Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
EVANGÉLIKUS LAP II. évfolyam. 32. szám. Budapest, 1912. augusztus 10. EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az ünnepek számának csökkentése. X. Pius pápának múlt évi julius 2-án kelt, az ünnepek kevesbítését elrendelő „motu pro- prio“-ja ismeretes. Feltűnést keltett e rendelet, mert a világ nincs szokva ahhoz, hogy Rómából oly rendeletek kerüljenek ki, amelyek célja a nép földi, gazdasági jólétének előmozdítása. Róma mindig az elvilágiasodás ellen küzdött, annál érthetetlenebb, hogy egyszerre az egyházi ünnepek számának csökkentésével profán gondolkodásmódnak adott kifejezést, profán célokat látszik szolgálni akarni. Miután az a rendelet különösen klerikális körökben aggodalmat keltett, hogy az ünnepek kevesbítése folytán a vallásosság fog csorbát szenvedni, és hogy ezen rendelet végrehajtása a szokásaihoz híven ragaszkodó nép érzületét fogja megháborgatni. Róma hajlandóságot mutatott méltánylást érdemlő okokból a rendelet végrehajtását felfüggeszteni és az egyházfők indokolandó előterjesztéseire egyes megszüntetett ünnepeket kivételesen meghagyni. Erre építve azon kérelemmel fordult a magyar róm. katholikus püspöki kar a pápához, hogy miután Magyarország mint nagyobbrészt földmíveléssel foglalkozó ország más elbírálás alá esik mint az iparral foglalkozó országok és Magyarországon az eddigi ünnepek megtartása által nem szenvednének a földműves osztály érdekei, hagyná meg a pápa Magyarországnak az eddigi ünnepeket. Ez a kérelem azonban amint a hercegprímás körlevelében közzéteszi, Rómában meghallgatásra nem talált. Gennari kardinális a congregatio consistorialis praefectusa értesíti a hercegprímást, hogy a pápa a motu proprio rendelkezéseihez ragaszkodik, amelyek különben csak az ünnepek megtartásainak külsőségeire vonatkoznak, amennyiben csak a misehallgatás kötelessége és a munkatilalom van megszüntetve. Az ünnepek templomi megtartása a régi marad. A Szent István ünnep megtartását is megengedi a pápa, de ezen a napon sem kötelező a munkaszünet. Meg vannak szüntetve mint kötelező ünnepek ennek folytán: A karácsony, husvét és pünkösd második napja, az Űrnapja, Gyertya Szentelő B. Asszony (febr. 2.) Gyümölcsoltó B. Asszony (márc. 25.) és a Kisasszony napja (szept. 8). Ezek a rendelkezések már f. évi október 27-én a szószékről kihirdetendők. Miután Magyarországon a naptár a római katholikus egyház ünnepi rendje alapján készül, sőt törvényeink szerint a latin szertartású ünnepeken a bíróságok sem tartanak tárgyalást, nem üléseznek és nem végeznek hivatalos funkciókat a római pápa motu propriója nemcsak a róm. katholikusokat érdekli, hanem az ország nem katholikus lakosait is. Főfontosságú lesz majd a naptár készítése is, mert hiszen most is csak azt néztük, vörös betűkkel van-e a nap megjelölve s a vörös napokon szünetel a munka nemcsak az üzletekben, hanem az Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő-utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHLO KORNÉL Főmunkatársak: Dr. MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR, IIORNYÁNSZKY ALADÁR. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., téloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Több- szórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : Sztehlo Kornél: Az ünnepek számának csökkentése. — Kongruds: őszinte szó. — Koller István: Az eredetiségről. — Nagy Lajos: Sorsom. — Dr. Szlávik Mátyás: Tiszai egyházkerületünk nyíregyházai közgyűléséhez. — Könyv- ismertetés. — Belélet — Pályázatok.
