Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

1913. március 22

Evangélikus Lap. 12. sz.

11. oldal

szabadságunk 1 Időközben a reformátusok megvalósították a kötelező ifjúsági könyvtártípus-vállalatot.

Az igazgatótanács elhatározta hogy a könyvtártípus-vállalatot ily auspiciumok mellett egyelőre meg nem indíthatja, mert, hogy az állami és a református könyvtártípusokkal versenyképesek lehessünk, ahhoz nem hét gyülekezet rendelése kell, hanem legalább száz, úgy, hogy az évi átlagos rendelés 25.000 koronát kitegyen. Csak akkor köthetünk kedvező szerződéseket, s tudunk anyagi és erkölcsi hasznot elérni. Megbízható forrásból értesültünk arról, hogy Hegedűs és Sándor-cég másfél millió korona árú könyvet lekötött a kötelező református könyvtártípus számára. A mi csekély rendelésünk mellett részesítik-e majd a Luther-Társaságot abban a százalékban, amint a fenti ref. céget részesítették? Ugy-e nem I És ha a társaság nem kapja meg azokat a százalékokat, vájjon képes lesz-e olyan kedvezményeket nyújtani, amilyeneket nyújt az állami vagy a református típus? Bizonyára nem!

S nem-e fognak megint a rendelők zúgolódni a Társaság ellen ? Ha tehát az evangélikus közönség valóban akarja az ifjúsági könyvtárakat, ha a kultúra mai haladásában népünket nem akarjuk kiszolgáltatni idegen evangéliumellenes áramlatoknak, a típusok kötelező elrendelését keresztül kell vinnünk.

Újból felkérjük hát az esperes urakat, hogy hassanak oda, miszerint minden gyülekezet szedje be az 50 filléres könyvtárilletéket, amit más célra úgy sem vehet igénybe és szervezzék az ifjúsági könyvtárakat.

A német tipustervezet Wagner G. A. főesperesnél van felülbírálás, illetve kiegészítés végett. Ha elegendő rendelést kapunk szeptemberre, megvalósítjuk ezt; ha ott is oly lanyha lesz a támogatás, akkor a Társaság a német a típusokat sem valósítja meg.

Tót típus összeállításán hasonlóképen fáradozunk, de itt az a baj, hogy tót ifjúsági irat alig van. A Luther-Társaságnak az a szándéka, hogy a jelesebb magyar népiratkákat tót nyelvre fordíttatja S hogy minél több ily népiratot kiadhassunk, segélyt kérünk majd a Zpevnik-Társaságtól, amelynek viszonzásul tót népiratokat ingyen rendelkezésre bocsátunk.

Vitális Gyula, az agitácionális bizottság elnöke, egy terjedelmes beadványt nyújtott be az igazgató- tanácshoz a társaság tagjainak nyilvántartására, tag- gyüjtésre s a tagok ellenőrzésére nézve. Az igazgató- tanács behatóan foglalkozott Vitális bizottsági elnök beadványával. Elhatározta, hogy a tagok lakjegyzékét kijavíttatja s esperességenként összeállíttatja, amint azt négy évvel ezelőtt a főtitkár összeállította. E jegyzéket az agitácionális bizottságnak rendelkezésére bocsátja. A fenti indítvánnyal kapcsolatosan a főtitkár javasolta, hogy a Luther-Társaság adjon ki minden évben az évijelentés helyett egy naptárt, mely egyúttal magában foglalná röviden a magyarhoni evangélikus egyház tiszti névtárát is. A tiz évvel ezelőtt kiadott névtár már

elavult. Az új névtár lassan készül s ha megjelenik megint eltelik 8—10 év, míg egy újat adhatnánk ki, tehát az is hamarosan el fog avulni. Az egyes keríiel- tek úgy segítettek magukon, hogy időközönként kiadtak egy kiigazított névjegyzéket; de ez az egyetemes szükségletnek meg nem felelt. Ha azt a pénzt, amit az egyetem és az egyes kerületek ily tiszti névjegyzék kiadására fordítanak, odaadandók a Luther-Társaságnak, ehhez hozzáadná a társaság az évi jelentés előállítási költségét, akkor az egyetemes egyháznak volna minden évben egy megbízható névtára a legszükségesebb naptári adatokkal ellátva, mely senkit anyagilag nem terhelne.

Ha aztán e naptár-névtár reklámszerüleg oly hivatalba is kerülne vagy oly felügyelő kezébe, ki még távol áll a társaságtól s ezzel felhivnók a névtárt igénybevevő olvasónak figyelmét a Luther-Társaságra. Az által pedig, hogy a szedést állva hagynók, a nyomtatási költség már a második és következő kiadásoknál tetemesen leszállna. Sem az árvaházi, sem a Luther- naptárnak ezzel konkurenciát nem csinálnánk, mert csak hivatalos adatokat tartalmazna. Egyszóval az egyetemes egyháznak volna egy minden évben kiadott pontos névtára; a Luther-Társaság évi jelentése s tagjainak névsora pedig naptár alakjában elterjedne. S a tagok egy praktikus tagilletményt kapnának

Az igazgatótanács, bár az eszmét kivihetőnek és helyesnek találta, keresztülvitelétől egyelőre elállott.

Azonkívül elhatározta az igazgatótanács, hogy a Gyurátz „Lelkivezér“ c. imakönyvet, melyből már csak kevés példány van, 5000 példányban újból kinyomatja. Ugyancsak elrendelte II. kiadásban való kinyomatásra Paulik János: „Az ördög bibliája“ és „Miért égette el Luther a pápai bullát“ című népiratokat.

Dr. Masznyik Endre szerkesztésében megjelent „Isten igéje“ c folyóiratot a társaság fedezet hiány miatt saját kiadásában el nem vállalhatta. Örömét fejezte ki a szerzőnek szép erkölcsi sikere felett s a vállalat a már megszavazott 1000 koronán felül még 200 koronával támogatja anyagilag, ajánlásával erkölcsileg s kéri a Luther-Társaság tagjait, hogy minél számosabban fizessenek elő az „Isten igéjére“.

A tagdíjhátralékosokra nézve elhatározta az igazgatótanács, hogy mindazon hátralékosok, kik három és több évi tagdíjjal hátralékban vannak s abból f. é. május 1-ig legalább két évi tagdíjat le nem fizetnek, az ügyésznek adatnak át a tagdíjak, behajtása céljából.

A társaság múlt évi zárszámadása kedvező eredménnyel zárult, amennyiben számadásaink 2700 korona felesleget mutattak. Ezen felesleget a könyvkereskedés első üzletvezetőjének idejéből támadt deficit és az Evang. Családi lap túlkiadásának fedezésére fordítottuk. Ezzel az egész deficit eltűnt. Az elnök azzal a kérelemmel zárta be a sok és fontos tárgyakkal foglal-