Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-11 / 7. szám
1911. február 11. Evangélikus Lap. 7. sz. 5. oldal A minisztériumban arról, hogy az evang. segéd lel készek kongruája a lélekszám arányában állapíttassák meg, mitsem akarnak tudni, és elvégre igazuk van, mert a kongnia megadásának feltételeit a törvény határozza meg és az mindég a szükséglethez képest állapítandó meg, és ha a miniszter a törvény betűjéhez szigorúan ragaszkodnék és csak azon evangélikus segéd- lelkészi állások után adná meg a kongruát, amelyek 1908. évi január hó elsejéig rendszeresítve vagy betöltve voltak, és azokat nem tekintené rendszeresített állásoknak, amelyek 1905. év óta 1908-ig betöltve nem voltak (törv. 2. §.) akkor a minisztérium nézete szerint sokkal kevesebbet kapnánk, mint azt a 20,000 koronát, amelyet a kormány részünkre ezen a címen már az 1909. évi költségvetésbe beállított, és amelyet mint általányt most is megadni hajlandó. Kérvényünk még a miniszter által elintézve nincs. Az ügyosztály előterjesztését diskreció- ból nem közölhetjük. Annyit azonban mondhatunk: valószínű, hogy végleges elintézés most sem lesz, mert mi többet kérünk, mint amit a miniszter a fentiek szerint adhatni vél, és mert a miniszter kérvényünk elutasítása által minket brüszkirozni nem akar. Ha az egyetemes felügyelő nem akarja magára venni azt a felelősséget, hogy a miniszterrel rövid úton egy mérsékelt általányban megegyezik (adnak a 20,000 koronán felül még valamit) akkor megint az év végére marad a rendezés és az egyetemes gyűlés mégis kénytelen lesz a 20,000 koronával beérni. Félő, hogy akkor az 1910. évre már kilátásba helyezett 20,(XX) korona iránti igényünk is elvész, mert az állami költségvetésben felvett összegek többé nem folyósíthatok, ha a következő év március hó 31-ik napjáig nem folyo- síttatnak. Szándékosan foglalkoztunk behatóan a se- gédlelkészi kongrua kérdésével, mert annak egyes fázisai és egész lebonyolítása flagráns tanúságot tesznek arról, mennyire szükséges a mi egyházi közigazgatásunk reformja. Ilyen ügyekben, ahol a késedelem hátránnyal jár, feltétlenül nagyobb hatalmat kell adni a végrehajtó elnökségnek és nem szabad várni a hónapok múlva tartandó közgyűlésre. Egyébként bizonyos, hogy a közgyűlés e nélkül is ily esetekben csak elismeréssel lesz az elnökség iránt, ha határozatát be nem várva önállóan intézkedik. (Folytatjuk.) A protestáns orsz. árvaegylet és árvaház köréből. A protestáns orsz. árvaegylet választmánya ebben az évben február 3-án tartotta első ülését a protestáns orsz. árvaház üléstermében Kovácsy Sándor egyesületi elnök vezetésével. Résztvettek azon : Beliczay Béla, bilkei Papp István, dr. Csengey Gyula, pálóci Horváth Zoltán dr., Kaezián János, Raffay Sándor, Szilassy Aladár, Szöts Farkas választmányi tagok és Brocskó Lajos intézeti igazgató. A jegyzőkönyvet pálóci Horváth Zoltán dr. az egyesület titkár-ügyésze írta. Felolvastatván a múltkori ülés jegyzőkönyve, elnök indítványára a választmány elhatározta, hogy a budai részen 1895-ben vett 5501 négyzetölnyi telkét nem parcelláztatja mindaddig, míg a főváros az általa ennek a teleknek tájékán tervezett új útvonal kihasítására nézve meg nem állapodott. Elnök örömmel jelenti, hogy a közel múltban is jelentékeny pénzösszeget juttatott a nemes emberbaráti szeretet az egyesületnek, ami nemcsak anyagi hanem erkölcsi szempontból is nagybecsű értéket képvisel, mert azokban a nagylelkű adományokban a szónál ékesebben megnyilatkozik az elismerés az árvaegyesületnek bizalmat keltő példás munkássága és árvaháza áldásos nevelési eredménye iránt. Fejedelmi adományként szerepel Laky Adolf 80,000 koronás alapítványa, kinek olajfestésil arcképét — emlékezet és hála okából — az árvaház ülésterme számára a választmány elkészítteti valamely neves festővel. Továbbá Elek Pál. feleségének szül. Garay Aranka nevére, 8000 koronát alapitványozott; Takács Lajosné Kémczi Eszter Mezőtúron 6000 koronát hagyott az egyletnek. A Pique Dame-társaság nevében Kéler Napoleon 1200 koronát adott azzal a kikötéssel, hogy annak évi kamata két- két jó magaviseletü és a tanulásban jó előmeneteld lány- és fiúnövendéknek jutalmul kiosztassék. Ez a visztező társaság 1885 ben alakult azzal a céllal, hogy a játéknyereséget emberbaráti intézmények támogatására fordítja. A társaság 13 év alatt 8000 koronát adott a játékból a protestáns orsz. árvaegyletnek alapítványként, hogy annak kamataiból egy általa kijelölt árvagyermek eltartassék. 1898 óta 3 árva részesedett az alapítvány áldásában, egy közülök az ipari pályára lépett, egy leány elvégezte a női kereskedelmi szaktan- folyamot és azonnal állást kapott irodában, most pedig egy gimnáziumba járó és jeles tanulási előmenetelt tanúsító növendék tölti be ezt az alapítványi helyet Ugyancsak a Pique Dame-társaság részben Kéler Terézia hozzájárulásával, hogy lehetővé tegye egy általa felkarolt árvagyermeknek az árvaházba való bejuthatá- sát, megfizette az évi tartásért járó 600 korona dijat, amit szintén köszönettel vett tudomásul a választmány. Alapítványokat, illetve hagyományokat kapott az egyesület még a következőktől: a kistétényi Walther Ágoston családjától 1000 koronát, hogy annak jövedelméből
