Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-17 / 7. szám
1912. február 17. Evangélikus Lap. 7. sz. 9. oldal népmüvelődés úgyszólván a helyes alapokon nyugvó valláserkölcsi oktatáson és nevelésen alapul. Érezte ez igazságnak nagy horderejét maga a közegyház is s ezért határozta el annak idején, hogy a hitoktatást lehetőleg mindenütt a lelkészek vegyék kezükbe, mert ennek méltó teljesítésére elsősorban ők hivatottak E határozatból kifolyólag most ott, ahol a lelkész fizikai idővel csak rendelkezik, maga végzi a hitoktatást. Ha tehát igy áll a dolog az elemi iskola hitoktatásával is, nem követelhető e joggal és sürgősen az, hogy a miniszter kiadott rendeletét minél hamarább oda módosítsa, hogy az elemi iskolák hitoktatói tiszteletdijai is felemeltessenek az egyetem által megállapított 100koronára? Ma faluhelyen egy hitoktatói óráért a lelkész kap 30 koronát. Az áll. el. iskolai tanító egy torna, avagy kézimunkaóráért 60 koronát. Csoda-e tehát, ha a vallásórának jelentősége az elemi iskolában is ugyanolyan, mint némely középiskolában, csoda-e, ha akad olyan tanító vagy igazgató, ki a vallásórát, mint értéktelen tantárgyat az órarendben szombat d. u. 3—4 óra közé óhajtja elhelyezni, hogy a „a többi tárgyak tanításában akadályul ne szolgáljon". Ha valahol, úgy itt kellene elsősorban a lelkész munkáját, tekintélyét értékelni és emelni a fizetés által is, hogy ez által is doku- mentáltassék a köznapi lelkek előtt ez órának kiváló fontossága és értéke. Ezt követeli nemcsak a vallásnak, mint tantárgynak presztízse, ezt követeli maga az igazság, a méltányosság, ezt a lelkészt karnak most vajúdó fizetésjavitási szempontja is. Tagadhatatlan, hogy a vallásórák felemelt díjazásával a városi lelkészek anyagi helyzetén is nagyban könnyítve lesz. Holott a városi lelkészek eddig sem tartoztak a lelkészt kar legszegényebb rétegéhez. S bár ők is érezték a megélhetés nehézségeit, mégis ennek tüze elsősorban a falusi, congruás lelkészeket égette. S ha most a városi lelkészek jövedelmét a felemelt tiszteletdijakkal növelik s az elemi iskolában működő hitoktatók tiszteletdijait — ugyanazon munka dacára — továbbra is meghagyják a 30 korona megállapításában, avagy mit gondol a miniszter, mit gondol az egyetemes egyház, vájjon ez a rendelet nem fogja-e még inkább szétvá lasztani a lelkészi kar szegény és gazdag táborát, nem fogja e az eddig is nyomorban tengődő és folyton panaszoló congruás lelkészeket még jobban elkedvetleníteni, amikor ahelyett, hogy bármi utón és módon elsősorban az ő anyagi helyzetükön történnék segítés, azt látják, hogy ebben a tekintetben is ők a legutolsók, ők azok, akik semminemű segélyezésben nem részesülnek? Mi őszinte lelkűnkből örülünk annak, hogy a középiskolákban működő lelkésztestvéreink helyzetén e miniszteri rendelettel is annyira amennyire könnyebbítve lesz, de kérjük őket arra, hogy a jobb helyzet ne ejtesse ki kezükből azt a fegyvert, amellyel eddig is a congruás lelkészek jobb ügyéért harcoltak, sőt a vallás, közelebb az evangélikus vallás a népmüvelődés, a lelkészi kar egyetemes tekintélyének és boldogulásának előmozdítása érdekében is sürgessék, követeljék, hogy a miniszter azon elvi okból, melyből kifolyólag a középiskoláknál tette, az elemi iskoláknál is a hitoktatók tiszteletdiját minél hamarább a kívánt összegre felemelje, hogy ezáltal is, hamár általános fizetésemelésben nem is, legalább legyen részleges fizetésjavitásban részünk. Levél a Szerkesztőhöz. Méltóságos uram ! Mi is megcsináltuk a számadásunkat s mivel van egy pár „beszédes* számunk, azokat közlöm Méltóságoddal, hátha hasznukat veszi. Nagybörzsöny kis falu, a mi egyházunk 1000 lélekből áll. Csupa földmives ember. Földjük kevés van, azért a harmadik határban is van birtokuk, de a szőlő sokat segít rajtuk. Bámulatosan szorgalmas, buzgó templombajárók, amit abból is látni, hogy perselj/pém és offertorium címén szinte krajcáronként 416*71 korona gyűlt össze. Az aratási hálaünnep oíTertoriuma 61.67 koronát tett ki. Az idén iskolát építettünk 20.000 korona költséggel. Egy kis pénzünk volt, 10 000 koronát 5%-ra egy hívünk adott kölcsön. A többiek kisebb nagyobb összegekkel segítettek. így Kóka Márton 50, id. Mitt- nauer György és neje 60, Melich György 50, ifj. Mittnauer Györgyné 100, ifj. Mittnauer György 100, Frommer György és neje 100 koronát adtak. Ezenkívül a nemes Gregersen-család szülőik emlékének a megörökítésére 3000 koronát s Alberti Ernő járás- biró 20 koronát adtak az egyháznak, összesen 3480 korona adomány I . . . Ez ékesen szóló bizonyítéka annak a szellemnek, amely sok egyszerű embert egyházához csatol!. . . Szerettem volna egyebet is küldeni b lapja számára. Az utóbbi időben azonban csak kritikákhoz volt hangulatom. Így többek közt értesültem róla, hogy az esztergomi egyházmegye papjaitól bevallásokat kívántak természetbeni szolgálmányaik meny- nyiségére vonatkozólag, ugyancsak szolgálati idejűket illetőleg is. Úgy látszik, az államon mégis csak jó eret készülnok vágni. Nem volt elég a népoktatási törvény (ingyenesség), mely ránk nézve még ma ii végrehajthatatlan, holott már két éve nőm volna szabad tandíjat szedni s amely csak megkárosítja a tanítókat, mert a tanulók számát is átlagban, a termények árát is átlagban állapítja meg, ahelyett hogy tanulónként utalnák ki . . . nem lesz elég az autonómia .. . most még ötödéves korpótlékot és terménymegváltást is ki fognak eszközölni addig, amig lehet a magok számára. Mi pedig kullogunk utánok s ré
