Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-02 / 44. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 44. sz. 1912. november 2. A Luther-Otthon. A Luther-Otthon számadása az 1911. aug. 1. 1912. aug. 31. terjedő évre. Bevétel. Kor. Kor. 1. Beiratási díjakból ........................................ 1.175 — 2 . Ellátási díjakból......................................... 41 846-— 3 Bolthelyiség bérjövedelme........................ 546-70 4 . Góbi igazg. úrtól átvett............................... 35-18 5. Egyetemes pénztárból.............................. 5.000-— 6 . Megtakarítás az élelmezésnél.................... 4.471 06 53 07 3 94 Kiadás. 1. Élelmezés (a régi alapon 54 kor.-val) . . 24.375 — 2 Fűtés.............................................................2 418-94 3. Világítás....................................................... 1.367 30 4 . Igazgató (13 hónap).................................... 1.300- — 5. Orvos............................................................. 400-— 6. Szolgaszemélyzet: házvezetőnő (13 hó) .... 650-— 2 szolga......................... 727-94 2 takarítónő............... 652-60 szénhordó.................... 195*50 vice (13 hó)............... 130’— 2.356 04 7 . Konyhaberendezés......................................... 4.998-89 8 Leltártárgyak beszerzése-javítása, tatarozás és építési munkák........................................ 5.507-08 9. Vegyes kiadások...................................... 319 54 43.042-79 1 0.031-15 10. Ezen maradványból az egyetemes pénztárba beszállítunk................................... . 8.000-— K észpénzmaradvány . . 2.031*15 Budapest, 1912. október hóban. Mérleg. Bevétel. Kor. Kor. Az Otthon bevételei............................................. 53 073 94 A z egyetemes pénztárból jár: Az Eöry alap kamatjövedelme......................... 4 200 — A bányai egyházkerület segélye két féldíjas helyre............................................................ 1.000 — 58 273 94 K iadás. Az Otthon kiadásai............................................. 43 042-79 A z egyetemes pénztárnak jár......................... 13.000 — E gyet, adóalapnak az előlegezett összeg után 4°/o kamat....................................................... 2.037-84 58.080 63 M utatkozik fölösleg . . 19331 Dacára annak, hogy a legszükségesebb leltári tárgyak beszerzésére, tatarozásra és épületátalakításra az Otthon kormányzó bizottságának jóváhagyásával 5507 kor. 08 fillér fordít- tatott, KÜLÖNFÉLE. „Magyarország katholikus állam.“ Ezt állítja az „Egyházi Közlöny“ 43 számában dr. Hanuy Ferenc egyetemi tanár „A patronátusi jogok és a főváros“ címen írt vezércikkben szószerint ezeket mondván: „A főváros bizonyos tekintetben még mindig katholikus városnak kénytelen magát tekinteni és ilyenként gerálni, éppen úgy, mint a magyar állam minden 1848: XX. törvénycikk dacára is, továbbra is „de facto11 katholikus államnak mondható, mert a kormány egyik (mindig katholikus vallású) tagja, a kultuszminiszter útján gyakorolja ma is a főkegyúri jogokat“. EzenJ a középkori felfogástól penetrált és a mi „magna chartánkat“, az 1848: XX. törvénycikket lekicsinylő újságcikk, mely a katholikus egyház részére minden jogot követel, a nem katholikus adózó polgárok zsebébe azonban merészen belemarkol, erősen provokálja a kritikát és legközelebb foglalkozni fogunk vele. Klerikális aknamunka. A római pápa és a király eldöntötték, hogy az új görög-katholikus püspökség székhelye Hajdúdoroghon lesz és íme most a vallásügyi minisztérium mozgósításával megindult egy akció, amely Debrecenben tervezi elhelyezni ezt a püspökséget. Mi ebben a törekvésben ugyanazt a szándékot és szellemet látjuk megnyilvánulni, amely Németországban tisztán protestáns városokban és vidékeken a katholi- cizmus részére expoziturákat állít fel, amely hazánkban erős evangélikus városokban, mint Besztercebányán és Rozsnyón római katholikus püspökségeket létesített és ezeket a városokat erősen katholizálta. A debreceni kollégium akadémiai ifjúsága is felismerte ezt a veszélyt és egy hatalmas emlékiratot intézett Debrecen város törvényhatósági bizottságához, amelyben erősen tiltakozik a decreceni székhely ellen, egyebbek közt azt mondván: „Lássa be Debrecen szabad királyi város tekintetes Törvényhatósági Bizottsága, hogy az új görög- katholikus püspökség Debrecenben nem lenne egyéb, mint a liberalizmus ellen minden aljas eszközzel küzdeni kész klerikalizmusnak előretolt őrállomása, mely igen alkalmas volna arra, hogy a felekezeti békét a legsúlyosabban megháborítsau. Üdvözöljük a derék ifjakat és kíváncsian várjuk, megtudják-e bontani a klerikálisok Debrecen erős várát? A „sárospataki református lapok“ is egy élesen megirt vezércikkben kel ki a görög kath. püspökségnek Debrecenben való elhelyezése ellen, ezeket mondván: „Csak a vak nem látja, hogy a klerikálisok Debrecenre áhítoznak, azt akarják megszerezni, ott lábo- kat megvetni és onnan mint archimedesi pontról kimozdítani vagy legalább is meggyengíteni a magyar kálvinista világot.* * A legújabb hírek szerint Debreczen város törvényhatósága visszautasította a miniszter ajánlatát.
