Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-01 / 1. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 1. sz. T emplomaínk* — Ezen rovat alatt régibb történelmi," vagy mű- értékkel bíró evangélikus templomainkat, és műkincseinket szándékozunk bemutatni. Miután közléseinket képekkel illusztráljuk, vállalkozásunkkal olvasóinknak nem csekély anyagi áldozatot hozunk. Ezt szívesen meghozva, 1911. január 1. esztergomi érsek el akarta kobozni a templom műkincseit azon a címen, hogy a templom valamikor róm. kathol kus volt, de ez nem sikerült. A templom gót stílben épült. Belső nevezetességei a szószék az apostolokkal, az orgonák, a családi epitaphiumok és sírboltok, templomi edények és öltözetek. Legnagyobb kincse azonban a sekrestyéjében őrzött esperességi régi levélkérjük a mütörténelmi emlékek minden barátját, szíveskedjenek ily érdemes templomaink esetleg azok belső berendezésének is sikerült fényképeit hozzánk beküldeni, hogy azokat autotipikus feldolgozással lapunkban közölhessük. A csetneki evangélikus templom, melynek szószékét képünk ábrázolja, a legrégibb és legérdekesebb templomaink egyike. Bartholomaeides szerint (Memor. prov. Csetnek 1799) a templomot hosszú időn át hussziták bírták, 1526 és 1545. között pedig a város lakossága az ágostai hitvallást vette fel és azóta szakadatlanul a miénk maradt. Mária Terézia korában az tár. A templomban nyugszik a Kun Miklóstól (1320) származó Csetneki Bebekek nemzetsége, melynek utolsó sarja Csetneki István az evang. vallásnak híve és erős támasza volt. Meghalt Dobsinán 1594-ben. A csetneki templomban levő sírboltját záró kövön életnagyságban látjuk kőbe vésett alakját. Lutheránus voltának erős kifejezést adott, midőn a murányi és csetneki Hitcikkeket latin nyelven nyomatékos szavakkal aláírta. A Bebekek öröké katholikus kézbe jutott és az Andrássyak között akadt olyan is, aki a csetneki evangélikus papot elűzte. „Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban?“
