Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-09 / 10. szám
1912. március 9. Evangélikus Lap. 10. sz. 9. oldal hagyás végett kell bemutatni. Aki ezen szabály ellen vét. az 1898. évi február 26-án 1136. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet szerint kihágást követ el, mely 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. A miniszteri rendeletek közül, melyek ezen ügyet szabályozzák, a legfontosabbak: az 1873. évi április hó 29-én 1394. szám alatt kelt gróf Szapáry féle belügyminiszteri rendelet s az ezt kibővitő 1875. évi május hó 2-án kelt 1508. számú Tisza-féle rendelet. Érdekes az ifjúsági (tanintézeti) egyesületekre nézve az 1887. évi 731. sz. a. kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, amely szerint az ifjúsági egyesületek csakis önművelődési, önsegélyezési, testedzési és szórakozási célokra alakulhatnak és feltétlenül kizárvák a politikai vagy ilyen jellegű nemzetiségi egyesületek. Hogy a vallásügyi minisztérium nem akarta kizárni az ifjúsági egyesületek köréből a valláserkölcsös élet ápolását ezt a 21015 902. és 41856 903. sz. rendeletéiben kimondta, de egyúttal hangsúlyozta, hogy ifjúsági egyesület működési köréből minden felekezeti avagy politikai kérdés szigorúan kizárandó. Hogy mikép fogja alkalmazni a minisztérium ezen rendeleteket a törvényenkivüliséget igénylő Mária Kongregációkkal szemben, arra kiváncsiak vagyunk, az azonban bizonyos, hogy a király legfőbb felügyeleti joga minden ilyen egyesületre kiterjed. Belmísszíó. A Bethlen Gábor kör belmissziói albizottsága által az Üllői-uti evang. egyházi díszteremben rendezett estély sorozatban Véress Jenő theol. m. tanár f. hó 5-én folytatta a „Keresztyénséq a világnézetek mai harcában“ cimü előadásait. A mai előadás tárgya volt: „A keresztyén világnézet és az exakt természettudományok.u Az előadó azt igyekezett kimutatni, hogy az exakt természettudo mányok és a keresztyén világnézet között ellentét nincsen, mert az ismeretek és kutatások tárgya, amellyel az exakt term, tudományok foglalkoznak egészen eltér a keresztyén világnézet tárgyától. A természettudomány azt kutatja és állapítja meg, ami van, de nem megy vissza a lét végső okára, nem felel meg arra a kérdésre miért van? Azzal, hogy a tudomány sok nézetet a való létről megcáfolt és helyesbített, nem jött összeütközésbe az emberi elme és értelem által fel nem ösmerhető természetfölötti léttel, a melynek felösmerése csak az isteni kijelentésen és a lélek belső sugalatán (érzésen) alapszik. Szerintünk igen is van ellentét, és ez épen a felismerés módjában van meg. A természettudomány csak a természetben érzékeink által felismerhető és elménkkel megállapítható igazságokat ismer, a keresztyén (sőt minden vallásos) világnézet azt is megdönthetien igazságnak vallja, amit az Isten az embernek akár közvetlenül akár belső inspiráció (érzés, sejtelem, suggeszcio) alakjában kijelentett Itt csak az nem lát ellentétet aki kénytelen ugyan meghódolni a természettudományok ereje előtt, de fenn akarja tartani a hit jogosultságát is. Az ellentét áthidalható azonban azzal, amit előadó is hangsúlyozott, hogy minden emberi tudás korlátolt és tökéletlen, a lét végokait, a térben és időben való végtelenséget, az élet rejtélyét és az emberi lélek miségét a természettani tudomány eddig nem tudta sem megérteni, sem megmagyarázni, ezekre a magyarázatot tehát más téren és más eszközökkel kell keresni. Azt, hogy a vallásos ösztön az emberi lélekbe be van oltva eltagadni nem lehet és annak a jogosultságát csupán azért, mert nyilvánulásai és képzetei mathematikai bizonyossággal meg nem határolhatók, kétségbevonni nem lehet. Nem kell azonban odáig menni a meddig a felolvasó a minapi felolvasásával ellentétben elment, hogy a természetfölötti világ ösmeretlen törvényeire való tekintettel az ösmert természeti törvényeket látszólag áttörő csodákat is lehetségeseknek tartotta, amit mély okoskodással, de nem igen meggyőzően iparkodott megmagyarázni A legközelebbi előadás márczius 19-én este 6 órakor lesz. Tárgya: a keresztyén világnézet és a natura- lisztikus monizmus. Sz—o. A fővárosi evang. egyházak egyesítésének kérdéséhez. Csodálkozással vegyes meglepetéssel olvastam azt a törvényjavaslatot, az „Evang. Lap“-ban amelyet a zsinati albizottság a fővárosi ev. egyházak egyesítéséről a zsinat elé terjeszteni szándékozik. Hamarjában el sem tudom gondolni, mit véthettek a szegény Az „EVANGÉLIKUS LAP“ teljes első évfolyamát egyházi és iskolai könyvtáraknak és evangélikus lelkészeknek 4 K 60 fill, beküldése ellenében szállítja az Evangélikus Lap kiadóhivatala ; % € € € € Budapest, II., Főutca 4. szám. f* *§► f» W s* ; [Ci ’ '**■'’ -■ íj
