Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-20 / 21. szám
10. oldal Evangélikus Lap. 21 sz. 1911. május 20. Véssey főrendiházi tag. A főrendiház igazoló bírósága tegnap az evangélikus egyház egyik felügyelői állása részére megüresedett hely betöltése tárgyában felmerült kérdést akként döntötte el, hogy miután a törvény helyes magyarázata szerint az erdélyi szász egyház gondnoka hivatalánál fogva egyáltalában nincs képesítve a főrendiházi tagságra, a megüresedett hely Véssey Sándort a dunántúli egyházkerület felügyelőjét illeti meg. Őszinte örömmel üdvözöljük Véssey Sándort mint főrendet! Barkóczy pedig él es uralkodik. Egy pécsi lapban a következő hirecskét olvassuk : Érdekes vendégek Pécsett. Báró Barkóczy Sándor, miniszteri tanácsos a‘vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, mint a budapesti „Urak Kongregációjának prefektusa és P. Bus Jakab S. J a jezsuiták magyarországi tartományfőnöke a pécsi „Urak Kongregációjának jövő vasárnap tartandó tagfelavatása alkalmából folyó hó 20-án Pécsre érkeznek s Wajdits Gyula kanonoknak lesznek vendégei. Tiszteletükre a Kongregáció vacsorát fog rendezni a katho- likus körben. Lelkészválasztás. A hrasztováci ev. egyházközség (Somogyi egyházm.) egyhangú választással Plivelits Fülöp ottani adminisztrátort választotta meg rendes lelkészéül Az uj lelkész horvát származású s előbb róm. kath. pap volt Hozzánk másfél évvel ezelőtt tért át, ev. theologiát hallgatott Sopronban, felavatást nyert Budapesten. A horvát és német nyelvek mellett birja a magyart is. Reméljük, hogy mint jó magyar barát és buzgó ev. lelkész meg fog felelni a beléje helyezett várakozásnak. Esperesek értekezlete. A dunántúli egyházkerület esperesei április hó 25-én Pápán esperesi értekezletet tartottak püspökük elnöklete alatt. Az értekezleten megjelentek az összes esperesek, továbbá Stráner Vilmos a soproni theol. akad. tanára és Kapi Béla körmendi lelkész, mint a „Harangszó“ szerkesztője. A püspök imája és üdvözlő szavai után az esperesek elsősorban is beszámoltak az esperesi egyházlátogatásaikon szerzett tapasztalataikról. Egyértelmű volt a felfogásuk, hogy az esperesi egyházlátogatások üdvös hatást gyakoroltak mindenütt a hol megfordultak az ev. hitélet és egyháziasság, a prot. öntudat és áldozatkészség emelésére; a hívek mindenütt örömmel fogadták az egyházlátogató espereseket, tanácsaikat szívesen vették, — és itt-ott, ahol nem volt meg a teljes egyetértés, az egyházi tisztviselők s gyülekezetek közt, az esperesek tapintatos közbelépésével régóta húzódó bonyodalmas ügyek is közmegelégedéssel nyertek elintézést. — Németh Pál somogyi esperes a horvát-szlavon misszió állapotait ismertette, s főleg ajánlja, hogy Belovár központtal újabb missziói állás szerveztessék. — Magyary Miklós zalai esperes az adócsökkentési államsegélynek gyülekezeti alaptőkék gyűjtésére felhasználásáról értekezést Az értekezlet azon álláspontjának adott kifejezést, hogy aut nőm joga minden gyülekezetnek, hogy az adóalapi államsegély élvezése mellett is megadóztathassa magát. — Kund Sámuel a vasi-közép egyházmegye esperese az új énekeskönyvnek a gyülekezetekbe bevezetéséről adta elő véleményét, melyet az értekezlet Is he lyeselt, hogy t. i. a gyülekezetek ne kényszerítessenek az új énekeskönyvek használatba bevezetésére, hanem a cél elérése végett ismertessenek meg a gyülekezetekkel az új énekeskönyvek előnyei az elavultéi felett és hogy keressen a kerület utat módot arra, hogy az új énekeskönyvek olcsón bocsáttassanak a hívek használatára. — Varga Gyula kemenesaljai esperes előterjesztésére az értekezlet megállapítja azokat a feltételeket, melyek mellett az ev. egyesület 200 koronás pályadíja hirdettessék. A javaslat szerint a pályadíj oly 8—10 nyomatott Ívből álló, házi istentiszteleteknél felhasználható munkára hirdettetik, mely minden vasárnapi textusra egy egy elmélkedést, elő- és utó imádságokat tartalmaz s nehány éneket. — Farkas Mihály a soproni alsó egyházmegye esperese a vasárnap délutáni istentiszteletek mimódon való megtartásáról, a böjti és adventi időszakok jelentőségéről értekezett, melynek alapján az értekezlet hangsúlyozva, hogy minden vasár nap délután is kell az igét hirdetni, és hogy az adventi és böjti időszak jelentőségét feledésbe menni engedni nem szabad — kimondotta azt is, hogy egyházias jellegű intézménynek, egyleteknek e szent időszakokban kocsmai mulatságokat nem szabad tartani, ilyenek tartásától eltiltatnak. — Stettner Gyula vasi főesperes a tanítók .nak a prédikálás kötelezettsége alól való felmentése kérdéséről olvasott fel munkálatot, melynek alapján az értekezlet kimondja, hogy a viszonyok kényszerűsége alatt meghajolva a múlt éviekhez, közgyűlés határozatát tartja fentartandónak azzal a megtoldással, hogy ezentúl oly tanítói hivány nem erősítendő meg, amelyben a a tanitó az anyagyülekezetben prédikálásra köteleztetik. Stráner Vilmos a theol. hallgatóknak a gyakorlati életre neveléséről tartott előadást, melyet röviden ezen elvi meghatározásban állapított meg, hogy a lelkészképzés a kor fokozódó igényeihez képest elsősorban elméleti és tudományos szempontból inkább emelendő, mint alá- sülyesztendő. — Horváth Sámuel győri esperes in éz kedések meghozatalát sürgeti arra vonatkozólag, hogy a gyülekezetek építkezéseikkel túlságosan nagy adósságokat ne csinálhassanak. Indítványa az egyházkerületi közgyűléshez terjesztetni határoztatott. — Ziermann Lajos vasi alesperes tanulságos és érdekes munkát olvasott fel az alkohol romboló hatásáról és azon feladatokról, melyek ezzel szemben az egyházra háramla- nak. Az értekezlet szélesebb körben terjeszthetés végett a munkát alánlani fogja az ev. egyesületnek külön füzetben való kiadásra. — Kapi Béla a „Harang“ elterjedéséről számol be és kéri az espereseknek továbbra is szives pártolását a lapnak terjesztésénél. Még néhány kisebb jelentőségű ügynek megbeszélése után az esperesi kar azon közóhajtásának adott kifejezést, hogy jövőben az egyházmegyei felügyelők is Avattassanak meg ily értekezletre: „egyházmegyei elnöki értekezletre“. Az uj egyesületi törvény Spanyolországban. Cana- lejas spanyol miniszterelnök május 8-án terjesztette a cortez elé az uj egyesületi törvényt. A harmincegy cikkelyből és egy függelékből álló törvényjavaslat különbséget tesz a közönséges (vagy profán) és a vallási egyesületek közt. Azonban azok a kongregációk, amelyek a konkordátumban megjelölve nincsenek, a közönséges jognak lesznek alávetve. Egy egy kolostor tagjainak a száma nem lehet kevesebb tizenkettőnél. A tanítással vagy iparral foglalkozó kolostorokat nem zárják be, de az állami ellenőrzésnek mindenkor hozzáférhetőkké teszik. Ingó és ingatlan javakból a kongregációk csak annyit bírhatnak, amennyi megélhetésükhöz szükséges. A többi javak eladatnak és a belőle befolyó jövedelem közcélokra fordíttatik. A javaknak egy közbenjáró személy által a kongregáeciók előnyére történő mindennemű eladása vagy vétele semmis Minden vallási egyesület az etőzetes egyházmegyei engedély híjján érvénytelen. Az összes vallási egyesületek kivétel nélkül kötelesek
