Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-27 / 17. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 17. sz. 1912. április 27. HÍREK. Királyi elismerés. Őfelsége f. hó 3-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy Belohorszky Gábor ny. újvidéki lelkésznek, bácsi főesperesnek a katonai lelkószkedós terén szerzett érdemeiért legfelsőbb elismerése tudtul adassék. Az új agenda. Az új agenda német nyelvű részét Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök szerkeszti. Az agendának német nyelvű része bizonyára a legmesszebbmenő igényeket is ki fogja elégíteni, miután a szerkesztő egyházunk több jeles lelkészét és tanárát: Lie. Schmidt Károly Jenő, Stettner Gyula, Wagner G. Adolf főespereseket, Scholtz Ödön ágfalvai lelkészt és D. Dr. Daxer György s Stráner Vilmos theol. tanárokat a szerkesztő bizottságba belevonta. Megsemmisített lelkószválasztás. A ferenczhalmi egyház lelkészi állására négy hónappal ezelőtt szívós küzdelem után csekély szótöbbséggel Hildebrand Keresztély petőnémetfalvi lelkész választatott meg. A bánsági egyházmegyei törvényszék, miután a kisebbség a választást megfellebbezte, f. hó 16-án tartott ülésén a választást megsemmisítette. Előrelátható, hogy ez az Ítélet nem lesz az utolsó szó ebben az ügyben, hanem, hogy a lelkészválasztás ellen benyújtott petíció be fogja járni egyházi törvénykezésünk minden fórumát s hogy a perben a vesztes csak az egykor békésen fejlődő és virágzó ferenczhalmi egyház lesz. A Gusztáv Adolf-egylet kiküldöttje. A Gusztáv Adolf-egylet Geissler főtitkárt kiküldte a horvátországi gyülekezetek meglátogatására. Geissler budapesti tartózkodása alatt Scholtz Gusztáv egyetemes gyámintézeti elnök vendége volt. Hisszük, hogy ez a látogatás a gyámintézet s a Gusztáv Adolf-egylet közt fennálló szives viszonyt még inkább meg fogja erősíteni. Helyreigazítás. Az Ev. Lap márc. 30-iki számát a szedő fantáziája egy érdekes sajtóhibával gazdagította, amennyiben Margócsy József ny. losonczi lelkészt, pestmegyei főesperest koronaőri méltósággal ruházta fel. Ezt a végzetes sajtóhibát készséggel helyreigazitjuk annak kijelentésével, hogy Margócsy József nem őriz semmiféle koronát, következéskép nem koronaőr, — ha csak nem a szónak salamoni értelmében: szép és ékes korona a vénség, amely az igazságnak utaiban találtatik. Egyházközségi tartalék - alap. Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök az egyházmegyék elnökségéhez leiratot intézett egyházközségi tartalékalapok létesítése iránt. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy egy-egy templomnak renoválása, az iskolák fejlesztése és egyéb nagyobb kiadásokkal járó építkezés az egyházakban sok esetben kellemetlen vitákat és ellenségeskedést provokált, miután a hívek az ilyenkor szokásos pótadó kivetéséről hallani sem akartak. Ennek a visszavonásnak akarja elejét venni Scholtz püspök intenciója. Az eszme, ha testet ölthet, az egyházak békés fejlődésének legfontosabb tényezőjévé lesz. A Bethlen Gábor Kör f. hó 16-án, kedden este hat órakor tartotta meg „A keresztyénség a világnézetek mai harcában“ c. tudományos előadás ciklusának az ötödik előadását „A keresztyén világnézet és az idealisztikus monizmusil címmel. Az előadást, mint az előzőket Veress Jenő theol. magántanár tartotta. Ismertette Wundt és Paulsen voluntarisztikus moniz- musát, illetőleg parallelizmusát, a tudatii monizmust vagy a szolipsismust és a Hartmann konkrét moniz- musát. Azután ismerettani és világnézettani szempontból bírálta ezeket a világnézeteket, A ciklus utolsó előadása e hó 23-án (kedden) volt. Tárgya volt: „A keresztyén világnézet és a modern történelmi gondolkodás .“ Igazgató-választás. A felsőlövői evangélikus tanintézetek — főgimnázium és tanitóképzőintézet — újabb szervezet alapján teljesen különválván, atanitó- képzőintézet igazgatójául a főiskolai nagybizottság Stettner Aurél tanárt választotta meg. A főgimnázium igazgatója Németh Sámuel maradt. Lelkészválasztások. A kétyi egyházközség közfelkiáltással Gyalog István balfi lelkészt hívta meg lelkipásztorául. — A gyékényesi gyülekezet megválasztotta Kis Samu nagybarátfalui lelkészt az elárvult lelkészi állásra. Esperesi értekezlet. A dunántúli ev. egyházkerület esperesei ez évi értekezletüket ugyancsak Pápán, április hó 18-án tartották meg, Az értekezleten Stettner Gyula és Horváth Sámuel esperesek kivételével — kik akadályozva voltak az eljövetelben — megjelentek az összes esperesek. Az értekezlet több fontos korkérdést is tárgyalt s foglalt azokban állást, így a megbeszélés tárgyát képezte a próbaszónaklatok tartásának kérdése. Erre vonatkozólag az esperesek véleménye általában az volt, hogy ez a szokás a lelkészi tekintélynek határozottan rovására megy, hogy ez teljesen beszüntetendő és a legközelebb készítendő egyetemes lelkészválasztási szabályzat-ban gondoskodásnak is kell történie, hogy a jelenkorban már teljesen elavult szokás határozottan betiltassák. E kérdéssel kapcsolatban felvettetett az a jogos kérdés is, mi módon lehetne elősegíteni a lelkészek avanzsmaját, azaz a gyengébben dotált gyülekezeteknek és lelkészeknek oly osztályozása, amint az a református egyházban van — nem talált általános helyesléssel. Azon sajnos mindgyakrabban előforduló esetből kifolyólag, hogy híveink, de az egyházi tisztviselők maguk is — főkóp a tanítók közül sokan — az egyházi hatóságok elé tartozó sérelmeikkel, panaszaikkal az egyházi hatóságok megkerülésével a világi hatóságokhoz fordulnak, az értekezlet e mindjobban elharapódzó s az egyház autonómiáját aláásó helytelen abusus megszüntetése végett abban állapodott meg, hogy a gyülekezeti közgyűléseken felvilágositandók lesznek a gyülekezeti tagok afelől, hogy minden hű egyháztag ismerje kötelességének egyházi törvényeink tiszteletben tartását. Felolvasásra kerülvén Stettner Gyula főesperesnek bekül dött munkája: A cura pastoralis céljáról és mikénti gyakorlásáról címmel. Az értékes tanulmány, mely a „dogmák“ fogalmát is tárgyalja, teljes egészében megnyerte az értekezlet tetszését és kérte annak valamely egyházi lapban közöltetósét. — Farkas Mihály a lelkészi javadalom rendezésé-nsk kérdéséről hozott munkálatatot. Ennek alapján az értekezlet abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy a törvény- hozásnál teljes eréllyel szorgalmazandó lesz az 1848. évi XX. t.-c.-nek végrehajtása s pedig — Zsilinszky Mihály gondolata szerint — egyesülten a református
