Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-30 / 40. szám

1911. szeptember 30. Evangélikus Lap. 40. sz. 3. oldal mek), az írással és a hitvallással könnyebben kerül összeütközésbe, mint az a jámbor pap, aki jól elvégzett iskolai tanulmányai befejezése után beül a parochiájába és többet törődik a méhészettel és a politikával, mint a jelenkor vallási válságával. A papnak csak teljesen el kell posványodnia, akkor biztos, hogy nem ke­veredik eretnekségi perbe. Az írás és a hitvallások vallási értékesí­tése kizárja az azokra való köteleztetést. Mert ez kritika nélkül nem lehetséges; és .én alá nem vethetem magam oly szabálynak, melyet meg nem bírálhatok. A kritika pedig nemcsak tudományos, hanem vallásos feladat is. Avagy vallásilag közömbös az, hogy Izrael prófétái, Pál apostol, sőt maga Jézus vallási dolgokban nyilván tévedtek? Hogy az u. n. Apostolikum­ban őskeresztyén hit mellett őskercsztyén ba­bona is le van fektetve? A papokat tehát arra kell kötelezni, hogy az írást és a hitvallást vallásilag értékesítsék és ezért nem kell őket az írásra és a hitval­lásra kötelezni. Talán elég abból ennyi! Hogy Schrcmpfet aki ilyeneket tanít, papi hivatalától megfosztot­ták azt természetesnek találjuk. Hogy eszméi­ben sok az igazság, azt nem lehet tagadni, csakhogy azok megvalósításához az kellene, hogy minden evangélikus pap maga legyen a Jézus Krisztus. napjait.*) Ezt azért tartottam kiemelendőnek, mert legújabban némely szabadgondolkozók között, akiknek a Buddha vallás Istennélküliségo tetszik, divatba jut a Buddhizmust mint a vallások tökélyét emlegetni. Csak az bámulatos, hogy ez a vallás, mely oly kevés jutalmat biztosít az élet után az igazaknak és a hősöknek, oly önzetlen hazaszeretetet és oly halál­megvetést tud ébreszteni, mint amilyet a japániaknál tapasztalunk. Az egypiomiak különös súlyt fektettek a halott- kultuszra, mert azt hitték, hogy a személyes lélek fentartása a test fentartásától van feltételezve. A lélek a halál után elbujdosik, állatokba költözik és csak, ha az utolsó vándorló lélek is már megbüohödött, nyilnak meg Egyptom kriptái és a megtisztult lelkek megint egyesülnek a bebalzsamozás által e czélra jól conservált testekkel és kezdődik egy uj, szenve­déstől ment világkor, zak. A legnagyobb befolyással volt a későbbi zsidókra és közvetve a keresztyénekre a parsok, a későbbi perzsák lélek- és szellemhite. Ezen vallás szerint, melyet Zarathustra (Zoroaster) *) Dr. Szelényi Ödön. Az evan^. keresztyénség világ­nézete. Budapest, 1911. A beszterczebányai ünnepnapok. Izzó lelkesedéssel, nagyszabású ünnepléssel, fényes dikciókkal, 60 főre monő lovasbandóriummal, harangzúgással fogadott bennünket szeptember 23-án a Luther-társaság és az egyetemes gyámintézet vándorgyűlése alkalmából Boszterczebánya lelkes evangélikus lakossága. Már Zólyomba elénk jött a beszterczebányai ev. egyház és evangélikus egyesület küldöttsége, mely egyesülvén a zólyomi egyház kül­döttségével a zólyomi pályaudvaron fogadott és egy kitűnő villásreggolivel megvendégelt. Besztercze- bányán a pályaudvaron megint küldöttségek vártak és Sztehlo Oerö evangélikus lelkész és Csesznék Gyula a város polgármestere üdvözölték a vendégeket. Azután hosszú kocsisorban vonultunk végig a városon. Legelői az evangélikus tót földmívesek festői öltözetben kivonult bandériuma, utána elsőnek báró Radvánszky Antal gyönyörű négyes fogata. Az utcákon a nép sorfalat képezett, a házak mind fel voltak lobogózva, az ablakokból a szépségükről híres beszterczebányai nők nézték a menetet, mely a Deák Ferenc utcán és a főpiacon keresztül Radvánig vonult, a Radvánszkyak ősi kastélyáig, ahol a vendégszerető házi gazda Radvánszky Antal báró és bájos felesége báró Prónay Karolin fogadták a náluk elszállásolt püspököket és egyházi főtisztviselőket. Az ünnepély fényét báró Prónay Dezső egyetemes felügyelőnk jelenléte emelte. Ott voltak még Gyurátz Ferenc, Scholtz Gusztáv püspökök, báró Láng Lajos az egye­körülbelül 6U0 évvel Krisztus előtt alapított, az erényes emberek haláluk után a Tschinevad hídon át Orrauzd egébe térnek vissza. A bűnösök lelkét a Devek (ördögök), amely szó nyilván a „diabolus, diáble, Teufel és devla- szavak gyökét képezi, a Tanafur hídjáról a pokolba lökik, hol örök kínokat szenvednek. A zsidóknak Cyrus által történt meghódítása után a zsidók átvették ezen vallásból azokat a hit- tételeket, amelyek később a zsidó vallásból a keresz- tyénségbe átszivárogtak. Ezt bizonyítja a jó és rossz szellem. Ormuzd és Ahriman (Isten és ördög) közti ellentét és folyto­nos küzdelem, a halhatatlanság tana, a jóknak a halál utáni jutalmazása és a bűnösöknek örök kár­hozatra ítélése, a menny és a pokol, az angyalok és ördögök fogalmai. A „Messiás“ fogalmát is a perzsáktól vették át a zsidók. Hogy mily nagy befolyással volt ez a fogalom a keresztyénség meggyökerezésére, tudva van. A régi görögök hite szerint az Istenek lakása az Olympos hegyén volt. Oda halandó ember el nem juthatott és ha egyes halandók, mint Herakles az Olymposba felvétettek, ezzel az Istenek sorába lettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom