Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-18 / 8. szám

1911. február 18 Evangélikus Lap. 8. sz. 5. oldal szentelte idejét a csetneki rézhámornak és a vasolvasz­tónak, amelyeket ő emelt modern színvonalra. A sza­badságharcban századosi rangban vett részt. 1867 töl kezdve négy cikluson keresztül a rozsnyói választó­A pilisi evang. templom. kerület képviselője volt. Igen közel állott az ipari moz­galmakhoz és azok irányításában előkelő szerepe volt. Azok közé tartozott, akik az Országos Iparegyesületet a kiegyezés idején újra talpraállították, helyet foglalt an­nak igazgatóságában, 1883 ban pedig alelnökké válasz­tották meg. 1901-ben egyházmegyéje és az Országos Iparegyesület nagy melegséggel ünnepelték meg nyolc­vanadik születésnapját. Evangélikus egyházunknak kiváló és hű fia volt. Éveken keresztül a gömörmegyei egyházmegye felügye­lője, mint ilyen tevékeny részt vett a tiszai egyházkerü­let gyűlésein és mint kerületi kiküldött az egyetemes gyűléseken : a jogügyi bizottságnak is éveken keresztül tagja volt. Az elhunyt egyszerű és előkelő személyét igen széles körökben a legnagyobb becsülés vette körül és temetése amelyen Raffay Sándor mondott magvas beszédet és Thék Endre az Országos Iparegyesület ne­vében búcsúztatót az előkelő közönség nagy részvéte mellett folyt le. Holttestét az Üllői-úti 30. sz. gyász­házból elszállították Csetnekre, hol Terray főesperes és Bartholomaeides helyi lelkész végezték a szertartást az ősrégi evang. templomban. Földi maradványait a csetneki családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Nyugodjék békével I Ilenczfalvi Sárkány Sámuel. 1823-1911. Nagy gyász borult egy szeretetben szokatlanul gazdag családra, s a gyász sötét árnyéka egyetemes egyházunkra is ráborult: Sárkány Samuel bevégezte hosszú, áldásos életét. Papi család sarja, papi nemzetség nesztora, papok ideálja volt az agg Simeon, aki méltán elmondhatta, hogy látta az Úrnak üdvözitését e földön, amelyet az ő szent Fiában, a Jézus Krisztusban és az ő evangé- liomában adott e világnak. Sárkány Sámuel az evan- géliomnak nemcsak szóval volt hirdetője. Ama kevesek közé tartozott, akik nemcsak az oltárnál papok, hanem az életben is mindenütt. Aki valaha részese lehetett családi köre szelíd örömeinek, aki látta őt övéi között, ahol minden szivet a szeretet kímélő és boldogítani vágyó érzése hatott, csak az tudja igazán átérteni, mi tette Sárkány Sámuelt köztisztelet tárgyává az egyház és a társas élet minden körében egyaránt. Meleg szív, őszinte, becsületes lélek, derült életfelfogás, erős hit, lankadatlan munkásság jellemezte egész életét. Abból a generációból való volt ő még. amely egyházunknak a Székácsokat, Mádayakat, Karsayakat, Czékusokat termelte. Sárkány Sámuel 1823. január 19-én született Duna- egyházán, ahol atyja is lelkész volt. Középiskoláit részint Tolnaszentlórinczen, részint Aszódon és Selmeczbányán végezte. Ez utóbbi helyen barátja és lakótársa volt Petőfi Sándornak. A theologiát Pozsonyban, majd Jéná­ban végezte s azután beutazta Német-, Francia- és Angolországot. Majd atyja mellé Pilisre került segéd­lelkésznek, amely gyülekezet élén összesen 61 eszten­dőt töltött el. Tekintélyben, elismerésben folyton emel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom