Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-13 / 28. szám
1912. julius 13. Evangélikus Lap. 28 sz. 5. oldal Berzsenyi Pál és Berzsenyi Eleonóra szülőktől. Elemi iskoláit szülőhelyén járta, a gimnázium négy első osztályát Kőszegen, az 5—6. osztályokat Sopronban, a 8. osztályt a pápai ref. főiskolában végezte, ahol érettségi vizsgálatot is tett. 1863-ban beiratkozott a budapesti egyetemen az orvosi szakon egyetemi hallgatónak, majd két évig a bécsi egyetem orvosi fakultásának látogatója. Az 5. évre újból visszatér Budapestre s itt megszerzi 1868-ban a scbész- tudori, szemészeti és szülészi orvosi oklevelet. Orvosi prakszisát a Rókuskórház fiókosztályában kezdi, ahol másfél évet tölt. 1870 május havában a lipótmezei tébolydában másod-orvosnak neveztetett ki. Ugyanez év őszén, amikor az ottomán kormány hadserege számára orvosokat keresett Magyarországban, a török kormánnyal két évre szerződést köt s mint törzsorvos, kezdetben Konstantinápolyban, majd Drinápolyban szolgál két éven át. 1872 őszén, bár felszólíttatott erre, a szerződést nem hosszabbítja meg, hanem — Görög- és Olaszhont bejárva — visszatér hazájába. Rövid idei honi tartózkodása után csakhamar ismét útra indul: hogy az orvosi tudományok haladásáról, fejlődéséről személyesen tudomást szerezzen, elmegy Berlinbe, majd meg Londonba és hallgatja az orvosi tudományok legkiválóbb tudós tanárait. Külföldi tanulmányairól hazájába visszatérve, Szombathelyen telepszik le, mint gyakorló orvos. Itt megnősül, feleségül vevén anyai nagybátyjának, Berzsenyi Miklósnak egyetlen leányát, Kornéliát. Rövid, három évi boldog házas élet után neje 1876- ban meghal. 1879-ben újból megnősül, de ez a házassága nem volt boldog s kénytelen volt tőle elválni. Harmadszor 1886-ban házasodik s elveszi pongyelóki Róth Vilmát, kivel a legzavartalanabb boldogságban él. Családi életét két leánya — Katinka, férj. Deschán Achillné és Dóra — s két fia, György és Ádám — teszik még szebbé, boldogabbá. Orvosi prakszist nem sokáig folytatott. 1885-től 1889-ig Vas vármegye főorvosa, de már a következő évben visszavonul e pályáról s azóta inkább csak az egyházi ügyeknek szenteli idejét, tehetségét. Az evang. egyházban több kitüntető állásra hívják s ő mindenikben teljes ügybuzgósággal jár el. Elnöke volt az egyházker. ének- és zencpártoló-egye- sületnek 1906-ig, az egyházker. népiskolai bizottság elnöke 1904-ig, 1902-től 1911-ig utóda Ihász Lajosnak az egyházker. gyámintézet elnöki székében. 1905 óta felügyelője a kemenesaljai egyházmegyének, tagja sok egyházi bizottságnak. 1905—1910-iki cyklusban a celldömölki választó kerületnek országgy. követe volt 48-as párti prog rammal. 1910-ben a politikától is visszavonult. megtelnének,, ha a lel kéée modern alapra helyezkednék. Igazi, egyéni vallásosságot nyújtana. Eddig két ily alapon álló lelkésszel ismerkedtem meg s azok működésével s igy ezt tapasztalaiból bizonyíthatom 8 építő hatása is van az ily szellemű egyházi beszédnek. Mély vallásosság, odaadás az Istenhez, ha ez megvan a lelkészben, meglesz a hallgatójában is. S az ily hit — amely erős meggyőződés s igazán törekvés a jót s csakis a jót tenni s követni, nagyobb vallásosság, mint vallani mindent, de cselekedetekben gyakran nem követi azt, aki mintaképe volt a szelídségnek, jóságnak, gyengédségnek. Végre: a tananyag. Erre nézve eltérek talán attól a felfogástól, amit a modern liberális irány követ. De eltérésem csak azért áll, mert méltányolva (I. „A vallás jelentősége korunkban“ cimű dolgozatomat) az ellenérveket, sok dolgot nem látok kétségkívül eldöntve a liberális theologiai javára, de még kétséges. Mindamellett az én szubjektív meggyőződésem inkább a liberális irány mellett van e nyilt kérdésekben is: feltámadás, szentháromság, megváltás, A valószínűség (de nem bizonyosság) a liberális nézet mellett van. így ma e tények nem mellőzendők, de a dogmatikus jelentőségüket ne feszegessük. Ami azonban tényleg mondái vagy kortörténeti rész s ami a gyermek szellemi fejlődéssel ellentétben van, az mellőzendő. így csak találomra egykét dolog: Pál apostol szerint csak a hit üdvözít, még pedig ezalatt azt érti az egyház, hogy csak az, aki megkeresztelkedett, ami igazságtalanság volna. Isten továbbá a bűnt negyediziglen bünteti az ártatlan utódokban, amint ma is tanítjuk ; a pokol a menny régi alakja; az anthropocentrikus s geocentrikus vonások; ily kifejezések: „Ne paráználkodj, fogantatott, Potifár nejének bűne“ stb. már az elemi iskola alsóbb osztályaiban ; azután József álma, a három bölcset vezető csillag stb. sokban mondái részek már a mai oktatásban is mellőzendők. Végre a konfirmáció alkalmával sem követeljünk esküt arra nézve, hogy a növendék — aki még metafizikai próblémákról nem elmélkedhetik, hitét — értve pozitív egyházi alapon — mindig meg tartani fogja. Íme, ez szerény nézetem. Ha nincs igazam, az