Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-02 / 49. szám
10. oldal Evangélikus Lap 49 sz. 1911. december 2. látva kedvünk s bátorságunk volna a tökéletes pusztulás próféciáját a katholicizmus büszke palotájára alkalmazni, hanem azért, mert számunkra ebből az alkotásból csakugyan nem maradt kő kövön. Van ugyan a protestáns egyháznak is egy olyan pártja, mely a maga rövidlátásában a katholicizmus szövetségeséül képes elszegődni, de az igazi protestantizmus, a protestantizmus mint vallás, erről nem tud semmit. A mi vallásunk abból áll, hogy „a lélek mindeneket megvizsgál, még az Istennek mélységeit is“ s abból, „hogy a keresztyén ember hitében szabad, 8 senkinek nincsen alávetve, szeretete által azonban mindeneknek szolgája!“ . . . Mi itt élhetünk a kultúrvilágban s vallásunknak egyetlen instanciája se tépheti ki keblünkből a tudomány s az igazság szeretetét gyökerestől. A reformáció visszaadta nekünk a világot, az emberhez méltó életet, a tudományt, a folytonos isteni kinyilatkoztatásban, az emberiség haladásában való hitet. Hogy mi a világb n önmagunknak s az Istennek élhetünk, lelkiismeretünk nyugalmának veszélyeztetése, vallásunk olveinek megtagadása nélkül — ez választja el a mi vallásunkat a katholicizmustól s ez adja meg neki örök értékét. Sz. L. Lehet-e az egyházi adót visszamenőleg kivetni ? — Jogi vélemény. — A tési evang. lelkész a következő kérdéssel fordult hozzánk : „Az egyházközségünkhöz tartozó közeli szórvány evang. vallású birtokosa, gróf W. A. H., ezideig egyházközségünk részéről megadóztatva nem volt, habár tankötelesei iskolánkba jártak s a szórványbeli hívek a lelkész szolgálatát is igénybe vették. Megadóztatható-e a nevezett gróf visszamenőleg ? (hány évre és mily összeggel?) A szórványban ő maga nem tartózkodik, csak birtoka van ott; németországi; de egy más ev. egyházközségben (Bakonycsernye) is fizet egyházi adót a birtoka után. Nevezett gróftól egyházközségünk ez évben kérte a múlt évi (ez évben kivetett) 200 kor. s az ez évi 200 koronát. Jogos-e a múlt évre való kivetés (ez évben), esetleg több évre visszamenőleg is lehet-e követelni? A szórványbeli birtok egy. áll. adója 2600 kor. A birtok más vallásának adatott el s 1912. évi január 1-én átveszi azt új birtokosa. — Átadható-e a 400 kor. (esetleg több) a bíróságnak behajtás végett ?“ Miután egyházi alkotmányunk sehol sem írja elő, hogy az E. A. 254. §-a szerint kivethető adót, abban az évben lehet csak kivetni, amelyre nézve az adókötelezettség fennáll s miután az adófizetési kötelezettség nem a kivetés tényén, hanem az ingatlan birtoklásán és a törvényen alapszik é3 a kivetés csak megállapítása és nem alapja az adófizetési kötelezettségnek s miután általános jogi elvek szerint valamely jognak nem gyakorlása csak az elévülés esetén szünteti meg magát a jogot, elévülésnek pedig csak abban az esetben van helye, ha azt tételes törvény megállapítja, olyan elévülést pedig, amilyet a törvény a közadók kivetésére nézve megállapít, a mi egyházi alkotmányunk nem ismer: az a nézetünk, hogy az egyházi adó visszamenőleg is megállapítható, még pedig, elévülési idő hiányában, bármily hosszú időre. Ez a quid iurisra a felelet. Más kérdés a quid consilii? Nem látszik célszerűnek az egyházi adók kivetésénél és behajtásánál szem előtt tévesztoni azt, hogy az ily elkésett — és talán a kivető egyház hibájából olkésoit — kivetés mindig rossz vért szül. Az opportunitás tehát azt javasolja, hogy ennek a jognak gyakorlásánál egyházunk inkább a méltányosságra legyen tekintettel. . HÍREK. A protestáns közös bizottság november hó 24-én délután 4 órakor a Deáktóri evam;. iskolaépület dísztermében ülést tartott. Az ülést Baltik Frigyes egyházi elnök nyitotta meg és felkérte a bizottságot, hogy az elhunyt báró Bánffy Dezső helyébe elnököt válasszon. Miután Báró Prónay Dezső az elhunyt elnök érdemeiről meleg szavakban megemlékezett, elnökül megválasztották gróf Degenfeld József főgondnokot. Ezután Sztehlo Kornél adta elő az elintézésre váró ügyeket. Áttéíettek a reform, egyetemes Convent részéről a lelkészi kongrua felemelése és korpótlék létesítése, az 1848 XX törve, végrehajtásának sürgetése, és a katholikus alapoknak a katholikus autonómiával tervezett kiadása tárgyában tett indítványok, továbbá az ág. evang. egyetemes gyűlésnek a lelkészi fizetések rendezése tárgyában hozott határozata a küldöttség indítványával, a protestáns közös bizottság sürgetése a miniszterrel az 1848. XX. törvénycikk végrehajtása tárgyában tartandó tárgyalás iránt és egyes intézményeink állami segélyezése iránti ügyek. Gróf Tisza István indítványára elhatároztatott, hogy a minisztérium még a vallásügyi költségvetés tárgyalása előtt küldöttségileg felkéressék, hogy a lelkészek fizetésének 2400 koronára való felemeléséről, első sorban azonban a korpótlék megadásáról már most gondoskodjék esetleg egy nagyobb összeget bocsásson az egyházak rendelkezésére, a melyből ezen szükségletek kielégíthetők lennének. A küldöttség azon 9 tagú albizottságból fog állani, amely az 1848. XX. törvénycikk értelmében való tárgyalásra már régebben kiküldetett. A ref. egyház egyetemes Conventjétől a katholikus alapok tárgyában tett azon indítvány, hogy az
