Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-24 / 8. szám

10. oldal. Evangélikus Lap. 8. sz. 1912. február 24. vagy gyengeségként és nem tényleges habituális bűnként való értelmezése. De Luther szerint igy sem tartozik e tan az evangeliun populáris hirdetésének körébe. Valami őszies levegő vonul rajta végig, mely az evangélium győzelmes tavaszi hangulatával sehogy sem fér össze. Dr. Szlávik Mátyás. Belmísszíó. A Bethlen Gábor Kör felolvasásai. A Bethlen Gábor Kör belmisszioi albizottsága a múlt évi dec. 12-én megkezdett sorozatos előadásokat „a kereszténység a világnézetek mai harcában“ összefoglaló cimmel az egyetemes evangélikus egyház üllői-úti dísztermében folytatja és a második előadást „A kereszténység, mint világnézet“ címen f. hó 20 án tartotta meg. A következő előadások mindég kedden este 6 órakor fognak megtartatni, még pedig márc. 5: „A keresztyén világnézet és az exact természettudományok“; márc. 19 : „A keresztény világnézet és a naturalisztikus moniz- mus; április 2: „A keresztyén világnézet és az idea­lisztikus monizmus; ápril 16: „A keresztyénség és a modern történelmi gondolkodás“. Az előadásokat Veress Jenő theologiai m. tanár tartja. Veress Jenő mély tudásu és amellett felvilágosodott, szabad irányú theologus. Fejtegetései és azok eredménye nem fogja ugyan gyönyörködtetni a mi pozitivistáinkat, de az Istenben hivő gondolkodó embert teljesen megnyug­tatja és amellett tért enged a továbbgondolkodásra. Álláspontjához képest távol áll az antropomorf Isten és az isteni kijelentésnek az orthodoxok által elfo­gadott primitiv fogalmától. Az isteni kijelentés belső inspiráció alakjában jelentkezik, legtökéletesebben nyilvánult Jézus Krisztusban. Az Isten lényegét az isteni akaratban találja, mely idő és tér korlátáihoz kötve nincs. A bibliai csodákat, mint a természet törvényét áttörő, azokkal ellentétben álló eseményeket elveti; az isten a természetnek általa örök törvényei­vel megállapított csodálatos rendjét nem bolygatja meg. Osmertette a keresztyén világnézetet az Istenről, a világról és az emberről. Ez a világnézet a keresz­tyénség keletkezése, de a reformáció kora óta is sokban megváltozott és a jövőben is változni fog. Papjaink közül az előadáson senkit sem láttunk, pedig Veress, ha nem mondott is uj dolgokat, fejte­getéseit oly érdekesen tudja csoportosítani, hogy a verszált theologus is sokat tanulhat belőlük. Örven­detes jelenségnek tekintjük, hogy a református tanár evangélikus egyházunk díszes hajlékában tartja elő­adásait és igaz örömmel tapasztaltuk, hogy a refor­mátus ifjúság irtózik azon szellemtől, mely a hazai protestantizmust két táborba akarja terelni. (Sz. o.) HÍREK. Kitüntetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Wichmann Ede budai és Fabriczy Pál orosházai tanító­nak a népnevelés terén szerzett kiváló érdemei jutal­mazása képen 200 K személyi pétiékot engedélyezett. Őfelsége adománya. Ő cs. és kir. felsége a nagy­bányai ág. hitv. ev. egyházközségnek épülőfélben levő temploma költségeihez legfelsőbb magánpénz­tárából 200 K segélyt adományozott. Molnár Viktor — még egyszer. Az Evangélikus Őrálló utolsó számában erősen nekimegy az Evang. Lap szerkesztőségének. Merész, hálátlan, sőt ügyetlen eljárásnak nevezi azt: olyat mondani Molnár Viktorról, amit az Evangélikus Lap 6. számában mondott és azt tanácsolja, támadjuk meg inkább a vallásügy- minisztérium szervezetét és a minisztert, mint a tá­vozó államtitkárt. Kikérjük magunknak az ilyen leckéztetést! Először is nem az Evang. Lap szerkesz­tősége állította Molnár Viktorról azt, amiért az Evang. Őrálló neheztel, hanem cáfolatára a vallásügyi miniszter ellen emelt súlyos vádnak, tehát nem könnyelműen és ok nélkül egy illetékes helyről vett ellenkező véleményre utaltunk. Legyen nyugodt az Ev. Orálló, nem Zichy János ez az illetékes hely. De hát mi arról, hogy kinek a véleményét közöltük, az Evang. őrállónak számot adni nem tartozunk és eleget tettünk hírlap­írói kötelességünknek, midőn az Evang. Őrálló közbe­lépését be nem várva, a 7. számban az ellenkező véleménynek is helyt adtunk. Arra a tanácsra pedig, hogy ebből az alkalomból a rendszert támadjuk meg, éppenséggel nem volt szükség, mert hiszen mi — még pedig Molnár Viktor védelmére — épen ezt tettük a kifogásolt közleményben. Az Őrálló persze feltételezi, hogy az Evang. Lapot az ő előfizetői nem olvassák és igy bátran játszhatja a bölcs tanácsadó szerepét. Még egyet I Emlékezni fog az Őrálló szerkesz­tője, hogy akkor, amidőn a két lap egyesítése felett tárgyaltunk és megegyezni nem tudtunk, azzal vál­tunk el, hogy személyeskedni egymás ellen nem fogunk. Hát ha valakiről azt mondjuk, hogy merész, hálátlan és ügyetlen, ez nem személyeskedés? Ezt kívántuk konstatálni! (Szerk) Glnevernó Györy Ilonától felejthetlen emlékű Györy Vilmosunknak jelenleg Angliában élő leá­nyától legújabban „A női kézimunka mint kereseti forrás“ címen nemcsak érdekes, de igen hasznos munka jelent meg, melyet különösen evangélikus papnéinknak melegen ajánlunk. A kötet ára 4 K 50 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben. Györy Ilona legközelebb Hágában fog felolvasni a moral- pedagógiai Congressuson. A zólyomi egyházmegye alapjai. Nem mindegyik egyházmegyénk van oly jól rendezett anyagi helyzet­ben, mint a zólyomi, mely nemcsak közigazgatási szük­ségleteit tudja kellően biztosítani, de belmisszioi, jótékony és kulturális célokat szolgáló alapok létesi- séről is gondoskodott, melyek célszerű és körültekintő kezelés mellett évről-évre szépen gyarapodnak. A leg­utóbb megvizsgált számadás az alapok állását követ­kező összegekben tünteti fel: 1. Közigazgatási alap 9198 K (+ 504 K). 2. Rendelkezési alap 6408 K (+ 539 K). 3. Segélyzőintózet alapja 56.375 K (+ 1611 K). 4. Grenczner-féle segélyalap 17.448 K (+ 193 K). 5. Luther árvaalap 34 143 K (+ 1362 K). 6. Gyámintézet tőkéje 1198 K (+81 K). 7. Iskola­

Next

/
Oldalképek
Tartalom