Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-13 / 2. szám
3. oldal 1912 január 13. Evangélikus Lap. 2. sz. Az „Örálló“ a kálvinisták ellen. Az „őrálló“ folyó évi 1. számúban folytatja a „nagygerezsdi egyesség ós a pótegyessóg“ tárgyában a szélmalmok elleni időelőtti harcát. Miután nagy hanggal konstatálja, hogy az albizottsági ülésen az általam kidolgozott tervezetet (tehát most már tervezet), nékem mint előadónak dr. Kéler Zoltán ,,alapos kifogásáé' folytán átdolgozás céljából visszaadták (ami nem igaz), most kíméletlenül neki megy a kálvinistáknak ós az egész nagygerezsdi egyesseget fel akarja bontani, mert abból az evangélikus egyházra igen kevés haszon, ellenben igen nagy kár háramlik. Indokul felhozza, hogy a református testvérek önzők, a testvéri szeretetről mit sem tudnak, velünk mint lenézett és tűrt idegenekkel bánnak, híveinket erőszakosan megadóztatják és ezért a nagygerezsdi egyességre nincs szükség! Sajnos, hogy most, midőn a protestantizmusnak hazánkban a világ minden részéből idetóduló klerikális ellemek ellen való védekezés céljából a legnagyobb egyetértésre és a testvéri érzés fokozott ápolására égető szüksége van, akad egy evangélikus lap, amely a gyűlölséget szítva doronggal megy neki a testvéregyháinalc, és teszi azt abból az alkalomból, hogy épen a reformátusok egyetemes Conventje gróf Tisza István indítványára felhívta a ini egyetemes gyűlésünket, hogy válasszunk közös bíróságot azon vitás kérdések elintézésére, amelyek a nagygerezsdi egyesség által rendezett viszonyokból felmerülnek. Tény az, hogy panaszaink voltak némely református egyházközségeknek külömben csak szórványosan előfordult túlkapásai miatt és hogy ezek a panaszok a református főhatóságoknál meghallgatásra nem találtak. De a legnagyobb elösmerés kell, hogy illesse a református egyház vezető köreit, midőn az emiatt tett előterjesztéseinkre proponálták, hogy ezen vitás kérdésekben sem az egyik sem a másik fél hatósága, hanem egy mindkét fél által választott bíróság döntsön. Hogy indokolt és tapintatos-e ezen loyalis eljárással szemben gyűlölködést szítani, azt evangélikus híveink Ítéletére bízom. Református testvéreinket pedig arra kérem — és ez az ami felszólalásomra késztet — ne tekintsék az „Őrálló“ cikkét az ág. hitv. evang. egyház nézetnyilvánulásának, mert téves a „Debreceni Protestáns Lap- 1. számában tett az a feltevés, hogy az „Orálló“ az evangélikus egyház hivatalos lapja. Ez a lap nem hivatalos lap, tisztán magánvállalat és nem az evang. egyház hanem, kizárólag Noszko István rákoskeresztúri lelkész lapja. Sztehlo Kornél. Egyházi külső élet Zólyomi Wagner Géza dr. egyházmegyei felügyelő beiktatása. A budapesti ág. hitv. ev. egyházmegye f. évi január 6-án Sztehlo Kornél hely. felügyelő és gáltak a termei, délután az udvara játékra szolgáljon. Az udvar legyen tágas és néhány tornaszerrel felszerelt. Eleinte felügyelőt is lehet melléjük állítani. Később hozzászoknak a gyerekek, hogy maguk vigyázzanak a saját testi épségükre. Nem kell attól tartani, hogy nyakukat vagy lábukat törik, mert a fiúk megismerik képességeiket és nem engedik a gyengébbeket, hogy olyan mutatványokkal próbálkozzanak, amihez nincs elegendő erejük. A tanítás anyaga, a közlés módja is más a nagyvárosban. Arra kell törekedni, hogy annak bizonyos helyi színezete legyen. A nagyvárosi gyermek nincs ráutalva arra, hogy például a hazai történetet könyvből tanulja. Ott áll az a nagyváros utcáin szobrokban emlékoszlopokon, épületeken, emléktáblákon, megörökítve. A képzőművészetet is az utcán, képtárakban, kiállításokon, palotákon ismerheti meg. Természetrajzi ismereteit az állat- és növénykertben ós a múzeumokban gyarapíthatja. A nagyobb üzletek kirakatai feltárják előtte a külső országok termékeit A mezőgazdasági múzeum a föld- és erdő- mivelés eszközeit, a halászat ós vadászat szerszámait és módjait; a néprajzi múzeum a hazai ós külföldi nópfajok jellegzetes vonásait, szokásait, életmódját, ruházatát, lakását ismertetik meg vele. A közleke- kedósi múzeum, meg a nagy pályaudvarok, ahonnan a világ minden részébe indulnak vonatok, a közlekedés fejlődését és fejlettségét mutatják be neki a valóságban. Az ipart a nagy gyártelepeken szemlélheti. A légszesz- és hajógyárak, a vasgyárak, szövőtelepek, stb., mind a könyvnélkül való ismeretszerzést szolgáltatják. Padban persze kényelmesebb a tanítás. A kirándulásokat, a szemléltető és imeretszerző látogatásokat nehéz beosztani a tantervbe, sőt. a legtöbbször nem is lehet az osztálycsere miatt. Nincs rávaló idő, le van foglalva tanító tanítvány egyaránt Kis segítséggel, némi jóakarattal könnyen bele lehetne ezeket is illeszteni a tantervbe. Sőt úgy kellene már előre elkészíteni a tantervet, hogy a hét egyik napján jó idő esetén, bármikor mehessenek kirándulásra. A dolgot meg lehetne könnyíteni annyiban, hogy a múzeumok berendeznének egy-kót szobát, ahol a tanító, tanár mindjárt megbeszélhetné tanítványaival a látottakat. így lehetne hozzászoktatni a gyermekeket a múzeumok látogatásához. így nevelve, felnőtt korukban is eljárnának oda, hogy tudásukat felújítsák, gyarapítsák.
