Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-04 / 6. szám
1911. február 4. 4. oldal Evangélikus Lap. 6 sz. felett korlátozza és mert annak 35. §-a a vallás- egyenlőségi elv ellen vét, revízió alá venni? Felelet: Nem. mert az 1907 évi XXVII. t-c.-et és annak 35. §-át nem szabad felekezeti, hanem a nemzetiségekre figyelemmel, országos nemzeti szempontból megítélni. 8 kérdés: Alapös-e a protestánsok azon panasza, hogy az előbbi kormány az állami tanintézeteknél a tanárok és tanítók kinevezésénél a protestáns vallásuakat feltűnően mellőzte és intézkedett-e Nagyméltóságod az iránt, hogy e tekintetben a felterjesztések részrehajlatlanul történjenek? Féléét: Idevonatkozólag konkrét panaszok hozzám eddig nem érkeztek, hogy a múltban a tanügyi személyzet kinevezésénél a protestánsok szándékosan mellöztettek volna, arról tudomásom nincs. Tudtommal és hozzájárulásommal ilyen szándékos és oknélküli mellőzés nem történhetik. Egyetemes gyűlésünk. II. Az elnöki megnyitó beszéd. (Sz—o.) Egyetemes felügyelőnk megnyitóbeszéde mindig egy kis remekmű. A gondolatok mélysége, az ideális felfogás és a formai imide, hol amoda küldhetnénk. Nagyságod és pedig néha néha Kövibe iű, ’s Nagyságodnak és zoigalni kellene, az minth az első zolgalt zegény. Thowabbá, halljuk, hogy nem pacificus az iambor Nem ide való tehát, holot ez az Fraternitas nec recipit, nec tolerat, quas spr... pads et concordia ornatos non aminad- vertit. Ez is pedigh suspedusnac tészi minalunc az iambort, hogy ennyi időtől fogva az mint hallyuk, hat eztendötol fogva sehol helt nem kaphat, és az hol data occasione lakik is, ot sem viseli magat úgy az mint kellene; Iakoffy Uram informálhatna erről Ngodat. Hogyha promotióra méltonac Ítélnék az Briznayak, hizd patríciusok, maguk is recipialhattak volna, holot egy- nehányzor recipiendi ipsius habuerunt facultatem ; De mivel nem czelekették, qu... fronec’, quaeso obtrude... laborant aliis, in quid ipsis non videtur? Nag—d eleitől fogva az mi szegény Fraternitá- sunknac kegyelmes defensora es Patronusa volt, hízük hogy most is azon kegyelmességgel lészen mihozzank, es alázatos Könyörgésünket nem hagya hiába. Találunk mi it Közöttünk is Kövibe való Prédikátort a ky Nagd- nak is haznossan zolgalhat Az Ur Isten éltesse Nagdat magának és az eő Ecclesiayanak, es ez áltál minekünk is, sok esztendőkig való patrocinallasunkra. Datum Alnoviae 1 Nov. 1623. Illustris. Spti ac. M. D. V Clientes. á Precib. devotis Georg Fabric, ibidem Pastor et Senior, cum consensu Dn. Consenioris et totius Fraternitatis. tökély vetélkednek benne, úgy hogy nem tudjuk az egyik vagy másik szépségét csodáljuk-e inkább. Legértékesebb benne az eszmék klasszi- citása. Nem üres frázisokat hallunk itt, hanem átélt gondolatokat, melyeknek, ha azokat helyesen alkalmazzuk a gyakorlatban, az élet minden viszonyaiban hasznát vesszük. Egyetlen egyszer nem talált tetszésre az ő megnyitóbeszéde, mert talán nem volt eléggé protestáns, de ezt a beszédet már megbocsátottuk neki. Múlt évi egyetemes gyűlésünket igen rövid, de oly tartalmas beszéddel nyitotta meg, hogy azt márványlapokra érdemes bevésni. Olvasóink a beszédet ugyan a jegyzőkönyvben olvashatják, de miután sokan nem olvassák a jegyzőkönyvet, azt hisszük szívesen veszik, ha ezen beszéd néhány markáns mondatát ideiktatjuk: „Az ember rendeltetése, az igazság keresése és a tökéletesedésre való törekvés. Mindenkit, aki elfogulatlanul vizsgálódik, magába szállva elmélkedik, rendeltetésének fölismerésére késztet saját lelkiismeretének sugallata. És az ember ezen rendeltetésének fölismerésére késztet a történelem tannsága is. De az emberiség fejlődésének története azt is tanúsítja, hogy az út és a mód az igazság keresésében és a tökéletesedésre való törekvésben különböző volt, sőt egy és ugyanazon korszakban is különböző időkben, különböző utakon és különfélekép keresték az igazságot és tökéletességet. Ez adja meg a különbségeket a társadalmi élet előirányzataiban és törekvéseiben, ez az oka valláserkölcsi téren a különféle felekezeteknek. Ámbár egy a fény: ugyanazon forrásból ugyanazon kútfőből eredő fénynek a fény által érintett tárgyak szerint különbözők a sugártörései. A keresés fogalmában rejlik, hogy amit keresünk, azt nem bírjuk, amire törekszünk azt még nem értük el. Sem az igazság, sem a tökéletesség nem birtokunk, de mind a kettő előttünk áll mint eszményi cél. Kétségtelen, hogy a keresést megkönnyíti, ha arra többen egymást kölcsönösen támogatva vállalkoznak. Kölcsönös támogatással való keresése az igazságnak tanácskozásra vezet, ez adja meg a tanácskozó testületek alakulására a jogosultságot, a bölcseleti alapot, sőt szükségszerűségét. A tanácskozó testületek körében pedig annak a tudata, hogy ámbár mindnyájan keressük az igazságot, de egyikünk sem bírja azt teljesen, szükségképpen kölcsönös méltányosságra és türelemre kell hogy késztessen. Éreznünk kell, hogy ámbár a cél egy, de az utak és módok annak megközelítésére különbözők lehetnek. Nem szabad megfeledkeznünk emberi gyarlóságunkról és éreznünk kell, milyen nehéz az eszményi tökéletességnek megközelítése. Tiszteletben kell tartanunk mások törekvéseit, akik talán más utón törekszenek ugyanazon cél felé. A teljes tökéletesség csak az Istenség eszméjében rejlik!“ Milyen keresztyén és egyszersmind milyen protestáns beszéd! Legyetek egymás iránt türelemmel, mert gyarló emberek vagytok. A türelmetlenségnek milyen határozott elitélése! Ne képzelje senki, hogy a bölcsességet kanállal
