Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

4. oldal.

Evangélikus Lap. 39. sz.

1912. szeptember 28.

ennek dacára rólam és a trencséni egyházmegyéről éppen az ellenkezőjét állítja, amidőn ezeket mondja: „Vitéz Lajos indítványára a konccal is beéri a trencséni egyházmegye“. Vagyis mintha én is a trencséni papság, köztük Krizsán Zsigmond főesperesünk is, aki szintén lelkes tagja a mozgalomnak, sőt a végrehajtó bizottságnak, a miniszteri kegy előtt mintegy meghunyászkodva a papság többségének törekvéseivel szembe helyezkedve, lemondottunk volna eddigi álláspontunkról s valami hozsannával kapnánk utána a tervbe vett 400 korona korpótléknak.

Lombos lelkésztársam emez állítása tévedés és nagy tájékozatlanságra vall, amiből csak azt lehet következtetni, hogy az egyházmegyei értekezleti vagy espe- rességi gyűlési határozatokat jól nem ösmeri, legalább a trencsénmegyei gyűlésnek erre vonatkozó jegyzőkönyvei kezében sohsem voltak. Felvilágosítom és meggyőzöm tévedéséről. Egyik trencséni esp. gyűlésünkön azt indítványoztam és a gyűlés azt a határozatot hozta, hogy „a kér gyűlés tegyen lépéseket az egy. gyűlésnél, hogy állandóan sürgesse a kormánynál a lelkészi fizetés 2400 K ig való kiegészítését, valamint korpótlék rendszeresítését.“ (1907. esp. gyűl. jk. 19. sz)

Máskor, a f. évben indítványom és esp. gyűlés határozata az volt, „hogy a kér. gyűlés és ennek útján egy. gyűlés oda törekedjék, hogy a magas kormány ne csak a kongruás, hanem a nem-kongruás papokat is részesítse a korpótlékok jótéteményében, vagy legalább azokat, akik 1600—2400 K közti fizetés mellett nyomorognak, hogy a korpótlék segítségével 25 évi szolgálat után minden lelkész elérje legalább a miniszteri terv szerinti 3000 K fizetést.“ (1912. esp. gyűl. jk. 16 p.)

Jogosult és indokolt volt ez az indítvány és határozat, mert mégis igazságtalan dolog, hogy nem kongruás testvéreink, akik közt sokan vannak olyanok, akik 1600—2400 K közti fizetés mellett nyomorognak és a püspökök oldala mellett alkalmazott irodavezetők és missziói, vagyis másodlelkészek, akik szintén rendes lelkészek, de nem kongruásak és kis fizetésük van, kizárassanak a korpótlékok élvezetéből. A nagyiami (Nógrád vm.) lelkésznek fizetése 1602 K-ra van összeírva, két-három korona miatt nem kap kongruát, tehát még korpótlékot se kapjon ?

Említett utóbbi indítványom és a trencséni határozat tehát nem azt jelenti, hogy a konccal is megelégszünk, hanem azt jelenti, hogy a soproni felső egyházmegyei lelkészi értekezlet és a pesti egyházmegye mellé sorakozva tiltakoztunk és most is tiltakozunk, a pusztán kongruás lelkészeknek adandó államsegély ellen, ami önzetlenségre és testvéri s igazságszeretetre vall. Hiszen utóvégre is a korpótlékot mindenkinek nem a fizetésmennyiség szerint, hanem a kor és szolgálati évek után adják.

Azt hiszem, ezekkel Lombos lelkésztársamat meggyőztem tévedéséről. Ha meg nem győztem volna is,

még akkor is híve maradok az 150-ek mozgalmának s küzdők tovább az igazságos fizetésért, még akkor is, ha csak koncot kapunk, még akkor is, ha a 400 K-ás korpótlékot fogadjuk el. Pedig elfogadjuk, ha másként nem lehet. Elfogadja minden lelkész, Lombos testvérem is, én is elfogadom.

Ha régi Luther rokkom helyett mostani szegényes fizetésemből újat nem vehetek, talán a koncból legalább megtehetem. Természetes, hogyha a kormány annyira elzárkózik, hogy a tervbe vett 400 K korpótléknál tovább nem megy, többet nem kaphatunk s azon sem mi, sem püspökeink nem segíthetnek, tovább folytatjuk a harcot s lépten-nyomon figyelmeztetni fogjuk a kormányt Ígéreteire s nem felejtjük el soha azt a német definíciót, melyet Fammler G. Adolf torzsai lelkész, a torzsai árvaház nagyérdemű alapitója, lapunk aug. 31-iki számában így idézett: „Was ist das: ein Minister? Ein Minister ist ein Philister, das heisst, viel ist er, allein was er verspricht, vergisst er“.

Még egyet. Kár volt megvádolnia a hivatalos egyházat, nevezetesen püspökeinket azzal, hogy ők is megelégszenek a konccal, vagyis, hogy a további követelésekről lemondanak.

Baltik-, Scholtz, Gyurátz és Geduly püspökeink egyaránt mind lelkes pártfogói a lelkészek érdekeinek. Közülök soha, sehol, egy sem mondta, hogy elég a tervbe vett korpótlék.

Kár volt Tiszát is oly erősen megtámadni. Neki is lehetnek hibái. Egynek tetszik, másnak nem tetszik, de mindnyájan elismerjük, hogy nagyon eszes, okos és befolyásos ember, mostanában totum fác az országban s mint ilyen, az igaz, többet is tehetett volna a prot. egyház és lelkészek érdekében, de az is kétségtelen, hogy ő nélküle idáig sem vittük volna. Mint okos ember tudja, hogy új fizetési összeírás esetén, amennyiben 1898. év óta a terményárak és a föld értéke majdnem egyszer annyira emelkedtek, jelentékenyen felsrófolnák a papi jövedelmet s méltán lehetne tartani attól, hogy a kongruás lelkészek nemcsak a korpótlékot sem kapják meg, hanem elveszíthetnék eddigi kongruájukat is. Ez lenne aztán az igazi chaos. Ezért a prot. kongruás lelkészek nagy része nem is kívánja az új összeírást s úgy vélekedik, hogy gróf Tisza termény teóriája nem „erkölcstelen,“ hanem okos teória. Kérjük is Lombos testvérünket, ne sürgesse az új összeírást és ne bolygassa a dolgot, nem használna az ügyünknek. Attól pedig ne féljen, hogy a Tisza termény-teóriája korrumpálni fogja az egész lelkészi testületet.

Utóhangok az eucharisztikus kongresszusról.

Az eucharisztikus kongresszus és a rossz idő. Sokan a hívők közül nem tudták megérteni és zúgolódtak, miért adott az Isten a kongresszusnak olyan rossz időt,