Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-13 / 2. szám
6. oldal Evangélikus Lap 2. sz. 1912. január 13. ezzel szemben sokkal többet is szed el mitőlünk. Hisszük, hogy Nagyságodnak egyházunk iránt érzett forró szeretető — ott ahol kell — talál utat és módot egyházunk jogainak megvédésére. Ezekben látom én ama nagy jelentőségű időpontot, amelyben Nagyságod egyházmegyénk kormányzatának élére lép. Ezen nemes munkához adjon Isten Nagyságodnak jó erőt és egészséget. Istennek áldását kérve egyházmegyénkre és felügyelői működésére, kérem, hogy engemet is tapasztalt bölcs tanácsaival erőtlenségemben támogatni szíveskedjék. Isten áldjál Isten éltesse! (Hosszantartó éljenzés!) Dr. Wagner Géza ezután elmondotta székfoglaló nagyszabású beszédét, melyet gazdag tartalma és mély egyházszeretettől áthatott volta miatt lapunk külön mellékletében közlünk. Az esperességi felügyelőnek nagy tetszéssel fogadott beszéde után Scholtz Gusztáv püspök, mint az egyházmegyei lelkészi kar doyenje üdvözölte még a felügyelőt és ezután az ülés két kisebb jelentőségű tárgy elintézése után befejeztetett. Idegen egyházak. A katholícízmus küzdelmek Reflexiók az „Egyházi Közlönynek“ idevonatkozó közlésére. Franciaországban 20.000 katholikus iskolát becsuktak. Az „Egyházi Közlöny“ annak tulajdonítja, hogy a 71-ik gyalogezred sorozásakor 716 újonc mellett. Az a gyermek, aki maga látta a dolgokat, aki megtanulta ismerni azok jelentőségét az emberi életben és egymáshoz való viszonyukat, egészen másként használja a könyvet, mint az, akinek a fantáziájában kell fáradságosan elképzelni a dolgokat. A figyelmes nagyvárosi gyermek előtt minden nyomtatott könyv illusztrált, képeskönyv, amelynek minden lapja a való életet tárja elébe. Mindenesetre szüksége volna a nagyváros gyermekének értelmes, meghitt vezetőre, aki az utcán jártában a szép, érdekes dolgokat megmutatja neki és a piszkos, szennyes dolgoktól eltereli figyelmét, vagy ha azt nem teheti, iparkodik legalább undort ébreszteni benne minden iránt, ami aljas, nemtelen. A példa a legjobb nevelő eszköz erre is. A nagyvárosi gyermek nem sokáig marad meg az úgynevezett „gyermeki naivitás“ határain belül. Ő sok mindent tud s itt a titkolódzás nem segít. Tanítók és szülők, iskola és szülői ház azon iparkodjanak tehát, hogy a gyermek — bár semmi emberi nem marad titok előtte — erős lélekkel, tisztán, becsületes szívvel lépjen az életbe. közül 161 nem tud sem Írni, sem olvasni, dacára annak, hogy a közoktatási budget az utolsó 19 esztendőben 100-tól 250 millióra emelkedett. Az ilyen egyes, kiszakított és nem is igen megbízható adatokkal mitsem lehet bizonyítani. Vájjon ez a gyalogezred nem oly vidékről szedi-e újoncait ahol az előbbi regime hatását még nem lehetett egészen kiirtani? Ha a katholikus iskola annyira neveli a népet, miért volt a pápai államban a legtöbb analfabéta és miért van az, hogy a legsötétebb Calab- riában, ahol kizárólag a papok tanítják a népet, 70% a a lakosságnak nem tud sem Írni sem olvasni ? Spanyolországban a madridi városi tanács lehetetlenné tette a katholikus iskolákat azáltal, hogy minden anyagi támogatást megtagadott tőlük, mig ellenben a Ferrerista szabad iskolákat bőségesen pénzeli. Ez utóbbiaknak a madridi tanács évi 150 pezetát szavazott meg, mig a katholikus iskolák szubvencióját évi 120, mondd százhúsz pezetában állapították meg. Bizonyos mondja az „Egyházi Közlöny“, hogy a madridi példát a szabadkőműves vidéki centrumok hamarosan követni fogják. Hát nem kellene azokat a spanyol papokat megvesszőzni, hogy így nevelték a spanyol népet, amely századokon keresztül a leghűségesebb szolgája volt az egyháznak ! Portugáliában a szeparációs törvény nyomorba döntötte a papokat. A coimbrai püspök kérte a kormányt, hogy könyörüljön meg a papokon és adjon nekik valami segélyt. Ezért a liberális lapok megdicsérték azt hozván fel, hogy alárendelte magát a szeparációs törvénynek. Erre a püspök elkeseredésében lemondott. A portugál kormány december 30-án kiadott egy rendeletet, amely szerint a liszaboni pátriárka, a quardai püspök és az oportoi koadjutor két esztendőre kiültatnak egyházmegyéikből, mert alantos papságukat eltiltották a kulturegyesületek alakításától és attól, hogy a szeparációs törvény által nekik felkínált állami nyugdíjat elfogadják. Öt nap alatt el kellett hagyniok székhelyüket. Mily rettenetes állapotok egy katholikus országban, é3 ezt mind azok a „gonosz“ szabadkőművesek okozták. Braziliában is üldözik a katholikusokat. Ott is a szabadkőművesek kerekedtek felül. Hermes de Fonseca köztársasági elnök is már szabadjára ereszti szabadkőművesi ösztöneit. A ferencrendi barátokat üldözik és október végén a kamara megszavazta a Vatikán melletti követség megszüntetését. Oroszországban is nehéz viszonyok közt van a katholikus egyház. Az orosz kormány üldözi a katholikusokat és erősen térítgeti őket. Legújabban Galíciában is működik az orosz hittérítő propaganda, amely tömegesen áttéríti a ruthéneket a görög nem
