Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-21 / 43. szám
8. oldal Evangélikus Lap 43. sz. 1911. október 21. csudáról“ s Rade „a vallási csudáról“, ami azt igazolja, hogy a csuda fogalom fölött még ma sem térhetünk napirendre, s a reá vonatkozó akták még máig sincsenek lezárva. Szerzőnk szerint a régi orthodox csudafogalom az Istennek közvetlen belenyúlásáról a világ s a természeti élet folyásába elejtendő. Semmi sincs a világban az Istentől elhagyatva. Minden népnél és időben szólt hozzánk az Isten szava s hat reánk az ő nevelő munkássága. Személyes akarata nemcsak az erkölcsi, hanem a természeti világban is megnyilatkozik az emberiség nevelése céljából. Személyes sze- retetakaratát vagy büntető igazságosságát a természeti törvények is szolgálják. E törvények az ő akaratának engedelmes eszközei, tehát erkölcsi célokat szolgálnak. A csuda nem a természeti törvény vegy a causális összefüggés megszüntetése, hanem az élő és gondviselő Istenben osztott hit folyamánya, amelynek jelenségeiben az ő mindenhatósága és bölcsessége szól hozzánk. Ha az Isten mindenható, úgy csudát tehet, s ez a csuda Istennek ama megnyilatkozása, amelyben magát feltárja és megismerhetővé teszi az istenhit erősítésére és az emberi nem nevelése céljából. Nem szabad tehát fétiseket csinálnunk a természeti erőkből és törvényekből, — mondja találóan Eucken, a nagy német theista bölcselő. Széles e világ épolyan talány előttünk, mint maga a természet. S aztán nagy a különbség a vallás és a tudományos világismeret vagy felfogás között. Minden létnek alapja, forrása, értelme és célja az Isten akarata. Az Isten kegyelme nélkül mi sem állhat fönn. Ebben van a világnak is magasabb célja és értelme benn foglalva. A csudában mint Isten kijelentésében vetett hit minden valódi vallásosság alapja. A világi életben is hat és működik az isten, ez minden vallásos hit épségének nélkülözhetlen feltétele. Mint Isten és ember közötti kölcsönös egymásra hatás a csuda nem más, mint a világnak és az emberiségnek sub specie aetermitatis való felfogása és értelmezése. Az ő élő hatását a természetre és az embervilágra igazolja a csuda vallásos fogalma, amelynek végső célja az istenországának a földön való megvalósulása. Isten Örök causalitásában van a csuda lehetősége s az üdv történetében és valósításának annak szükséges valódisága.*) Az Istenben szabadság és szükségesség azonos, tehát csudatevő hatalma nem a fennálló természeti rend megszüntetése, hanem betetőzése. Isten nemcsak teremtő, hanem fentartó s így gondviselő Isten, akinek csudatevése az ő mindenhatóságának és bölcsességének egy-egy újabb megnyilatkozása a természeti s az erkölcsi világban. A csuda tehát nem fizikai, vagy metafizikai, hanem kizárólag vallási fogalom s igy az élő keresztyén istenfogalomtól elválaszthatatlan vallási gondolat. A kit e kérdés úgy tárgyi, mint irodalmi olda*) Szerintijük nem az kérdéses, tehet-e az Isten csodát, hanem azt. hogy tesz-e csodát, vagyis a természet törvényeivel ellenkező dolgot. Ezeket a törvényeket az Isten maga állapította meg, miért azt ő tudja, bizonyosan nem szeszélyből és még kevésbé tehető fel, hogy azoktól néha-néha azért térne el, hogy az embert a benne való hitben megerősítse Szüksége van neki erre ? Már igaz, sehogy sem tudunk az Isten lényének antropomorf felfogásából kigabalyodni. (Szerk.) Iáról közelebbről is érdekel, az olvassa el Szeberg R. „Wunder“ c. cikkét Herzog Reálenciklopaediája ■21. köt. 558—567. 1. Dr. Szlávik Mátyás. HÍREK. A locsmándi új szeretetház ünnepélyes felavatása f. évi október 8-án folyt le a gyülekezet tagjainak és számos idegen vendégnek részvétele mellett. Délelőtt 972 órakor a templomban gyülekezett össze a nagy sokaság, ahonnan a rövid bevezető istentisztelet után, harangzúgás mellett, hosszú menetben az új szeretetházba vonult, melynek tágas udvarában elhelyezkedett. Itt egy közének elhangzása után a helyi lelkész imádkozott és a hajadon egylet Geroek- nak „Bethánia“ című szép énekét adta elő (az új ház neve „Bethánia“), mire Brunner János esperes úr lépett a rögtönzött kis oltár elé és magas szár- nyalasú, gyönyörű és a hallgatóságot mélyen megható avatóbeszédét tartotta, melyet szép imával végzett. Ismét felhangzott a hajadon egylet „Die Sach ist dein Herr Jesu’ Christ“ kezdetű szép éneke, mire Jány Ferenc egyházi elnök és Löw Fülöp helyi lelkész rövid záróbeszédeket tartottak. Utóbbi különösen megemlékezett az intézet nagy jóltevőiről, nevezetesen egy Heimler János nevű egyháztagról, ki nyol- cadtelkes gazda létére 8000 koronát érő házhelyet, házikójával együtt ingyen engedett a gyülekezetnek az új épület céljaira, továbbá Jány Ferenc egyházfelügyelőről, ki összesen 1350 koronával járult az építési költségek fedezéséhez, néhai Pacher János és unokája Pacher Gyuláról, kik összesen 726 koronát adtak s más számosakról, kik a szép cél elérésében segítették a gyülekezetei Közének fejezte be a gyönyörű ünnepélyt, melynek végeztével a hajadonok még 168'5J korona ösz- szegű offertoriumoi gyűjtöttek az építési költségek fedezésére. Ők látták el az ünnepélyt megelőző napon az egész épületet gyönyörű virágdísszel is. Délután 2 órakor az új házban az esperes és számos más vendég jelenlétében még a kisdedóvó vizsgája folyt le, mely kitünően sikerült. A kedves apróságok énekeltek, szavaltak, játszottak és az előkelőbb vendégeknek szép virágcsokrokkal is kedveskedtek. Az esperes, helyi lelkész és a felügyelő beszédei bezárták ezt a kedves utóünnepélyt is. Az új házban, mély szépen, praktikusan és amellett aránylag igen olcsón a múlt nyáron, egész csendben, minden kére- getési akció meginditása nélkül felépült, most egyik dísze az egész községnek. Magában foglal egy tágas óvodatermet, 2 árvaszobát, egy aggastyánszobát (elhagyatott öregek számára) és mint az egésznek középpontját, egy diakonissza lakást, a mellékhelyiségekkel együtt összesen 12 helyiséget. Az építési költségek összesen 8500 koronát tettek ki, ami tekintetbe véve, hogy a menyezetek vasgerendák és tégla- boltozattal .vannak megszerkesztve, valóságos Isten csodája. Persze, a sok kézi- és igásmunkát az egyháztagok ingyen végezték. . A locsmándi Bethánia szeretetház középpontja • óhajt lenjii a gyülekezeti belmissziói . munkának és ki akarja egészíteni a templom és az iskola munkáját. Míg emezekben az elméleti keresztyénséget hir
