-W8)

Gör. katholikusok „ 10’10-ról 10'21°/o-ra „ (+011)

Görög keletiek „ 17 90-ról 16‘78°/o-ra esett (—1*12)

Izraeliták „ 3 02-ról 3'61°/u-ra emelkedett (—j—0 59)

* Csak a honpolgárokat véve tekintetbe.

TÁRCA.

Modern vallástudomány.

Irta: dr. Szelényi Ödön.

(Folytatás.)

Természetesen James eljárásának is megvannak a maga fogyatkozásai. Módszere azzal a veszedelemmel jár, hogy az excentrikusán hatványozott vagy pathologiai jellegű vallásosságra veti a fősulyt. Az is baj, hogy az egyeseket mint a természettudomány objektumait izolálja, azaz kiemeli a történeti szellemi élet összefüggéséből, melyben élnek és mely nélkül vallásos sajátosságuk teljesen meg sem érthetők, A vallás önállósága is veszedelembe jut, midőn J. annal^ biológiai célszerűségét hangoztatja. James azon eljárása egyébként, hogy a vallásnak „virtuózait“ teszi vizsgálat tárgyává, élénken emlékeztet Schleiermacherra, csakhogy ő már mélyebb psy- chologiai belátással állapította meg a vallásos tapasztalat kritériumait, mint a nagy német theologus.

A francia valláspsychologusok tekintélyes sorából (Boutroux, Leroy, Delacroix, Gourd stb.) csak Flournoy-1 említjük röviden, aki nagyjából hasonló eljárást követ,

Az evangélikusok és reformátusok hanyatlása állandóan ismétlődő jelenség, az unitáriusoknál és görög katholikusoknál hullámzást észlelünk, a római katholikusok erőteljes térfoglalása már az állandósuló hódítás jele, az izraeliták emelkedése szintén a gyors és szüntelen előnyomulásnak a kifejezője.

Hogy az egyes felekezetek erősbödését láthassuk, nézzük mindegyiknek évi átlagos szaporodását, (zárjelben az előző népszámlálásközi időszak átlagával), Az evangélikusok átlaga 0‘830/o (001), a reformátusoké 089 (0 35), az unitáriusoké 092 (085), a római katolikusoké 123 (0 63), a görög katholikusoké L25 (0-23), a görög keletieké 0‘45 (053), az izraelitáké 2*81 (L71). Relative, illetve a többi felekezetekkel összehasonlítva közepes volt a gyarapodásunk, azonban az előbbi időszak átlagára gondolva meglehetünk vele elégedve, annyival is inkább, mert százezernyi növekedést azóta sem tudtunk produkálni nagyobb létszám mellett sem.

(Folyt, feöv.)

Ösvény a katholícísmus felé.

Vannak emberek, akik az objectiv kritikát nem tűrik és amikor azt megcáfolni nem tudják, személyeskednek és gorombáskodnak. így viselkedett Kovács Sándor az Ösvény szerkesztője „Sztehlo Kornél és az Ösvény“ cimü támadásában, melyet az Ösvény júniusi füzetében közzétett. Sztehlo az Ev. lap f. évi 16. számában a szentirásokból vett idézetekkel kimutatta, hogy az a kép, amelyet Kovács az Ösvény 2. füzetében

mint James, amint Les principes de la psychologie religieuse és Le génié religieux cimü dolgozatai mutatják. Nem a statisztikai (kérdőívek), hanem a megfigyelő módszerrel él. A Spiritismus, szomnambulismus, automatismus, telepatismus jelenségeinek vizsgálata kapcsán a tudat alatti (sublimináls) területet kutatta át, ami bizonyára termékenyitőleg fog hatni a valláspsycholo- giára. A vallásos személyiségekről megállapítja, hogy két elválaszthatatlanul összefűzött momentumból állanak, a misztikusból (a túlvilág realitásának az érzelme) és az erkölcsiből, (kötelességteljesítés), a vallásos benyomás akkor támad, ha e két elem bensőleg áthatja egymást, aminek legkitűnőbb példája Jézus, úgy hogy ő egy eladdig a psychologiában páratlan esetet tüntet fel. Flournoy Jézus személyiségének-három vonását emeli ki: a he- roismust, az értelmiséget és a nagylelkűséget. Flournoy finom vallásos érzékének tanúbizonysága, hogy a vallás objektiv igazságának a kérdését a psychologiai vizsgálódásból kirekeszti, továbbá a physiologiai feltételek vizsgálatát visszautasítja, mert felfogása szerint meg nem állapítható, mi történik egy extatikus szent vagy megtérő bűnös lelkében. Jellemző még, hogy a vallásos élmények sokszerüségének akar igazságot szolgáltatni