Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-09 / 45. szám

1912. november 9. Evangélikus Lap. 45. sz. 9. oldal szivbeli vallásosság a keresztyénség kitörölhetetlen jel­lege és sajátsága. S másrészt ugyanaz a keresztyénség egyúttal az individualizmus korlátozását is tanítja. A keresztyénség új vallási alaptípusa annak etikai istenfogalma, üdvbizalma, gyakorlati vallásossága és Krisztus történeti személyisége, ami mindenesetre orga­nikus egységet és közösséget feltételez. Mint ilyen az emberiség univerzális jellegű vallásaként lép föl, amely­ben a szeretet érzelme és kötelessége korlátozza az individuális jelleget s megóv a vallásos élet uniformi- tásától. Vallásosságának hármas egyéni típusa az értelem, érzelem és akarat lelki tehetségeinek uralmától függ. A valódi keresztyén individualizmus a tehetségek har­móniáján épül föl. Mi következik ebből a keresztyén theológiára s az egyházra? Minden egyénieskedő dogmatika és ka- zuista morál mellőzésével tág tér nyílik a keresztyén- ségben az Istenhez való személyes életviszony, a meg­váltás után való személyes vágy, az üdv személyes elsajátítása s az egyéni jellemfejlődés és kötelesség­teljesítés számára. Példa rá, főleg gander felfogásában, a keresztyénség egész története. S az egyház egyik leg­fontosabb feladata az egyéni vonásnak helyes értelmezése és gyakorlati értékesítése, ami csakis a keresztyén hit és élet közösségében (societas fidei et spii itus sancti in cordibus) lehetséges. De mindenesetre téves volna, ha az individualizmus javára olyannyira tágitanók az egyház fogalmát, hogy azzal annak keresztyén jellegét érintenők, s másrészt ugyancsak téves volna, ha az egyháznak hitközösségi jellegét annyira uniformizálnók, hogy azzal ártanánk a hit szükségessé váló individuális jellegének. Mindenesetre a valódi evang. keresztyénség a személyes s a társas közösségi vallásos erkölcsi érde­keknek, tehát az egészséges individualizmusnak s a szocializmusnak magasabb egysége, hogy úgy mondjuk: szintézise. Úgy legyen! Dr Szlávik Mátyás. Sántha Károly: „Őrangyal“, imakönyv protes­táns ifjak és leányok, különösen konfirmáltak számára. II. kiadás. Budapest, 1904, Hornyánszky Viktor kiadása. Ára csinos vászonkötésben 2 korona. Az érzelmek mélysége, a nyelv költői bája, a strófák dallamossága, a hangulatnak az alapmotívum­hoz való visszatérése, ezek Sántha Károly lírájának leg­jellemzőbb vonásai. Dalai, himnuszai mind szépek, de a költő igazi nagyságában akkor áll előttünk, ha a családi érzelmek tolmácsává lesz, ha édesanyja emléke ihlette ajkát, ha hitvesének szeretete kelt érző szivében visszhangot, ha féltő gonddal szeretett gyermekeihez intézi sorait. A családi kör viszonyait tartja szem előtt az Őrangyal című imádságos könyve, a családi életet óhajtja megszentelni páratlanul szép fohászaival. Az ifjú szív, a hajadon lélek vágyainak irányt mutat az evangéliom szellemét lehelő kis költeményeivel, a lelki megnyugvásnak sugarát varázsolják oda a beteg szobába a szenvedők számára írt buzgóságai, a fogékony lelket az ifjú kor legkiemelkedőbb eseményére: a konfirmációra előkészíteni, az üdvnek nagy eseményeit, a karácsonyi örömhírt, a nagypénteki gyászt, a húsvéti diadalt, a lelki szabadság ünnepének jelentőségét megértetni és átéreztetni az ifjú szívvel, ezt a feladatot tűzi maga elé és oldja meg szépen a szerző. Őrangyalt ad imád­ságos könyvében az ifjú éveit élő keresztyén mellé, hogy az, mint hűséges kísérő, mellette legyen verő­fényben és a bánat éjszakájában, a köznapi élet meg­szokott viszonyai között és a/, ünnepnap várva-várt óráiban. Méltóbb könyvet aligha vehetünk ifjúságunk­nak karácsonyi ajándékul. KÜLÖNFÉLE. Imaliáz avatás. A becsmeni leányegyház (Horvát- orsz ) új imaliázát az egyházi főhatóság megbízásából Kraf- ta F. Lajos szurcsini lelkész avatta fel szept. 15-én. A szerény keretek közt lefolyt ünnepély a hívekre és a megjelent református testvérekre nagy hatással volt. A mitrovicai új imaházat okt. 13-án adták át szép rendeltetésének. A szertartást Walter Antal eszéki lelkész végezte. Templom-avatás. Az űjpazuai renovált templo­mot Abaffy Miklós horvát esperes okt 27-én avatta fel a járási hatóság, a tartományi képviselő és sok vendég jelenlétében. Lelkésziktatás. Lélekemelő, szép ünnepély kere­tében iktatta hivatalába Veres József békési főesperes a csorvási egyház új lelkészéi, Sipos Andrást. Isten áldása legyen működésén 1 A kondorosi evang. egyházközség fennállása s lelkészének az egyházközségben töltött hivatalosko­dása negyedszázados évfordulóját 1912 november hó 10-én ünnepli. Az ünnepély sorrendje: November 10-én délelütt 9 órakor hálaadó isteni tisztelet. Délben köz­ebéd a ..Kondorosi csárdában.“ Este jótékonycélú tánc- mulatság. A pozsonyi ág. hitv. evang theológiai aka­démia ifjúsága 1912. évi november hó 13-án a vár­megyeház nagytermében jótékonycélú hangversenyt rendez. A kassai összes tanintézek evangélikus vallási! tanulóifjúsága október 31-én a Kossuth Lajos-utcai evangélikus templomban emlékünnepet rendezett. Gyászjelentés. A tiszai ág. hitv. evang. egyház- kerület eperjesi kollégiuma a föntartó hatóság és tanári testület nevében kegyeletes szívvel jelenti, hogy Éles Henrik ügyvéd, budapesti lakos, a budapesti evang. egyház presbytere, volt orsz.-gyül. képviselő, zajtalanul,

Next

/
Oldalképek
Tartalom