Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-17 / 20. szám
III. évfolyam. 20. szám. Budapest, 1913. május 17. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Protestáns tanulmányi alap. Az úgynevezett katholikus tanulmányi alap hovátartozásának kérdésében már eddig több szempont érvényesült. A katholikus írók azt vitatták, hogy ez az alapítvány a kath. egyházé, sőt a jezsuita-rendé. A protestánsok eddig nagy szerényen csak annak a bizonyítására szorítkoztak, hogy ez az alapítvány az államé. Senki sem vetette fel azonban még a kérdést, hogy mennyi ebből az alapból a protestáns eredetű vagyon. Mi az alábbiakban be fogjuk bizonyítani, hogy ami a tanulmányi alapból a botrányos gazdálkodás mellett a mai napig fennmaradt, az tisztán és kizárólag protestáns vagyon. A tanulmányi alap a lézus társaságának feloszlatásakor, 1773 annak vagyonából keletkezett. Ha azonban a XVI. századig visszamenőleg megvizsgáljuk a jezsuita-vagyon eredetét, úgy azt fogjuk találni, hogy annak túlnyomó része a protestánsoktól erőszakkal elszedett javakból és alapítványokból keletkezett. Ez kitűnik egyrészt a tanulmányi alap létesítésekor a jezsuita-vagyonról eszközölt kimutatásokból és összeírásokból s azt a részrehajlatlan kath. történetírók is elismerik. így Lányi és Knauz az ő Egyháztörténelmükben (II. k. 381. o.) megemlítik, hogy a pozsonyi liceum mindenestül a jezsuiták kezébe került. Ruby József pedig az eperjesi kir. kath. főgimnázium történetében sorolja fel lelkiismeretes pontossággal azokat a javakat, amelyek az ev. kollégium tulajdonából mentek át a jezsuita-rend, majd pedig a tanulmányi alap birtokába. A katholikusok törekvése azonban általában odairányul, hogy ha már le nem tagadhatják a protestánsoktól elszedett javak és alapítványok létezését, legalább hallgatással mellőzzék a dolgot s az idevonatkozó aktákat lehetőleg elvonják a prot. kutatók elől. Egy jellemző esetet hozhatunk fel erre nézve. A kultuszminisztérium még 19()6-ban, tehát amidőn a kath. autonómia ügye kezdett előtérbe lépni, a tanulmányi alap, illetve a jezsuitarend vagyonának eredetére vonatkozó összes okleveleket kikerestette s átvitette az országos levéltárból (60398/1906. sz. a.) s azokat mind a mai napig, tehát már 7 éven, visszatartja a kutatóktól. Ilyen körülmények között szinte szerencsének mondható, hogy még igen sok magyar vonatkozású oklevél bécsi levéltárakban van elhelyezve, ahol az ilyen kérdéseket nem kezelik olyan politikai és felekezeti szükkebliiséggel mint nálunk. így a kutató ma nagyrészt a bécsi állami és közös pénzügyminisztériumi levéltárra, továbbá az udvari könyvtár gazdag kéziratosztályára van utalva. Ez utóbbi tartalmazza a Jézustársaságának pontosan vezetett évkönyveit (Literae annuae soc. Jes. prov. Austr.), melyek alapján lépésről-lépésre követhetjük a jezsuitapropaganda előhaladását Magyarországon. Az 1608: VIII. (k. e.) t.-c., melynek hatályát csak az 1687 : XX. t.-c. szüntette meg, nem ismerte el a jezsuitákat országos, rendnek s nem adott nekik birtokszerzési jogot., Ennek Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHIO KORNÉI. Tár szerkesztők: szOts oáuok és »zimomdksz i.ajos Fóniunkatársak: HOKNYÁNSZKY ALADÁR én SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁBA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., téloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóén 6 fillér. Több- szórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : Dr. Obál Béla Protestáns tanulmányi alap. — Tárca : Sztehlo Kornél: A nő társadalmi helyzetéről. (Vége) — Dr. Sz. Ö. Az ev. tanárok és tanítók orsz. egyesületének VI. közgyűlése. — Különféle. Pályázatok. — Hirdetések.
