Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-18 / 8. szám
1911. február 18 Evangélikus Lap. 8. sz 9. oldal evang. közönség jóindulatába annál inkább és melegen ajánljuk, mert a vidéki jogi főiskolák között mindenképpen előkelő helyet foglal el. A theologiai akadémia ez idei dékánja Mayer Endre, a jogi akadémia dékánja pedig dr. Miklcr Károly. A budapesti evang. polgári iskola önképző köre f. hó 11-én d. u. 5 órakor finn-estét tartott, melyen Ispánovits Sándor tanár, vetített képekkel »Ezer tó országa“ cimen Finnország népéről és kultúrájáról előadást tartott. A pesti ev. magyar egyház tanácsa Sipos András és ifjú Weisz Gusztáv segédlelkészek véglegesítését ajánlja a közgyűlésnek. Mindkét segédlelkész közmegelégedésre tölti be hivatását. 6yászrovat. Loisch Ede volt ügyvéd, a Budapesti Egyesült Fővárosi Takarékpénztár és a Rima Murányi-vasuttársaság al- elnöke, a Kassa-Oderbergi vasúttársaság igazgatósági tagja, f. hó 9-én, 85 éves korában elhunyt. Mint a magyar ev. egyház évtizedeken át volt buzgó tanácsosa, sok ideig élénk résztvctt az egyházi életben. Utóbbi időben elmaradt a tanácskozásokról, de egyházáról nem feledkezett el, amit bizonyít az a 60.000 koronás alapítványa, melyet két évvel ezelőtt egyházi és iskolai célokra tett. Gyermekek nem maradtak utána de áldott emlékezet kiséri pihenő helyére! A bánluzsányi ág. h. ev. egyház életéből A bánluzsányi (Trencsén m.) ág. h ev. egyház jan. 29-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelynek főtárgyai a múlt évi számadások felülvizsgálása és a f. évi költségvetés megállapítása voltak. A számadásokból kitűnt, hogy ahol az egyházat jól vezetik, hűségesen és lelkiismeretesen sáfárkodnak, ott a kisebb és szegényebb egyházak is erkölcsileg és anyagilag gyarapodni és erősödni tudnak. Ez az egyház, amelynek eredete még a Reformátióig vezethető vissza s a Zayak védelme alatt állt, Trencsén megye déli részén, Bán vidékén van. egyike a gróf Zay Miklós uradalmának területén fekvő öt egyháznak, még 25 - 30 évvel ezelőtt, boldogemlékezetű Riesz Károly lelkészkedésének idejében, egyike volt a legvirágzóbb s még 10 évvel ezelőtt a legnépesebb gyülekezeteknek. Riesz halála után az egyház hanyatlott s 10 évvel azelőtt lélekszámban is fogyott és gyengült, amikor Felső-Szalarnai dr. Baltik Frigyes nagyérdemű püspökünk lelkes buzgalma és támogatása mellett anyásitva lett és 5 leány-egyház hozzá csatlakozott. Most csak 3 fiókja van: Pozsér, Timosháza és Litó s 1020 lelket számlál. Hívei földmivelésből, marhatcnyésztésból és napszámból élnek. Keresnek eleget, úgy mint a szomszéd községek lakosai. Amerikába nem mennek. Ezen egyháznak még 6 évvel ezelőtt mégis igen szomorú képe volt. Bár 120—130 tanköteles gyermek van, tanterme nem volt, a tanítói lakás ronda és düledezett, többi épületei is rossz karban voltak. Jövedelmi forrása nem volt, összesen 300 K tőkéje volt. A lelkészt állás 6 évvel ezelőtt megüresedvén, dolgozni szerető, tapasztalt, buzgó, kötelességtudó és erős kezekre kellett bizni a hanyatló egyházat, hogy azt lábra lehessen állítani. Vitéz Lajos, volt dunáninneni egyházkerületi püspöki titkár, vállalkozott a nehéz misszióra, aki a gróf Zay Miklós uradalmának kívánságára elfogadta az itteni nehéz állást s azóta evangyémi buzgósággal és hazafias szellemben vezeti a gyülekezetei. Azóta van az egyháznak új, jól felszerelt tanterme, tanítói laka, mintegy 14—15 000 koronát érő iskolaépületei, magtára, tőkéje, sőt 300 kor. alapítványa. Természetes, hogy az egyház bevételei fokozódnak s bár az egyetemes adó-alapból csak 126 K segélyt kap, az egyházi adó csökken. Ehhez nagy mértékben járul hozzá az egyház ősrégi patró- nusa: a gróf Zay-család, mely évenként a lelkész és tanító fizetésével együtt, több mint 800 koronával járui hozzá az egyház fentartási költségeihez s amely grófi család iránt mindig hálás lehet az egyház. De az államra sem lehet panasza. Az államtól különféle címeken (lelkészi, tanítói fizetés, tandíj) évi 1616 K segélyt kap. Ilyen kedvező viszonyok mellett az évi számadás 6 év óta rendesen maradványnyal zárul. Múlt évi bevétele 1835 K 79 f., kiadása 1691 K 97 f. volt, maradványa 143 K 82 f. összes vagyona több mint 50.000 kor. X—y. Lelkészválasztás. A kemeneshögyészi gyülekezet legközelebb egyhangú választással meghívta lelkészéül: Mészáros István, győri hitoktató segédlelkészt. — Szepetneken egyhangúlag Seregély István, ottani h. lelkészt választották meg. Theol. tanári vizsga. Wahlrabenstein Jakab, mramoráki lelkész a gyakorlati theologiai szakból, theol. tanári vizsgára jelentkezett, írásbeli vizsgatételekül ezeket a théniákat tűzte ki számára a soproni theol. ak. tanári kar, melyet az egyet, felügyelő ezzel megbízott: I. Az ev. lelkész szociálpaedagogiai tevékenysége. 2. Az egyház fogalma és annak jelentősége, tekintettel a gyakorlati theologia különféle ágaira. A budapesti Dávid Ferenc Egylet 1911. február 18-án (szombat) d. u. 6 órakor a Koháry utcai unitárius templomban felolvasó ülést tart a következő műsorral: 1. Bach-ábránd, orgonára irta és előadja: Krausz Ervin K. 2. Imát mond : Józan esperes. 3. T. Traetta: „Ombra cara" (XVII. száz.) énekli: Payer Margit a ni. kir. Opera tagja. 4. „A székely ház és lakói" (ért.): Szinte Gábor áll. főgymn. tanár. 5. a) Buttkay Á.: ,.Vannak oly halk költemények" b) Vavrinecz Mór: , Ha látok porba hulltat“ énekli: ifj. P. Odry Lehel énekművész, orgonán kiséri: Karácsonyi István. 6. Versek: Árkosi Ferenci Kálmán. 7. Gondolatok, orgonán: Krausz Ervin K. Meghívó. A pesti evang. magyar egyház Deák-téri templomában 1911. február 23-án délután 6 órakor tartandó 3-ik orgonahangversenyére. E hangversenyekkel az egyház egyik célja a művelt külföld szokását követve, a templomi hangversenyeket megkedveltetni és meghonosítani. Másik célja a hangversenyek tiszta jövedelmével a székesfőváros díszére és javára emelendő új templomainak alapját kívánja gyarapítani. Az első cél érdé' kében művészeink lekötelező készséggel Ígérték meg támogatásukat. A második cél szolgálatát művelt közönségünk lelkes felbuzdulásától kérjük és reméljük. 3. Orgonahangverseny műsora : 1. Bach S.: Praeludium E moll Orgonán előadja: Zsizsman Rezső úr, orsz.'zeneakad. növendék. 2. a) Schubert: Der Kreuzzug. b) Beethoven: Adagio cantabile Lingsen átdolgozásában. Énekli: Lang Gizella úrnő, orgonán kiséri. Wehner Géza úr, orsz. zeneakad. növ. 3. a) Antalffy-Zsiross Dezső: Esti dal. b) Couperin L. Soeur Monica. Org. előadja: Antalffy-Zsiross Dezső úr, az orsz. zeneak. tanára 4. Karének. 5. Antalffy-Zsiros Dezső : a) Hattyúdal. b) Ünnepi ének. Orgonán előadja: a Szerző. Jegyek 5, 3 és 1 korona árban az evangélikus lelkészi hivatalokban, továbbá Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedésében i Kristof-tér), valamint a vallástanár uraknál kaphatók. Tanulójegyek az iskolákban 50 fillérért kaphatók. Vallásos estély. A budapesti ev. magyar egyház belmisszió munkásságának egyik örvendetes jelensége, hogy Algöver Andorj vallástanár az iparosképző protestáns egylet helyiségében e tél folyamán február 15-én már a 7 ik estét tartotta a következő műsorral: 1. Fligl József: A báli ruha. Vígjáték. Előadják: Tóth Erzsébet (a mama), Benecsek Olga (Czilike), Fouszek Margit (Herniin), Biller Irén (dada) és Theil Piroska (Zsuzsánna asazony). 2. Csengey Gusztáv: A fogoly lengyel. Szavalja: Holzmann Anna. 3. Biró Antal: Tudomány és hit. 4. Kis József: Tüzek. Szavalja: Budínszky László. 5. Lindtner Vilma : Van Isten. Színmű 2 felvonásban. Személyek: Illus tanítókisasszony Kroni- paszky Gizella, Boris Molnár Ilonka, Vera Huba Irén, Erzsi Ben- desy Ilonka, Rózsi Lamberg Ilonka tanítványai, Margit, tiszttartó leánya Braun Mariska, Tera, a falu árvája Tóth Irén, Palkó, suszterinas Nonnenmacher Lajos, Angyal Hintz Emma, Ördög Lindtner Attila. Az első felvonás Húsnak, a második pedig Margitnak lakásán, A balassagyarmati ev. iparos férfiak és ifjak szövetkezete 1911. évi február hó 26-án vasárnap a „RákJ-szálló összes emeleti
