Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-27 / 4. szám
3. oldal 1912. január 27. Evangélikus Lap. 3. sz. attól a hatalmas hullámtól, amellyel Maurenbrecher magát lesodortnak látja — hogy aztán a nagy bajból erényt csináljon — nem egy derék hajós veszélyeztetve látja magát, de hogy emiatt a vitorlákat be kellene vonni, át nem látom. Ha a monisztikus szocializmusnakvalamikor sikerülne, ami kultúránkat lerombolni, a protestantizmus vitorlája utolsónak fog a vizek fölött lebegni, és azt amit a barbárok még hátrahagytak ez fogja egy új kor részére megmenteni .................... A nagygerezsdi pótegyezség/ Mely egyrészt a magyarhoni református egyház egyetemes konventje és másrészt a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes gyűlése Között a ref. és ág. hitv. ev. egyházak között a két testvóregyhá- zat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság által 1900. évi március hó 6-án megállapított és a ref. egyház konventjének 1900. évi jegyzőkönyve 71. pont az ág. hitv. evang. egyház 1901. évi jkve 69. pont szerint jóváhagyott u. n. nagygerezsdi egyezség kiegészítése tárgyában a következőkben állapíttatott meg. * * Az egyetemes gyQlós és egyetemes konvent által kiküldött bizottság javaslata. 1. §• A nagygerezsdi egyezség szabályozott viszonyokból eredő és ezen szabályok alkalmazásánál előforduló közigazgatási vitás kérdések elintézése választott közös biróság elé utaltatik. Az egyezség 5. §- ának utolsó bekezdésében szabályozott eljárás és elintézési mód érintetlenül marad. 2. §. Ezen közös választott biróság azokban az ügyekben dönt, amelyeket mind két evang. egyetemes egyház főhatósága vagy azok egyike oléje viszi. A nagygerezsdi egyezség 12. §. a, betű harmadik bekezdése oda módosittatik, hogy az illetékes felebbviteli hatóság határozatát az érdekeltek kérelmére bármelyik egyetemes főhatóság a választott biróság elé viheti. 3. §. A közös biróság bírái évről-óvre választatnak, még pedig három egyházi és 3 világi, összesen 6 birót a reformátusok konventje ugyanennyi és ily minőségű birót pedig az ág. hitv. ev. egyetemes közgyűlése választ. A választott biróság elnökei a protestáns közös bizottság mindenkori elnökei. Ezek felváltva elnökölnek egy óv tartamára. Mindegyik főhatóság a közös választott biróság mellé hat évre egy-egy jegyzőt is választ, a kik szavazati joggal nem bírnak. A jegyzők esetről-esetre az elnök által az ügyek előadásáA keresztyén vallás lényegét mindezek alapján Hunzinger lipcsei — illetve most már erlangeni — theol. tanár nyomán határozzuk meg: A keresztyén- ség állandó lelki állapot és Istennel való életközösség. Forrása a Jézusban történt isteni kinyilatkoztatás. Ezen alapon Istent, mint a világ felett álló jelenséget tapasztaljuk meg. Legkiemelkedőbb vallásos tapasztalatunk pedig az, hogy Isten végtelen szeretettel van irántunk. Az Istenről nyert ezen ismeretünk határozza meg a világról való felfogásunkat. Isten a világ teremtője és fentartója. Ebben rejlik a világfejlődós céltudatos vezetése s így a csoda lehetősége, továbbá az ima meghallgatása. A keresztyén öntudatot a következő két jelenség határozza meg: a bűn és a kegyelem tudata. Bűnnek érzi a keresztyén ember a természeti vágyak felé hajló lekötöttséget s miután már e hajlammal születik, nevezi eredendő bűnnek. Két dolog lehetséges: vagy benne marad a lekötöttségben, vagy igyekszik attól megszabadulni és vágyain uralkodni. Az utóbbit Isten segítségével érheti el, míg nélküle elmerül a természeti vágyakba. Isten végtelen szeretete megváltja az embert a bűntől és a bűnös hajlamoktól. Ez a keresztyén szabadság, amely az Istennel való közösséget megérleli. íme a keresztyénség világfelfogása, amely bármely világképbe beleillik. Mondható a következő is: Miután úgy a pozitív, mint a liberális felfogásban kifogásolni valót találtunk, nem volna e legjobb: teljesen szakítani az egyházzal, ha nem is a spiritualizmussal ? Szerintünk nem, hiszen érdekes, hogy sokan, kik materialisták voltak, minden kényszer nélkül a vallás Istenfogalmához s a keresztény világnézethez tértek vissza. Igaz, hogy a világnézet végeredményben a szív, a kedély dolga. Egyik embert kielégíti a materializmus, a másikat nőm. A valószínűség mindamellett a vallásos világnézet mellett van. Bár vannak kérdések, amelyek mindig nyíltak maradnak, például: nem önkényes eljárás, hogy az inspirációt a modern theológia csak az úgynevezett vallásos igazságokra terjeszti ki? Ámde ott a sok más kérdés, amely a hitre utal megint, például: mi magyarázza meg a formaválfajt s hogy egy-egy pete s csirából bizonyos forma rendeződik s fejlődik. A felelet: Isten. Már a kristály alakjának létrejötte is titok s a világrejtélyek megoldása, titka már az organikus világban van, mondja Detmer, jénai tanár. Hazánkban is újabban sokan foglalkoznak a Lapunk azon előfizetői, kik a múlt évre hátralékban vannak, valamint azok, akik a lapot tovább járatni akarják és a f. évre még elő nem fizettek, tisztelettel felkéretnek az előfizetési díj beküldésére. A kiadóhivatal.
