Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-23 / 39. szám
1911. szeptember 23 7. oldal Evangélikus Lap. 39. sz. Hogy Pest városa törvényhatóságának 1873 óta mennyire általánosan tisztelt s nagy befolyású tagja, — mint a közigazgatási, pénzügyi, fegyelmi stb. bizottságoknak vezető embere — legjobban megvilágítja az a nagy megtiszteltetés, hogy legutóbb a székesfőváros főpolgármesteri székének is egyik hivatalos jelöltje volt. Társadalmi munkálkodásának nagy kiterjedett- ségét mutatja az a sok elnöki tisztség, melyet a különböző társulatok, egyesületek és intézmények ruháztak reá. Klőbb a dömsőd patai védőgát-társa-V. • ' . ; . . j törvényszékének tagja, az egyetemes tanügyi bizottságnak előbb tagja, majd elnöke, a kerületi és egyetemes jogügyi, pénzügyi stb. bizottságnak tagja. S mint ilyen, mindenütt páratlan munkakedvóvel, ügyszerető buzgóságával és kiváló szellemének megnyilatkozásával a tettek emberének bizonyult s példát mutat az igazi evangéliumi buzgóságnak. Mint a pesti ev. magyar egyház felügyelője szintén igazi odaadással, fáradalmat nem ismerő munkakedvvel dolgozik az egyházi élet intenzivebb fejlesztésén. Az egyház anyagi ügyeinek rendezése, Zólyomi Wagner Géza dr. ságnak és az ivánfenéki társaságnak, majd a duna- völgyi lecsapoló társulatnak lett elnöke. A képzőművészeti társaságnak negyedszázad óta választmányi és igazgatósági tagja. A vígszínház r.-t.-nak alapításakor ügyvezető alelnöke lett, Ándrássy Tivadar halála óta pedig elnöke. Ezek mellett a Belvárosi Takarékpénztárnak elnöke, a Ferencvárosi polgári körnek és számtalan fővárosi egyesületnek és társulatnak választmányi és igazgatósági tagja. Az egyházi élet terén is szintén sokoldalú munkásságban vesz részt. Az Országos Prot. Arvaegylet- nek 25 óv óta alelnöke, a bányai ev. egyházkerület a vallástanításnak belmissziói munkássággal kapcsolatos fejlesztése, a lolkészi körök felállítása, mindmind az ő nevéhez fűződik, úgy hogy ércnél maradandóbb emléket emelt magának a pesti ev. magyar egyház történetében. Nem csoda tohát, hogy egyháza megdöbbenve fogadta egyházfolügyelői tisztségéről való lemondásának hírét s még kevesbbé csoda, hogy egyháza osztatlan egyhangú bizalommal kérte a felügyelői tisztség további viselésére. Reméljük és hisz- szük, hogy az isteni gondviselés még számos éven ót megtartja őt ami egyházunknak örömére és díszére. H. J.
