Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-21 / 38. szám

1912. szeptember 21. Evangélikus Lap. 38 sz. 5. oldal akik gyermekeik iskoláztatása végett erre külö­nösen rászorulnak. A segélyt egyetemes bizottság osztaná ki a kerületek felterjesztései alapján. Fentartom magamnak ez iránt a jövő egye­temes gyűlés elé konkrét indítványt beterjeszteni. Sztehlo Kornél. A bányakerületí gyűlés. (Folytatás.) A letárgyalt ügyekből a közérdekűek közlésére szoritkozunk. A turóci egyházmegyének már az előértekezleten szóba hozott sérelmi panasza elutasittatott azzal az indo­kolással, hogy közegyházunk jól felfogott érdeke, mi szerint tisztviselői nyelv és nemzetiség szerint ne tömö­rüljenek, különben is lelkészeink a szokásos egyház- megyei lelkészi értekezleteken egyházunk és híveink javát szolgáló minden kérdést megbeszélhetnek Az 1848. évi XX. tvcikk életbeléptetésének eré­lyesebb sürgetése a csanád-csongrádi egyházmegye indítványára elhatároztatott. Felterjesztés indítványoztatott a protestáns közös bizottság útján aziránt, hogy az evang. vallású katonák nagypénteken a szolgálat alól felmentessenek. A bácsi egyházmegye indítványa, hogy a feleke- zeten kívüli szülők gyermekeinek a törvény értelmében való megkereszteléséről állami intézkedéssel gondoskodás többiek csak másodosztályú keresztyének: a pápa sza­vának kell részükre az Isten szavát, a pápa lelke az Isten lelkét közvetíteni. A keresztyénség lényege le van rombolva. A katholicizmus ellentétben van a vallásos élet ki nem irtható szabadsági szükségletével. De nemcsak a hitet bilincseli le, hanem a tudományt is. Beleavat­kozik ennek dolgaiba is. Nem tűri a szabad tudományt, nem is tűrheti, kénytelen arra törekedni, hogy a tudo­mány határát saját hatósági parancsoló hatalma által határozza meg. Mintha ezt lehetne! A tudomány, az emberi szellem hatalmas szülöttje sem világi, sem egy­házi hatóságot nem ösmer. Bárki tiltsa meg neki a haladást, „mégis mozog“. A protestantizmus elvileg megnyitja a sorompót a tudomány előtt. A katholiciz­mus felvette vele a harcot, kénytelen felvenni. De ez egy harc a győzelemre való kilátás nélkül. A „moder­nizmus“ útban van: a jelenkor tudománya, első sorban a protestáns theologiai tudomány szívén találja a katholikus egyházat. A modernizmus el lett Ítélve. De újból visszajön És mindég vissza fog jönni és a katholicizmus alapfalait meg fogja dönteni. Sohm ezek után a katholikus egyház keletkezésé­történjék az egyetemes gyűléshez pártolólag felterjesz­tetett. Felebbezett ügyben kimondotta a közgyűlés, hogy a tanítónő, ha az állás betöltése alkalmából közzétett pályázatban vagy a hiványban nem vette fel az egyház azt a kikötést, hogy a megválasztott tanítónő férjhez menetele esetén állásától lemondani tartozik, a férjhez menetel miatt állásától meg nem fosztható. A Luther társaság indítványára elhatározta a köz­gyűlés, hogy ott, ahol evangélikus iskola és ezzel kap­csolatos ifjúsági könyvtár nincsen, az egyházközség ilyet beszerezni és a nép rendelkezésére bocsátani köteles. A vallásügyi miniszter azon értesítésében, hogy az 1907. évi 27. t.-c 24. §. 2. pontját úgy értelmezi, hogy az ítélet végrehajtását a fegyelmi eljárásnak megindí­tása nélkül is közbeneső intézkedés által fentarthatja, hogy egyébként ezentúl mindig el fogja rendelni a fegyelmi eljárást, melynek keresztülvitelétől azonban, ha indokoltnak találja, el fog tekinteni, a kér. közgyűlés sérelmet lát és az ügyet az egyetemes gyűléshez fel­terjeszti. Tekintettel az új véderőtörvényre elhatároztatott, hogy a tanító az önkéntesi év idejére csak arra a kfllömbözetre tarthat igényt, amely helyettesének java­dalmazása után fennmarad. A családos tanító lakását megtartja A helyettes díjazásáról a fentartó egyházköz­ség köteles gondoskodni. A szolgálati év betöltése után a tanító állását azonnal elfoglalni köteles, különben állását veszti. A kerül, gyűlés felterjesztés utján kéri az 1912. ről értekezik. A keresztyénség őskora a jogilag szerve­zett egyház fogalmát egyáltalában nem ösmerte. Csupán a keresztyénség fogalmát, mint vallási tényezőt. A keresztyénség eklézsiának, Izraelnek, nyájnak, testvéri­ségnek nevezte el magát, valamennyi azonos fogalom. Azt jelentik, hogy a keresztyénség Isten (Krisztus) népé­nek gyülekezete, Istentől kiválasztott nép, a nyáj, ame­lyet Isten igéjével legeltet és vezérel a közösség, mely a szeretet, az IstenszeretetbŐl eredő testvéri szeretet által van összekötve. Ámde Krisztus teste nem testület, legkevésbé keresztyén testület. Az eklézsia egysége túlvilági, isteni eredetű, a hitnek tárgya. Ebből a tényből két dolog következik. Az egyik: az ősegyház nem ösmer egyházközséget (a mai érte­lemben). A másik: úgy amint községi szervezkedés, egyáltalában jogi szervezkedés ki van zárva. Az őskori egyház csaknem két századon át meg­maradt ezen szervezetében. A jogi szervezkedés első kísérlete az első Clemens-féle levélben jelentkezik, amelyben a római eklézsia a korinthusi eklézsiának megírja, hogy az apostolok által elrendelt gyakorlat sze­rint az eucharisztikus ünnepélynél a püspök által kiren­delt presbytereknek kell közreműködniük. Ez a levél

Next

/
Oldalképek
Tartalom