Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-15 / 16. szám
6. oldal Evangélikus Lap. 16. sz. 1911. április 15. megnyitó beszédében kegyelettel emlékezett meg arról az intézetről, mely vendégül fogadta az egyesületet. Azután az iskola föladataival foglalkozik. Megjelöli azokat a nemes erkölcsi célokat, amelyek felé az iskolának törekedni kell: „A tanításnak szentelt csarnokokban, melyeknek mélységét megvilágítja az igazságnak fénye, átlengi a nemes érzelmek melege s melyeknek csöndjében az új nemzedék ajakán a jövendő világ szózata csendül, kell hogy lakozzék — miként a templomban, — az emberi méltóságnak legtisztább érzete, az erkölcsiség- nek, az idealizmusnak szelleme, mely itt szere- tetben megnyilatkozván családdá avatja mindazokat, akiket az iskola befogad“. így jelöli meg beszédének alapgondolatát, ezt fejtette ki röviden és hatással. Szavait tetszéssel fogadták a nagy számban összegyűlt tagok: Az előadások a következők voltak: Vöröss Sándor, eperjesi főgimnáziumi tanár a magyar nyelv és irodalom tanításának reformjáról olvasott föl. Terjedelmes munkálatában összefoglalja a különböző intézetekből érkezett jelentéseket. Az az indítványa, hogy az irodalom- történeti ismeretek megszerzéséhez elég az, ha csak a fontosabb, a nagyobb írók munkáival foglalkoznak. Ezeknek munkáiból bőven kell olvastatni és hogy ebben a tekintetben segítsé1774. ex parte Aug. Conf. addictorum ad Suam Majestatum Sac- ratissimam ablegatae“. A föntebbi közlemény ennek szabad, de a tartalomhoz híven ragaszkodó fordítása. Valószínű, hogy darabunk másolat. A naplót a kihallgatás fontossága s tárgyának érdekessége miatt sokszor leírhatták. Levéltárunkban is többször megvan, így pl. I. a 20; 20 sz. alatt csak a II. Józseffel való beszélgetés latinul; I. a 20; 23a sz. alatt az egész latinul; 1 a 21 ; 3 sz. alatt a királyi kihallgatás lefolyása németül, a császárié latinul. Ez utóbbi szám alatt megvan nálunk is a leírt március 6-iki audiencián átnyújtott felségfolyamodvány, melyet nyomtatásban Prónay-Strompf: .,M. Ev. Egyháztörténeti Emlékek“ (1905) 317—344. oldalain olvashatunk. A kihallgatás előzményeire vonatkozó Írások közül levéltárunkból megemlíthetjük az I. a 19 ; 28. számút. Ez a reformátusok 1773. évi szeptember 2-iki bugyii konventjének jegyzőkönyve egykorú másolatban. Lásd nyomtatásban Prónay- Strompf: „M. Ev. Et. Emi.“ (1905) 312—316. old. Ugyanez megvan még I. a 20; 2. alatt is az acsai 1773 november 1-i evangélikus gyűlés régi jegyzőkönyvi másolatával együtt is. Ez utóbbi gyűlésből küldték ki a mi kihallgatásunkra a követeket a levéltárunkban I. a 20; 22 jelzés alatt található eredeti megbízó- levelekkel.) Dr. Szolár Ferenc. gére kell lenni a tanulónak és az iskolának azáltal, hogy egy gyűjteményes könyvben egybe- gyűjtik az olvasandó műveket. Igen figyelemre méltó az indítványa, hogy az első három osztályban egy nyelvtan legyen, egy könyv, melyet a tanuló három éven át használ és ezáltal lokális memóriája is segíti a nyelvtani szabályok megtartásában. Dr. Rohmann Jenő soproni főgimnáziumi tanár a szabadon választott ifjúsági olvasmányok kérdéséről írt részletes munkát. Kiemeli az ol- vastatás fontosságát és szükségesnek tartja, hogy az olvasmányokat igen jól föl kell dolgozni az iskolában. Nemcsak a tartalmat kell megbeszélni, hanem olyan szempontokból kell megvilágítani a műveket, amelyek egyrészt megkedveltetik az olvasást a tanulókkal, másrészt megmutatják hogyan kell olvasni. Suhajda Lajos Selmecbányái főgimnáziumi tanár a görögpótló tananyag beosztásáról és a művészeti oktatásról a görögpótló tárgyak keretében, olvasott föl. Indítványozza, hogy a görögpótló tárgyakat tartsák meg a középiskolában, de azzal a módosítással, hogy a görögpótló tanulmány kizárólag a görög irodalom és művelődéstörténet tanításának célját szolgálja. Kívánatosnak tartja, hogy a művészettörténet a középiskola felsőbb osztályaiban minden tanulóra kötelező rendes tárgyként szerepeljen és pedig valamely tárgytól elveendő heti 1—1 órában. Ezt az utóbbi kérdést a szakosztály Hamvas József pozsonyi líceumi tanár indítványára úgy gondolja megoldhatónak, hogy a művészettörténeti anyag a német nyelv tanításába volna olvasztható. Itt lehetne olvasmányok keretében az anyagot fokozatosan ismertetni. Dr. Jeszenszky István pozsonyi líceumi tanár, az érettségi vizsga reformjáról értekezett. Alapos és részletes tanulmányában foglalkozott az egyes intézetek beérkezett véleményeivel, de kiterjeszkedett az egész vitára, mely pedagógiai irodalmunkban e kérdés körül megindult. Alaposan megokolt indítványa az, hogy legsürgősebb reform az érettségi vizsgálat eredményessége és komolysága érdekében a minősítési törvény oly irányú módosítása, hogy érettségi vizsgálatot csak az a tanuló tegyen, aki főiskolai tanulmányokat akar folytatni. Perényi Vilmos eperjesi főgimnáziumi tanár a mathematikai tanítás új módszeréről értekezett és indítványára kimondja a szakosztály, hogy a fölösleges részletek elhagyása és a függvényes rendszer következetes használata mellett nem tartja új megterheltetésnek a differenciál- és integrál-számítás elemeinek a bevezetését; sőt
