Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-10 / 19. szám
1913. május 10. Evangélikus Lap. 19. sz. 9. oldal Akik a nagyhírű egyházi szónokot valaha beszélni hallották, azok el tudják képzelni, hogy minő hatást tett a szerencsés érzékkel megválasztott alapige tőle megszokott alapos fejtegetése a templom közönségére. A d. e. 11 órakor tartott egyháztanácsülésen az egyházi s városi hatóságok üdvözölték a vendég püspököt, mit az alapítványok és adományok bejelentése követett. A tulajdonképeni ünnepség d. u 3 órakor a templomban vette kezdetét, hol Baltazár püspök klasszikusan tömör s bizonyára feledhetetlen emlékként a szivekbe vésődő ünnepi beszédet, Kiss Ferenc, a „Kalvineum“ elnöke, pedig poétikusan szárnyaló záróbeszédet mondott. Bevezetésül Hegedűs Endre nagykőrösi orgonista „Szabad fantasia“ c. orgonajátékot adott elő, utána s egyúttal az ünnepély végén is a ref. tanítóképző énekkara énekelt Varga József ének tanár vezetésével. Kapi Gyula „Miátyánk“-ját Faragd Ambrus nagykőrösi tanító énekelte el, szép bariton hangján. Különösen nagy hatást keltettek Fröhlich Dóra úrhölgy éneke, valamint Af. Szűcs Olga úrnő mély átérzésröl tanúskodó vallásos költeményei. A minden pontjában sikerült ünnepségről a nagyszámú hallgatóság mély meghatottsággal távozott el. Vival, floreat, crescat. A ref. vallástanító, valamint a letartóztatási és javítóintézeti lelkészek f. év május hó 8 án az állami korpótlék s általában jogviszonyaik rendezése ügyében értekezletet tartottak. A jogviszony rendezése végett feliratot intéznek az egyházkerületekhez s kérik ennek az új törvényhozásban olyképen való elintézését, hogy a gyülekezetvezető s a vallástanitó lelkészek között ne alárendeltségi, hanem munkafelosztáson alapuló mellé rendeltségi viszony legyen, a letartóztatási és javítóintézeti lelkészek pedig úgy az állammal, mint az egyházzal szemben önálló lelkészeknek tekintessenek. A kórpótlék dolgában a vallástanitó lelkészek az egyház- kerületekhez és konventhez, a többiek pedig az államhoz folyamodnak a gyülekezetvezető lelkészekével egyenlő kórpótlék kiutalása végett. A fizetésrendezést pedig 2400 korona minimális alapfizetéssel és megfelelő lakással gondolják megoldhatónak. Midőn református testvéreinknek szívből gratulálunk s határozott állásfoglalásukhoz méltó sikert kívánunk, szomorú melancholiával gondolunk magunkra, kik még mindig aluszunk oly édes nyugalommal, mintha rózsákon volna vetve ágyunk. A budai evangélikus ifjúság f. hó 10 én a várbeli ev. iskola termében gazdag műsorral jótékonycélú estélyt rendezett. A késmárki új lyceum falára elhelyezett Hun- falvy Pál emléktáblát június 1 én leplezik le nagyobb- szabású ünnepség keretében. Adomány. Ráth Arnold budapesti főgimnáziumi tanár, nemuég elhunyt nővére, Ráth Jusztina emlékére a Dobsinán, a reformáció 400 éves jubileuma alkalmával létesítendő menház céljaira 100 koronát adományozott, amiért ez úton is hálás köszönetét mond Posch Guzstáv ev. lelkész. Világi hatóságok megkeresései. Mindennapos dolog, hogy világi hatóságok, jegyzőségek, bíróságok s különösen a tanfelügyelőségek hivatalos megkereséseiket, átirataikat, utasításaikat közvetlen az egyes lelkészi hivatalokhoz vagy a tanítókhoz intézik. A lelkészek s tanítók a legtöbb esetben az ily megkereséseket elfogadják és közvetlen megadják jelentéseiket a világi hatóságoknak. Mások azonban a világi hatóságoknak közvetlenül és nem az egyházi felsőbb hatóság útján való megkereséseiben autonomikus jogaink sérelmét látják és a megkeresésekre csak egyházi felsőbb hatóságaik beleegyezésének megnyerése után reagálnak. Ez utóbbiak a lelkészi eskü azon kitételére alapítják ez álláspontjuk helyességét, jogosultságát, hogy „rendeleteket csak ezek tői — törvényesen megválasztott egyházi elöljáróimtól — fogadok el“. Megjegyezzük, hogy a Zsinati Bizottsági Javaslat-ban foglalt „lelkész eskü “-mintában e kitételek szintén benne foglaltatnak és igy különösen időszerű volna e kérdésnek tisztázása: elfogadja e a lelkész a világi hatóságoktól közvetlen hozzá érkező megkereséseket vagy sem ? Idevonatkozólag felvilágosításul és sokak megnyugtatására azt felelhetjük, hogy e kérdésre a felvilágosítást megadja maga az eskü szövege. „ Rendeleteku- ről van benne szó — rendeleteket pedig csak a minisz terium ad ki — az pedig rendszerint az egyházi főhatóságoknak küldi azokat. Ha tehát világi hatóságok közvetlenül intéznek megkereséseket a lelkészi hivatalokhoz fogadják azokat csak el, legfeljebb válaszainkat küldjük az illetőknek egyházi felsőbb hatóságaink útján vissza s pedig az ügyek fontosságához mérten az esperesi vagy a püspöki hivatalok útján. A m. kir. Curia döntése. Az egyházi alapítványokat illetőleg, mint azt a „Jogesetek“ április 26 iki számában olvassuk, a m. kir. Curia elvi jelentőségű döntvényt alkotott, melyben 5856' 1909. sz. határozatát fentartja. A Nagy István-féle concrét esetből kiinduló döntvény szövege a következő: Az egyházakat illetőleg, a piae causae körélte tartozó alapítványoknak minden kormáuybatósági engedéh ezéstől mentes létesítése az egyházak autonom jogát képezi. A m. kir. Curia: A másodhiróság ítéletét az elsőbiróság Ítéletére is kiterjedő azzal a részben való változtatással hagyja helyben, hogy abból mellőzi azt a rendelkezést, mely hatályon kívül helyezi a Nagy István végrendeletének 99. pontjában foglalt, az ott megjelölt alapítvány rendeltetésének közelebbi meghatározásába való beavatkozásból minden politikai hatóságnak kizárására vonatkozó akaratnyilvánítást s ekként a N. I. öiökhagyó végrendeletében létesített két alapítványt, u. na. a „Nagy-Wieser-alapítványt“ és a „római katholikus jellegű magyar nemzeti jótékony intézmény“ céljaira szánt alapítványt alapító-levél bemutatásának s kormányhatósági jóváhagyásnak feltétele nélkül, a végrendelet értelmében rendeli a nevezett két alapítvány részére a pécsi püspöki káptalan kezelésébe átadni. Indokok: N. I. végrendeletének 99. pontjában akként rendelkezett, hogy a felállítani rendelt „római katholikus jel-
