Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-23 / 52. szám

14. oldal. Evangélikás Lap. 52. sz. 1911. december 23. történni. A közgyűlést istentisztelet előzi meg reg­gel 9 órakor a Deák téri templomban. Az ünnepély fényét a testvéregyház küldöttségeinek résztvéte is emelni fogja. Protestánsok dotációja. A vallás- és közoktatás- ügyi tárca köliségvetésének tárgyalása a kepviselő- házban nyugodtan folyt le. A munkapárti képviselők időkímélés okából elállottak a szótól, ami elég baj, mert bizony ott sok mondani való van. Az ellenzék részéről Sághy Gyula sürgette a katholikus autonó­miával kapcsolatban a protestánsok dotációját és miután ezt Tisza István is emlegette a munkapárti értekezlet n és a miniszter is helyesli az eszmét, alighanem ez lesz a 48 : XX. tcz. megoldása, hogy majd kapunk egy tőkét, amelynek kamatai távolról sem fognak kitenni annyit, mint a jelenlegi állam­segély, de mi egyszerre — gazdagok leszünk, — a katholikusok pedig az autonómiával kapcsolatban megkapják az alapokat. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium. A kor­mány tervbe veszi a felekezeti felsőbb leányiskolái tanerők fizetésének, az állami felsőbb leányiskolái tanerők fizetésének megfelelően, emelését. A módo­zatokat, amelyek szerint a fizetés emelését eszkö­zölni fogja, 143000/1911. sz. rendeletében állapítja meg. Ev. egyházunknak nem sok haszna lesz ebből, mert csak egyetlenegy ily intézete van és abban is csak két férfi tanerő és ezeknek is több a fizetése, mint akárhány lelkésznek. Szóval — nem annyira ezek, mint a kath. felsőbb leányiskolái tanerők fize­tésemelésére van megint pénz. Az új kardinálisok és a veto-jog. A mostani konzisztorium abban különbözött az összes megelőző konzisztoriumoktól, hogy most olvasták fel először az új kardinálisok előtt X. Piusnak egyes uralko­dóknak a pápaválasztásnál gyakorolt veto-ja eltör­lésére vonatkozó konstitutióját, mire az új bíborosok le is tették az esküt, amely így hangzik: „Soha semmi körülmények közt és semmi szín alatt el nem fogadjuk semmiféle világi hatalmasság­nak a veto-ját, még ha az pusztán csak óhaj for­májában nyilvánulna is meg és akár az egész bibo- rosi testülethez, akár csak annak egyes tagjaihoz intéztetik szóban vagy írásban, közvetve vagy köz­vetlenül és mások útján, akár a konklávé előtt, akár annak tartama alatt; és sohasem nyújtunk segédkezet és nem mozdítunk elő semmiféle közbe­lépést vagy közbenjárást, vagy bármi más eszközt, amellyel bármiféle rendű és rangú világi hatalmas­ságok a pápaválasztásba beavatkozni akarnak. Úgy segéljen engem Isten és az ő szent Evangéliuma!“ Érdekes, hogy a konstitutió ellen egyik érde­kelt hatalmasság sem emelt semmiféle kifogást. A büntetések közt, amelyek az esküt megszegő kardi­nálisokat sújtanák, van az excommunicatio latae sententiae. (Egyházi Közlöny.) Reverzális statisztika. A magyar királyi köz­ponti statisztikai hivatal havi közleményei szerint a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél folyó évi julius havában (levonva a nyereség-veszte­séget) az evangélikus egyház vesztesége 33, refor­mátusé 3 ; augusztus havában az evangélikus egyház vesztesége 14, reformátusé 22; szeptember havaban az evangélikus egyház vesztesége 25, reformátusé 13. A nyereség, mint rendesen, ezáltal is legnagyobb részben a róm. kath. egyházé. (Homola.) A motu proprio érvényessége Poroszországban. A római Curia az ő motu proprioival egy kudarcot vall a másik után. Nagy fennen hirdette, hogy papot bíróság elé idézni nem szabad a püspök engedelme nélkül és kiközösítést mondott ki az ellen vétőkre. Hirdette azt is, hogy ez a rendelkezés mindenütt érvényes, még abban az esetben is, ha ellenkező szerződések vagy megállapodások mást mondanak. És ime, a porosz követ, Mühlberg úr, a múlt héten benyit a Vatikánba és azt az egyszerű kérdést teszi fel: vájjon érvényes-e ez a rendelet Poroszország­ban is? Nagy ijedtség a monsignorek között és a pápa siet kijelenteni, hogy persze ott nem érvényes. Vájjon, ha a többi követek és különösen a mi köve­tünk ugyanazt a kérdést intéznék a Vatikánhoz, saját országaikat illetőleg, szintén megijedne-e a Vatikán ? A Luther-Társaság igazgatótanácsa december hó 13 án tartott ülésén Majba Vilmos főtitkár javasla­tára tervbe vette, hogy az összes evangélikus nép­iskolák ifjúsági könyvtárai részére, az állami könyv­tári típusok mintájára, protestáns szellemű könytári típusokat állít fel. Azokat öt évi törlesztési hitelre óhajtja szállítani az egyes gyülekezeteknek, csak azt köti ki, hogy a gyülekezet a törvény által biz­tosított könyvtárak felállítására szánt beíratási díjat egészben vagy részben a fenti célra lekösse. E vég­ből egy ily irányú felhívást küld szét e napokban a Luther-Társaság elnöksége. Mindaddig kéri az elnökség az igen tisztelt lelkész urakat, hogy gyüle­kezeteit semmiféle hasoncélú vállalatnál le ne kös­sék s várják be a Luther-Társaság felhívását. A társaság ezzel kettős célt akar szolgálni. Egy­felől protestáns szellemű termékekkel akarja el­látni ifúsági könytárainkat, másfelől a befolyó tiszta hasznot a protestáns irodalom fejlesztésére akarja fordítani. A kiadandó lapra vonatkozólag az igazgató- tanács elfogadta a sajtóbizottság azon javaslatát, hogy a „Harangszó“ című lapja, mint a társaság népies lapja, jelenjék meg 3500 korona évi szub­vencióval. A művelt közönség számára kiadandó havi folyóiratra vonatkozó sajtóbizottsági javaslat feletti határozathozatalra, mely javaslat szerint a társaság a kiadványokra szánt 9350 koronából 6500 koronát a jelzett folyóirat költségeinek a fedezésére fordítson s csak a fen maradt összeget kiadványokra, elvi nagyfontosságánál fogva az igazgatótanács magát illetékesnek nem tartja. Evégből egy január 17-én d. u. 5 órakor tartandó rendkívüli közgyűlés elé ter­jeszti a kérdést. A folyóirat szerkesztését a Luther- Társaságnál most megindítandó tankönyvvállalat és ifjúsági könyvtárvállalattal járó sok munka miatt Majba főtitkár nem vállalta s az igazgatótanács ez­iránt is előterjesztést fog tenni a közgyűlésnek. A tankönyvvállalatra vonatkozó határozat végrehajtá­sát is elrendelték. Templomszentelés. 1911 dec. 18. napja határkő az újpesti egyház történetében. A létért, fenmaradá- sért folytatott szívós küzdelem győzedelmes befeje­zésének emléke fűződik ehhez a naphoz. Egy szép templom, egy vallásos jellegű összejövetelek színhe­lyéül szolgáló tanácsterem, egy 7 szobás, modern kényelemmel berendezett lelkészlakás a bizonysága, hogy az újpesti viszontagságos sorsú egyház immár

Next

/
Oldalképek
Tartalom