Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-04 / 6. szám
2. oldal. Evangélikus Lap. 6. sz. 1911. február 4 2. kérdés: Szándékozik-e Excellenciád a két protestáns egyház közös bizottságának azon kiküldötteivel, akiket már Excellenciád elődjének bejelentettek, az 1848. évi XX. törvénycikk mikénti végrehajtása tárgyában közel időben tárgyalni és véleményüket a hozandó törvényjavaslatra nézve meghallgatni? Felelet; Igen, még a folyó év folyamán fogom a kiküldött bizottság véleményét kérni. 3. kérdés: Miután a protestáns egyházak közös bizottsága ezen tárgyalást már 1910. évi április havában tett felterjesztésében megsürgette és erre választ ezideig nem kapott, úgy értendő-e ezen hallgatás, hogy a kormány az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását tárgyazó törvény megalkotásával ez idő szerint foglalkozni egyáltalában nem akar? Felelet: Az 1910 évi április havában érkezett beadvány válasz nélkül maradása nem azt jelenti, hogy nem akarok foglalkozni az üggyel. 4. kérdés: Tekintettel arra, hogy az 1791. évi XXVI. törvénycikkben kimondott azon elv dacára, hogy a protestánsok a katholikus lelkésznek sem stólát, sem párbért fizetni nem kötelesek, ilyen és ezekhez hasonló szolgáltatások régi gyakorlat és dologi teher címén még mindig követeltetnek a protestáns hívektől és a közigazgatási hatóságok és bíróságok is sok esetben ezen kötelezettségeket megállapítják, nem tartja-e Excellenciád szükségesnek ezen az 1848. évi XX. törvénycikk által kimondott egyenlőségi és viszonossági elvbe ütköző sérelmek megszüntetéséről törvényhozási úton haladéktalanul gondoskodni ? Feledet: Arról, hogy a protestánsok katholikus lelkészeknek stólát fizetnek, nincs tudomásom Amennyiben ilyen konkrét esetek merültek volna fel, kérem azoknak haladéktalan előterjesztését megvizsgálás és esetleges orvoslás céljából. A dologi teher címén protestánsokon követelt párbért illetőleg megjegyzem, hogy már is van intézkedés téve, hogy ily címen protestánsokkal szemben követelések ne támasztassanak. Ha ennek ellenére volnának konkrét panaszok, kérem azok közléséi. 5. kérdés: Van-e tudomása Excellenciád- nak arról, hogy róm. kath. plébánosok és kántorok körülbelül 100 községben tényleg beszednek a protestáns lakosoktól párbért és ehhez hasonló egyházi járandóságokat és ebben a köz- igazgatási hatóságok és bíróságok segédkeznek nekik? (Az adatokkal szolgálhatok.) Felelet: Arról van tudomásom, hogy oly esetekben, amikor a politikai község rég időtől fogva s szerződés alapján katholikus egyházi TÁRCA. Magyar evang. egyháztörténet! emlékek a XVII. századból. tótajkú lelkészekből állott, azzal érvel Lucius ellen, hogy az magyarul nem tud, a köviek pedig nem akarnak tót papot és a fraternitásnak is szüksége van magyarul tudó lelkészre. Akkor persze nemzetiségi kérdés hazánkban még nem létezett. Széchy György külömben nem tágított és 1624-ben megválasztatta Luciust Kövibe papnak. (Sz—o) A szövegei, mely nyelv- és irodalomtörténeti beccsel is bír, a gömörmegyei evangélikus egyházmegyének a csetneki evang. templom sekrestyéjében őrzött Prothocollum Peczelianum című jegyzőkönyvéből vettük A Prothocollum egy disznóbőrbe foglalt vastag kötetbe van befoglalva. Elnevezése Peczel nevű dobsinai lelkésztől ered, ki a kötetet mint a frater- nitas nótáriusa megkezdte. Az alább közölt okmányok Széchy György, Rima- szécs, Baloghvár, Murány, Lipcse és Felső-Lindva hatalmas ura, és a gömörmegyei evang. fraternitás közt', levelezést tartalmazzák, abból az alkalomból, hogy Széchy György a kövi evangélikus egyháznak megparancsolta, hogy lelkészül Lucius János breznóbányai káplánt válassza meg. A közölt eset mutatja, hogy az evang. egyház autonómiája abban a korban a hatalmas főurakkal szemben nem érvényesülhetett, és a mennyire elősegítette a protestantizmus terjedését a főurak nagy részének a protestáns vallásra való áttérése, annyira veszélyeztette és bizonytalanná tette később a főurak katholizálása egyházunkat Érdekes a közleményben az is, hogy a gömörmegyei fraternitás, mely nagyobbrészt Széchy György levele a köví egyházhoz : — Proth. Peczelianum 19. lap. — Litterae llluslrissimi Comitis Domini Georgii Zechy, ad Parochianos Kövienses data nomine Reverendi Johan. Lucii in Parochiam eorum vocandi. Közönethünc után, Thy Kövij birak es Polgárok feyenkinth akarank értéstekre adni; Mivelhogy mostan az ot való Parochia vacal, es Praedikator nélkül züköl- ködtek es mivel minekünc ugian az Brezno-banyai Varos, mind thudomsnyaban, mind külső magavise- leseben commendalta ez lewelünk meghado Lucius Jánost, ki annakelőte Breznobányaij Kaplany volt, az oda való Praedicatorságra. Annakokaért intünk benneteket, seőt hadjuk s paranczollyuk is, hogy az megh- nevezet Lucius Jánost mindjárast annak rendi és mogia zerint, Vocatoria leveleteckel meghtalalvan, az ot való Parochiaba befogadjátok. Valaminek annak előte ígaszag zerint jutalma zolgalt3tot, az előbbi Praedika- toroknac. Azért czelekedjetec es meg becsüllyétek, az mint illik. Ez intésünknec es paranczolatunknac enge-
