Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-20 / 3. szám
6. oldal Evangélikus Lap 3. sz. 1912. január 20 jelent az egyetemes felügyelő, ki az elnökség jobbján foglalt helyet. A kerületi felügyelők és püspökök valamennyien megjelentek. Az erdólyrészi ág. hitv. evang. egyház és az unitárius egyház püspökei írásban küldték be üdvözleteiket. Zsilinszky Mihály is jelen volt. Az eskü letétele után Scholtz püspök mondott gyönyörű beszédet, melynek különösen evang. lelkészeink anyagi helyzetét ecsetelő része mélyen megindította a gyűlés tagjait. Ezen beszédet a felügyelő székfoglaló beszédjével együtt külön mellékletben közöljük. Zsigmondy székfoglaló beszéde egészen visszatükrözte a szónok jellemét. Egyszerű, keresetlen, puritán külsejére nézve, de gazdag, nagy tudásról és egyházi ügyeink alapos ismeretekről tanúskodó magvas beszéd ez. Zsigmondyban kerületi felügyelőt fognak nyerni, aki nem hangzatos frázisokkal, hanem tettekkel fog tündökölni. Zsigmondy után báró Prónay Dezső szólott és üdvözölte az új kerületi felügyelőt az egyetemes egyház nevében. Rendkívül melegen emlékezett meg azon áldásos működésről, melyet Zsigmondy, mint az egyetemes egyház főjegyzője éveken keresztül kifejtett. Nehezére esik nagyrabecsült munkatársától megválni és örömmel üdvözli őt egyházi főhatóságában. Ezután Laszkáry üdvözölte Zsigmondyt mint új kollégáját, Zsilinszky Mihály pedig egy szépen átgondolt liberális irányú beszédet mondott, buzdítván utódát, hogy az evang. egyház javára harcolja tovább az általa megkezdett küzdelmet. Végül Antal Gábor mondott egy tartalmas beszédet, amelyben a protestantizmus nagy feladatát körvonalozta és a testvéries együttmunkálkodásra hívta fel evangélikus testvéreit. Zsigmondy köszönő szavai után a reformátusok küldöttsége eltávozott és dr. Rafifay Sándor indítvány a theol. fakultás tárgyában került napirendre. A kerületi gyűlés amellett foglalt állást, hogy az evang. fakultás az egyetemes egyház régi óhajához képest a budapesti egyetemen állítassák fel, esetleg a pozsonyi theol. akadémia lenne fakultási joggal felruházandó. Az ünnepségek este 7 órakor a városligeti Vampetics vendéglőben rendezett igen sikerült bankettel fejeztettek be, amelyben Zsigmondy, Scholtz, báró Prónay, Antal Gábor, Sztehlo Kornél, Wagner Géza, Veress József, Petrovics Soma, dr. Nagy Dezső mondottak felköszöntőket. Az evangélikus theologíaí fakultás. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő f. hó 16-ára egybehívta a theologiai akadémiai nagy- és kis bizottságot és a jogügyi bizottságot, afelett való tanácskozásra, hogy. miután a. vallásügyminiszter nem tud felelni, mint 2000 évvel ezelőtt . . . Hol kezdődik a világnak s életünk parabolája s hová vezet? Arra a tudomány nem derít fényt.“. Istenhez nem a tudomány vezet, hanem a hit. Azon törekvés: a szeretet ösvényén haladva, Istennek tetsző életet élni. Az ilyen vallásos lélek átélni fogja az erkölcsi világrendet s a csodát is. Isten létét bebizonyítani nem lehet. Ezt már Kant mutatta ki s csodálatos, hogy sok apologeta ezen u. n. Istenbizonyítékokat még ma is felveszi. Pedig ez ép oly helytelen, mint a test feltámadására a természetben előforduló újraéledésekből következtetni. Aki Istent lelki küzdelmeiben nem találta meg, az — nem fogja megtalálni soha. Erezzük a létét, midőn bánat nyomja szívünket s imára nyílnak ajkaink. A következő kifejezések szerény szubjektív felfogásom folyományai. A más nézetét nem bántom és ugyancsak nem lépek fel a csalhatatlanság álláspontjával. Sokan más nézeten lesznek bizonnyal, én szívesen tanulok, tévedhetek is, de mindnyájan egyek vagyunk a Krisztus iránti szeretetünkben. A lelket csak az tudja kibékíteni a mindenséggel, hogy az Isten a mi szerető atyánk s erre Jézus tanít meg bennünket.*) *) Erőss a sok céltalanságot egy egyetemes célnak rendeli alá. Pl. ha egy palota leég, ebben is van cél: sok munkás kenyeret kap. Ezt az álláspontot én nem vallom. Hiába mondja Haeckel, hogy felesleges törődni a természetfeletti kérdésekkel, a természetfeletti viiág úgy sem ismerhető fel. Ám a szív s a lélek követeli a megnyugtató álláspontot. A protestáns theológiának két iránya van: a liberális és a pozitív. A liberális irány sok-sok szép s gyönyörű gondolatát már Renan „Jézus életéiben találjuk meg. A jelen korban ezt az irányt vallják : Braasch, jénai szuperintendens, Harnack, Weinei, Gunkel, Otto, Bousset stb. E szerint a keresztyénség lényege nem a dogma, de Jézus hirdetése bűneink bocsánatáról és a jobb jövő reményéről. A szimbolikus iratok és a dogmák nem kötelezők, kortörténeti értékük van csak és amint dr. Szelényi pozsonyi theol. tanár is kifejti, a tudományos ismeret állása szerint változnak. Sokan mondják, hogy a szabadabb felfogásokra a tudomány haladása kényszerítette az egyházat, de mások ismét rámutatnak arra, hogy az egyház kötelessége tartózkodónak lenni a még bizonytalan tudományos eredményekkel szemben. Az irásmagyarázat — mondja tovább ez az irány — sohasem kész és befejezett egész, hanem az egyház magát a szentírás alapján újból s újból megreformálhatja. A tan és felfogás tehát változhat. A protestantizmus tehát nem akar örök idők számára tanrendszert felállítani, hanem —
